Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

Verejtékezve bár, de versenyben maradni Benczédi Mihályné vezérigazgató-helyettes beszél a MÁV idei feladatairól Új Magyarország, 1993.márc.30.45 Nehéz év elé néz 1993-ban a Magyar Államvasutak. Nemcsak azért, mert gyökeres viltozisokat kell végrehajtania szervezeté­ben, nemcsak azért, mert várhatóan ebben az évben szerződésben kell már szabályozni a MÁV és az állam kapcsolatát, hanem azért is, mert a tavalyinál amúgy is óvatosabb gazdasági tervét a leg­frissebb adatok szerint csak nagy-nagy erőfeszítések árán lesz ké­pes teljesíteni. Ha egyáltalán sikerül ez az ország legnagyobb vál­lalatánál. Lapunk érdeklődésére Benczédi Mihályné. a MÁV vezérigazgató­­helyettese reményének adott hangot: bízik abban, hogy 1993 a Magyar Államvasutak utolsó át­meneti eve lesz A tervek szerint megszületik a vasúti tömény, létre­jön a MÁV és az állam kapcsola­tát szabályozó szerződés, s ugyancsak ebben az évben kell a Magyar Államvasutaknak átala­kulnia - százszázalékos állami tulajdonban lévő - részvénytár­sasággá. Az átalakulás koncepci­óját junius 30-ig kell letenniük a közlekedési kormányzat asztalá­ra. Bizakodik Benczédi Mihály­né azért is, hogy jövőre valószí­nűleg nem az elmúlt években ér­vényesült nagymértékű kereszt­finanszírozás alapján fizetik az áruszállítás nyereségéből a személyszállítás veszteségeit. (Egyébiránt erre egyetlen fejlett vasúttal rendelkező országban sem találunk példát. A gyakorlat az, hogy az egves tevekenysegi korok ónálló elszámolással zár­hatják az esztendőt.) A realitásból kiindulva, a Ma­gyar Államvasutak azzal számol, nogy a tavalyi 52,8 helyett csak 52,6 millió tonna árut szállít majd el. Az óvatosság a belföldi forgalom stagnálása, illetve csökkenése miatt indokolt Az előrejelzések szerint kiviteli for­galmunk alacsonyabb lesz 1993- ban, ugyanakkor a vasúton be­hozott áruk mennyisége érezhe­tő növekedést mutathat majd. A nemzetközi forgalom erősö­désével számolva, úgynevezett tengely-menedzselést vezettek be. Ez azt jelenti, hogy kiemelt fi­gyelemmel kíséri a különböző irányokban zajfó - Románia, déli szomszédaink, Németország - felé irányuló forgalmat. S e vo­nalakon differenciáltan nyújta­nak kedvezményeket, bízva ab­ban, hogy a vasúti árufuvarozás részaránya növekedni fog. Nagy ugyanis a konkurencia, nemcsak a közúton, de a vízen és a cső­vezetékeken keresztül is áramol­hat az áru, veszélyeztetve a MÁV megszerzett pozícióit. A differenciált kedvezmény­nyújtás ellenére belföldön tizen­három, a nemzetközi forgalom­ban tíz, a tranzitban pedig öt­­százalékos díjemeléssel kény­szerültek kalkulálni. A számok­ból kitűnik, hogy lényegében pusztán inflációkövető díjkor­rekciókat alkalmaztak, ezeket is meglehetős rugalmassággal. Szembesültek a kemény tények­Mussa Zcmcb felvitele kel: a piac nem bír el további érezhető áremelést. Ellenkező esetben a konkurensek malmára hajtaná a vizet a vasút. Pontosan 45,2 milliárd forintos bevételt terveznek realizálni az árufuva­rozásból. Tavaly ugyanebből az üzletágból 44,3 milliárdot in­kasszáltak Az adatokból is lát­ható, hogy az infláció kezelésére beépített díjemelés teljes egészé­ben nem koszon vissza a terve­zett bevételekben. A személyszállításban úgy kalkulálnak, hogy - a tavalyihoz két lest - nyolc százalékkal keve­sebb, összesen 158 mjllió utas ve­szi majd igénybe idén a vonato­kat. Az óvatosság szintén ta­­asztalatból fakad, s ehhez járul ozzá az idei 20 százalékos me­netdíjemelés is, ami szintén nem emeli az utazási kedvet. A MAV- ot is érintette a kétkulcsos áfa. A menetjegyek árában ugyanis az eddigi nulla kulccsal szemben 1993-tól hatszázalékos áfát kell beépíteni. Ily módon a húsz szá­zalékból legfeljebb tizenhárom százalékos bevételtöbblete ma­rad a MAV-nak Az állam változatlanul nem je­lentős mértékben támogatja a személyszállítást. Eredetileg há­­rommilliárd forint egyösszegű támogatást terveztek, am a szale­­szervczetekkel és a kormányzat­tal való decemberi tárgyaláso­kon ez az összeg egymilTiárd fo­rinttal megemelkedett. A négy­­milliárd forinthoz kapcsolódik a fogyasztói árkiegészítés, amely a megvásárolt menetjegyek után vehető igénybe. A tervék szerint ez év vegére összesen hatmilli­­árd forintot tesz majd ki. A sze­mélyszállítás költsége lényegesen magasabb annál, mint amit az ál­­lampolgár a menetjegy megváltása­kor fizet érte. Az imént említett két költségvetési forrás sajnos messze elmarad attól a mérték­től, amely fedezné a személy­­szállítás költségeit. (A személy­­szállítás - mint