Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-01 / 8425. szám
< í Magyar Hírlap 1993.febr.23. A NAP INTERJÚJA Katona Tamás államtitkárral A kormányt semmi nem sürgeti Nincsen semmiféle lista arról, hogy ki lehet a rádió, a televízió elnökjelöltje, és azt is lehet mondani, hogy a kormányt médiumügyben semmi nem sürgeti — állítja Katona Tamás államtitkár. Mindkét intézetben a köztársasági elnök által kinevezett legitim alelnök gyakorolja az elnöki jogokat. De azt is tudjuk jól, hogy hosszú átmeneti állapotnak nem szabad kitenni az intézményeket — mondta. — Március 6-án megszűnik Hankiss Elemér és Gombár Csaba munkaviszonya. Milyen szempontokat fog a miniszterelnök úr szem előtt tartani a rádió és a televízió vezetőinek jelölése során? — Elég nehéz a helyzet, de remélem. hogy némi feszültséget ki lehet engedni a médiumléggömbből. Mert ez ideig az ellenzék javaslatát a kormánypártok, a kormánypártok jelöltjeit pedig az ellenzék fogadta szent haraggal. Éppen ezért a szervezeti működési szabályzat úgy fogalmazta meg. hogy olyan legyen az elnöki triász, mint egy minisztérium élén. Kell egy műsorpolitikai szakember, dörzsölt szakmabelire van szükség, és legyen egy menedzser, mint a közigazgatási államtitkár, aki a működőképességet biztosítja. Ez azt is lehetővé teszi, hogy az egyik elfogultságot kioltsa a másik elfogultsága. — A szerk ezeti és működési szabályzat bírálói azt kifogásolják, hogy a nyolcvannyolc előtti állapotokhoz hasonló hierarchikus függőségi viszonyt hoz létre a rádió és televízió szabályzata is... — A szabályzat kísértetiesen hasonlít a nyugati rádiók és televíziók felépítésére. De kérem szépen, egészen más egy ilyen hierarchikus rendszer egy hierarchikus társadalomban, és más a demokráciában. Itt az etikai bizottság, a felügyelőbizottság, az érdekegyeztető tanács lehetetlenné teszi, hogy a függőségi viszony úgy működjön, mint a feudális hierarchia, akár úgy, mint például Nagy Richárd idején. A legtöbb rádió és televízió ilyen rendszerben működik Európa-szerte. — Az ellenzék kifogása, hogy a kormány kézbe kívánja venni a rádió és televízió irányítását, aminek természetesen nem csekély szerepe lesz a következő választásokon; a kormány ezzel akar nyerni — A kormány nyerni akar, de azt hiszem, kontraprodulctív lenne egy ilyen megoldás. A kormánytelevízió unalmas és pocsék. Éppen ezért a kormány érdeke, nehogy kormányrádió és kormánytelevízió legyen. Nyilvánvaló, hogy a törvény megnyugtathatná az ellenzéket, de mivel nincs törvény, el kell fogadni, hogy a szervezeti működési szabályzat pontosan használja föl a meg nem született médiumtörvény konszenzusos szempontjait. Úgy vélem, ezzel mindenki jól járhat. — Mi erre a garancia? — Semmi. Semmi, mert törvény nincs. Aki azonban megnézi a kormányzati lépéseket, az láthatja, hogy nem a médiumok bekebelezése a cél. A helyzet egy mindenki által elfogadható megoldás felé mutat. Úgy gondolom, hogy az intendatúrák és a produceri rendszer nem a rádió és televízió előnyére szolgált. — A Pesti Hírlapnak adott interjújában arra hivatkozott, hogy rövidesen kiderül, kivel lehet és kivel nem lehet együttműködni a rádióban és a televízióban. Ez arra utal, hogy további személyi változások lesznek, és mintha ön már azt is tudná, hogy kiket fog ez érinteni. — Ez így félreérthető, mert azt sugallja, hogy van, akire számítunk, van akire nem. Nem. Mi mindkét elnöki funkciót betöltő alelnökre számítunk a továbbiakban is. További szelektálást sem kíván a kormány. Az intézmény vezetői döntik el, hogy kivel kívánnak együttműködni és kivel nem. A személycsere pedig a nyilvánosság előtt zajlik, alig lehet elképzelni, hogy a szakmai közvéleményre fittyet hányva használhatatlan embereket nevezzenek ki. Itt is valami ésszerű kompromisszum fog érvényesülni. — Kik a közeljövőben megüresedő két elnöki posztok várományosai? —^’Nincsen semmiféle lista arról, hogy ki lehet a rádió a televízió elnökjdöltje.és azt is lehet mondani, ' hogy a kormányt médiumügyben semmi nem sürgeti. Mindkét intézetben a köztársasági elnök által kinevezett legitim alelnök gyakorolja az elnöki jogokat. De azt is tudjuk jól, hogy hosszú átmeneti állapotnak nem szabad kitenni az intézményeket. — A végleges megoldást mégiscsak a tönénv hozhat. Ön szerint van-e esély megalkotására? — Én nem nagyon hiszem, hogy sikerülne megalkotni a médiumtörvényt. Egyrészt azért nem, mert a nagy egyetértéssel létrehozott szöveget nem fogadta el a parlament. Nagyon nehéz lenne ugyanazt vagy majdnem ugyanazt ismét előterjeszteni abban a reményben, hogy most sikeres lesz a szavazás. Iszonyatos a parlament munkaterhe, ami nem teszi lehetővé, hogy ismét elővegyük ezt a témát. De kizárni sem szabad ezt a lehetőséget. Mindenekelőtt háttértárgya]ásókra lenne szükség, hogy van-e esély kiszűrni a százszámra érkező módosítóindítványokat. — Kiindulási alap lehet-e az SZDSZ jelenlegi törvényjawslata ? — Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a negyvennegyedik paragrafus kivételével konszenzusos szöveg mennyire koherens, mennyire összefüggő. Tisztázni kell. hogy mi fölösleges, mi az. aminek nem a törvényben a helye. Azok a szervezeti és működési szabályzatok, az etikai kódex elég sok mindent tartalmaz, amit nem szükséges törvényben szabályozni. hiszen az alelnökök figyelmébe vették, hogy alapozniuk kell a meg nem szavazott médiumtörvény konszenzusos paragrafusaira. Úgy gondolom egyébként, hogy a médiumtörvény bukásának egyik magyarázata, hogy a kormányzati és ellenzéki képviselők meg akarták győzni egymást, de nem ez a törvénykezés feladata, hanem az, hogy a vitatott kérdésekre kompromisszumos megoldást találjunk. Azt gondolom, hogy a médiumtörvény bukása után az a dolgunk, hogy a meglévő jogszabályok alapján megtegyük, amit megtehetünk. Az 1986. évi 11. törvény a sajtóról lehetővé teszi, hogy a művelődési és közoktatási minisztérium stúdióengedélyeket adjon ki helyi televíziózás, rádiózás számára. Erre ki lehet adni frekvenciaengedélyt, és ki is fogunk adni. • Stépán Balázs i-
