Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

Népszava, 1993.febr.25 32 A nyugdíjemelés nem számtanpélda A Nyugdíjasok Pártja és az MSZOSZ a nyomorprograniról Az idei nyugdíjemelés sok ellenérzést váltott ki az or­szágban, és nemcsak a nyugdíjasok között, hiszen köztudott: az idei emelé­sek egész évre vetítve nem érik el a 10 százalékot sem. E témában tegnap a Nyugdíjasok Pártja és az MSZOSZ is állást foglalt. Az MSZOSZ szövetségi ta­nácsa sajnálatosnak tartja, hogy felelős politikusok számtanpéldaként kezelik az idei nyugdíjemelést, jelentet­te iki tegnap dr. Sándor László alelnök a sajtó képvi­selőinek. Ismertette továbbá a szövetségi tanács állásfog­lalását a bértárgyalásokról, valamint a nők nyugdíjkor­határának módosításáról. Leszögezte: kezdeményezik, hogy az első fél év ár-, bér- és jövedelemalakulásának is­meretében a törvényhozás térjen vissza a nyugdíjeme­lések ez évi mértékére és ha­tározzon a nyugdíjkorrek­ciókról. Erre azért van szük­ség, mivel az 1992. novembe­ri ÉT-megállapodások 14-17 százalékos áremelkedést fel­tételeztek, de a kétkulcsos áfa, a közlekedési tarifák emelése miatt valószínű, hogy ennél magasabb inflációval kell számolni. Az MSZOSZ úgy látja, hogy egy sikeres választás után a tb-alapok irányítóiként működő társa­dalombiztosítási önkormány­zatok már megfelelő infor­mációk birtokában tehetnek javaslatot a nyugdíjemelésre. A szövetségi tanács fontos­nak tartja továbbá az ágaza­ti kollektív keretszerződések megkötését, ami védőernyőt jelent a munkahelyi béralku­hoz. Az 1,9 millió, reálszférá­ban dolgozó munkavállaló közül 857 ezren már most e tárgyalások szerint kaphatják a bérüket. A nők nyugdíjkorhatárával kapcsolatban az MSZOSZ szövetségi tanácsának az a (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) véleménye, hogy csak félig •teljesült a novemberi ÉT- megállapodás. Igaz, csak 1995 után vezetik be a fel­emelt nyugdíjkorhatárt, de nincs megnyugtatóan szabá­lyozva a rendszer rugalmas­sága, és az sem tisztázott, hogy például a gyermekneve­lési időt szolgálati éveknek fogadják-e el, Vélhetően ez­zel is foglalkoznia kell a tb­­önkormányzatoknak, el kell érni, hogy a nyugdíjtörvényt kormányhatározatokkal ki­egészítsék Sándor László a szakszer­vezeteket érintő minapi tör­vénymódosításokról elmond­ta: a 28-as törvény lehetővé teszi a vagyon felosztását, a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet igazgatótanácsa már fel is készült rá, napo­kon belül megkezdődhet a tényleges használatba vétel. Az MSZOSZ lényegesnek tartja, hogy kompromisszu­mos megoldással, de megszü­letett a tb-önkormányzati törvény. A szakszervezetek­nek alapvető érdekük, hogy a május 21-i választáson va­lóban részt vegyen a válasz­tópolgárok 25 százaléka. A Népszava kérdésére az alelnök elmondta: a nyugdíj­­emelés ügyét a törvényes ér­dekegyeztetés keretein belül kívánják folytatni, ennek a kérdésnek sem az utcán kell eldőlnie. Nem vettek részt a nyugdíjas-demonstráció elő­készületeiben, furcsának tart­ják, hogy az erre hívó szóró­lapokon az MSZOSZ-vezető­­nek nevével azonosak olvas­hatók. Elmondta azt is az al­elnök, hogy két héten belül elkészülnek az MSZOSZ tb­­önkormányzatokba jelölt szakértőinek listái, és meg­kezdődik a választási tör­vény végrehajtása. * A nyugdíjasok sérelmed el­len tiltakozó nagygyűlés volt tegnap délután a Baross ut­cában. Az eseményt a Nyug­díjasok Pártja szervezte. A párt elnökének, dr. Micha­­letzky Vilmosnak tettük fel kérdéseinket a rendezvény célját illetően. Az elnök el­mondotta, immáron sokadik alkalommal fogalmazódott meg a nagygyűlésen az alap­­követelés például a nyugdí­jak értékállandóságáról, a 75 éves kortól ingyenesen bizto­sított közgyógyellátásról, a 2700 forintos tüzelőutalvány tízezer forintra történő fel­emeléséről, az özvegyek és a mezőgazdasági nyugdíjasok lehetetlen anyagi helyzetének •rendezéséről Michaletzky Vilmos hang­súlyozta, ők természetesen nemcsak követelnek, és cél­jaikat nem a fiatalabb kor­osztályok terhére kívánják elérni. Kidolgozott gazdaság­­fejlesztési stratégiájuk van, amit a parlamenti és a par­lamenten kívüli jjántok gaz­dasági szakembereivel ke­­rekasztal-megbeszélésen kí­vánnak megvitatni. — Mi konkrétumokat tet­tünk le már eddig is a kor­mány asztalára, és konkrétu­mokról óhajtunk a továb­biakban is eszmét cserélni. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a kormány „nyomor­­programja” táptalajt ad a szélsőségeknek, a logikusan építkező gazdaságfejlesztés viszont nem kedvez a szélső­séges erőknek. Nem kívánjuk a sírba vinni azt a szaktu­dást, amivel rendelkezünk és amit használni tudunk. Ügy vélem, a miniszterelnök mos­tani kormányátalakítása sem a kívánatos irányba mutat. Számomra megdöbbentő, hogy Antall szerint egy mi­niszternek nem kell értenie ahhoz a területhez, amelynek 6 az első embere. Lehet, hogy ez száz éve így volt. Ma az összefüggések bonyolultsága miatt csak egy dolog tehet csodát: a hozzáértés. Pártunk ezért is vallja azt, hogy a szakemberek közül kell ki­választani a megbízhatókat, nem pedig fordítva. Sajnos, ez a kormány ma ugyanolyan elvek szerint szerveződik, mint a pártállam idejében. (nógrádi—■» tabó)

Next

/
Thumbnails
Contents