ismert - sehol a világon nem nyereséges, azt az államok különböző mértékben, szociálpolitikai megfontolásból mindig támogatják, méghozzá a MÁV-énál lényegesen erőtelje­sebben.) A MÁV nehéz gazdasági hely­zetében ebben az esztendőben is számos költségcsökkentő intéz­kedés megtételére kényszerül. Csak a kormányzattal és a szak­­szervezetekkel kötött hármas megállapodás értelmében egv­­milííárd forint értékű ésszerűsí­tést kell magára vállalnia. E munka része, nogy a májusi me­netrendváltozástól kezdve a je­lenleg naponta közlekedő 2660 vonatból Közel kétszázat töröl­nek a menetrendből. Ezek ter­mészetesen azok közül kerülnek ki, amelyek az elmúlt időszak felmérései alapján a legkevés­bé voltak kihasználtak. Az utasszámlálók például az egyik alkalommal feljegyezték azt, hogy a Budapest és’Siob között közíekedő vonaton csupán egyetlen ember utazott. De egyáltalán nem tartozott a ritka esetek közé, ha öt-tíz, de legfel­jebb harminc utast lehetett összeszámolni egy-egy alkalom­mal. Benczédi Mihálvné azonban rámutatott arra, nogy további kemény intézkedésekre kény­szerül a vasút. Ahhoz ugyanis, hogy az idei tervet nullszafdóval zárjak, tehát veszteség és nyere­ség nélkül, az egymilhárd forin­ton fölül még további hárommil­­liárd forint értékű bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedést kell tenni. Ezen belül racionali­zálják az üzemanyag-felhaszná­lást, racionalizálják a forgalmi technológiákat, ami egyebek mellett azzal jár, hogy gyakrab­ban alkalmazzák a hét végi üzemszüneteket, három helyett többször fordul majd elő a két műszakban történő foglalkozta­tás. S sajnos a létszám felülvizs­gálata sem kerülhető meg, hi­szen azt feltétlenül hozza kell igazítani a teljesítményekhez. Orom az ürömben, hogy a - kor­mánnyal és a szakszervezettel kötött megállapodásnak megfe­lelően - alétszámcsökkenés követ­keztében megmaradó bér felét bérfej­lesztésre lehet felhasználni. A fize­téseket április elsejétől emeli a vasút, szintén a már többször emlegetett szerződésnek a szel­lemében. A gazdasági vezéngazgató­­helyettes jelezte, hogy a pénz­­forgalmi terv sajnos rosszabb ké­pet mutat, mint a MÁV 1993. évi általános gazdasági működési terve. Sokszor írtak róla a lapok: 1992-ben a vasút nem tudott mindig megfelelni pénzforgalmi kötelezettségeinek Ennek első­sorban az az oka, hogy a fuva­roztatók nem fizették ki a szám­lájukat. Belföldi vevőink össze­sen tizenkét, a külföldiek hétmil­­liárd forintnak megfelelő fizető­­eszközzel tartoznak. A kasszából tehát összesen húszmilliárd fo­rintja hiányzik a Magyar Állam­vasutaknak, s már azt is ered­ményként lehet értékelni, hogy a belföldi tartozásokat tekintve, ez az összeg tavaly nem nőtt, in­kább valamelyest csökkent. Ez an­nak következménye, hogy beve­zették a folyószámla- elszámolá­si rendszert, ha pedig ilyen szer­ződést nem tudnak kötni vala­mely céggel, tehát nem tudják nyomon követni annak likvidi­tási helyzetét, akkor csak előre­fizetés után szállítanak számuk­ra. A külföldi tartozások azonban sajnos növekedtek, elsősorban a jugoszláv háborús helyzet játssza ebben a főszerepet. Teljesítményük után eddig három és fél milliárd forintot nem kaptak még meg, jóllehet a tárgyalások folyamato­san zajlanak a Homát, a Szerb, a Szlovén Vasutakkal, illetve a jugo­szláv Vasutak Szövetségével. Benczédi Mihályné tájékoz­tatta lapunkat arról is, hogy a cégnek szintén pénzügyi nehéz­séget okozott, hogy a MÁV nem kapta meg a Duna-parti terület expó céljára történő átengedése fejében járó ellenértéket. Tár­gyaltak erről a Világkiállítás Programirodával, de egyelőre nem sikerült továbblépni au ügyben. Ugyanakkor kormány­­határozat rendelkezik arról hogy valamilyen formában - ér tékpapir, ingatlan - 5,1 milliárc forintot meg kellene kapnia. E; lenne ugyanis az elmaradt társa dalombiztosítási járulék megfi zetésének fedezete. A folyama tos társadalombiztosítási járu lékfizetési kötelezettségénei azonban a vasút már több min egy éve eleget tesz. Á bevezetőben szóltunk axró hogy nem kezdődött jól az ide év a MÁV számára. Az első ké hónap után az árufuvarozásba: hétszázezer tonna lemaradása van a terv időarányos részéhe képest, s éz érezteti hatását pénzforgalomban is. Ennek ke vetkeztéhen a MÁV úgy döntöt hogy az első negyedév végezté vei mindenképpen felül fogj vizsgálni idei tervét. Ha a kedve zőtlen tendencia folytatódik, al kor egy olyan - a jelenleginél i szigorúbb - válságtervet kell ki szíteniük, ami még súlyosat következményeket vonhat m< ga után. H.K

Next

/
Thumbnails
Contents