Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

AGYELSZÍVÁS VAGY MOBILITÁS? Népszabadság, 1993.febr.27 35 Valós veszély-e a kutatók elvándorlása, az agyelszívásnak - brain­­drainnek - nevezett jelenség, avagy csupán mondvacsinált problémája (köz)életünknek. A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni - mint az Berényi Dénesnek, az MTA alelnökének és Pungor Ernő tárca nél­küli‘miniszternek, az OMFB elnökének alábbi gondolataiból kiderül. Ok mindketten egy-egy, Stockholmban illetve Bécsben e témáról ren­dezett konferenciáról érkeztek haza. A világ minden tájáról jöttek kül­döttek az agyelszívás témakörében a múlt héten Stockholmban megrende­zett háromnapos szűk körű nemzetkö­zi rendezvényre, amelynek magyar meghívottja Berényi Dénes volt. Az MTA alelnöke szerint a találkozó leg­fontosabb megállapítása: kapcsolat­­rendszerek, az ok-okozati összefüggé­sek ismerete nélkül nem lehet megér­teni a problémát, a brain-drain nem tekinthető egyértelműen negatív fo­lyamatnak. Nagyon is természetes je­lenség: a tudományos mobilitás áll a háttérben. A volt szocialista tábor la­kói közül mi, magyarok még a szeren­csésebbek közé tartoztunk, de voltak olyanok, akik kifejezett elzártságban éltek. Ám a tudományt nem lehet ka­ranténban művelni, a kutatók éltető eleme a konferenciákon való korláto­zás nélküli részvétel, a legújabb ered­mények átvétele,és megvitatása. Hei­senberg, a világhírű fizikus híres mondása, amit szívesen idéz Berényi Dénes: a természettudomány mérése­ken alapul, de az eredmények beszél­getések során öltenek testet. A szemé­lyes találkozás, a gondolatok kicseré­lése, a közös munka semmivel sem pó­tolható lételeme,.a kutató elmének. A mobilitás a tudomány természetes vo­nósa. Új tudományos központok ki­alakulásakor megfigyelhető, hogy' az adott szakterület iránt csillapíthatat­lanul érdeklődők, akár a politika gát­jait átlépve is megtalálják a szakmai fejlődésükhöz vezető utat. Ezt meg­akadályozni a legnagyobb bűn lenne. A határokon való akadálytalan közle­kedés az alapvető emberi jogok közé tartozik, hogy erre lehetősége van a magyar kutatónak, azt csak dicsérni lehet. Az is igaz viszont, hogy általá­ban a szegény országokból a tehető­sebbek felé áramlanak a kutatók és nem fordítva. Egy ország nem sok jót várhat a jövőtől, ha onnan elmenekül­nek a magasan képzett emberek. Ám nem mellékes szempont,, hogy az em­beriség, a tudomány szempontjából mi a nagyobb veszteség, ha egy ember otthon marad és nem azzal foglalko­zik, amire különös tehetsége van, ha­nem pénzt keres, pályaelhagyó lesz belőle, mert élni akar, vagy elmegy egy- külföldi, jobban felszerelt intézet­be, ahol szakmailag fejlődhet A kuta­táshoz való tehetség nagy’ érték, amit őrizni kell. A pályaelhagyó tehetségek az emberiség szempontjából elkallód­nak, még ha egyénileg másutt sikere­ket émek is el. Éz az igazi veszteség, s nem az, ha egy másik országban dol­gozik valaki. Sőt az anyaország szem­pontjából sem kell feltétlenül veszte­ségről beszélni, csak fel kell használni minden lehetőséget, hogy „hazakös­sék” a külföldön dolgozókat. Példa­ként említhető Komái János, aki fél évig itthon ad elő, fél évig Ameriká­ban. És ilyen szakember nem egy van! Veszteség ez Magyarországnak? - ter­mészetesen nem, hiszen a legfrissebb információkat hozza és adja át kollé­gáinak - állítja Berényi Dénes. A brain-drain negativ hatásainak csökkentésében már most is jelentős szerepe van a nemzetközi kutatóhe­lyeknek. Tucatnyi, a CERN-hez (Kö­zös Európai Részecskefizikai Kutató Központ) hasonló intézetet tartanak fenn az európai országok, amit gazda­sági erejüknek megfelelően támogat­nak, de a kutatásoknál már nem szá­mit, ki mennyit adott be, hanem az a A valódi veszély a pályaelhagyás

Next

/
Thumbnails
Contents