Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

R Szabó: „Nekem nem változtak az elveim

Magyar Hírlap, 1993.febr.26.

33

A Kossuth adó új főszerkesztője, P. Szabó József szerint a rádióban decentralizálás történt. Megmarad a legtöbb fontos műsor, több zene és kultúra lesz. A fő szempont a pártatlanság, az objektivitás, a hitelesség.

— Miért volt ön szerint vezetőség- és profilvál-" tásra szükség a rádióban?

— Úgy gondolom, hogy a folyamatos megújulás évek óta tart. Másrészt a rádió eddigi elnöke, Gombár Csaba felmentését kérte, alelnökként Csúcs László pedig a helyébe lépett. Kidolgozásra került a szervezeti és működési szabályzat. Ezzel párhuzamosan az etikai kódexei, vagyis a szerkesztési irányelveket is meghatároztuk. Sor került a rádió átszervezésére, a műsorstruktúra átalakítására.

— Kekem, ami történt, nem tűnik folyamatnak. Inkább éles cezúrának. Más beállítottságú emberek kerültek vezető pozíciókba, mint akik eddig voltak.

— Ezt rögtön kontrázom, legalábbis az én személyemet illetően. A Kossuth rádió az. ami az egész országban fogható, és a határokon túl is a legjobban hallgatható. Biztos, hogy ez a legfontosabb adó. Itt lényegében folyamatosság van. hiszen én az eddigi helyettesből lettem adófőszerkesztő.

— Szalay Zsolt miért nem felelt meg erre a pozícióra ?

— Eddig tulajdonképpen intendatúra volt, programigazgatóknak hívták az adók vezetőit. Az intendánsnak megközelítőleg általános alelnöki jogai voltak. Ez rendkívüli hatalmat jelentett.

— £: nemcsak névkülönbség? Hiszen a mostani adófőszerkesztő ugyanúgy egy adóért felelős,

■ mint a programigazgató.

— Markáns a különbség. Decentralizálás történt. Én mint a Kossuth adó főszerkesztője egyszemélyben vagyok felelős a műsorokért.

— Ez nem azt jelenti, hogy egyszemélyi teljhatalma van?

— A műsorokért jgyszemélyben én vagyok a felelős. Ugyanakkor nincs olyan jogköröm, mint eddig volt az intendánsoknak. Az általános alelnök és a műsorigazgató is fölöttem van. Alattam pedig önálló főszerkesztőségek vannak. Én tőlük műsorokat rendelek. Ók szállítják nekem ezeket, de maguk is kezdeményezhetnek.

— Rengeteg műsor megszűnik, újak lesznek helyettük. Erről ki döntött?

— A Kossuthnak nemzeti főadó jelleggel kell működnie. Ezért új műsorok jelentek meg. Persze nemcsak tájékoztatásra, politikai műsorokra van szükség, hanem a kultúra közvetítésére is. Bizonyos fontos műsorok az eredeti idejükben a helyükön maradnak. Ilyen a 168 Óra, a Vasárnapi Újság, a Gondolat-Jel és még sorolhatnám. Más, meghatározó műsorok némileg csökkent időben jelentkeznek, mert kellett a hely.

— Pontosan ki döntött ezekről a kérdésekről? Megbeszélték-e ezt az érintett műsorok vezetőivel?

— A műsorstruktúra eredeti tervét még természetesen nem mi készítettük.

— Hanem kik?

— Az úgynevezett műsorigazgatóság, az ott dolgozók kaptak erre megbízatást az alelnök úrtól.

— Ez nem titokban készült? Hiszen sok minden ki is szivárgón.

— Igen. Ebben a periódusban még nem ismertem a terveket. De aztán megismertem, és én magam is részt vettem a műsorstruktúra formálásában.

— Kik vettek még részt?

— Például László Józsefet, Zeley Lászlót judom említeni.

— Mennyire volt mindebbe bevonva a rádió nyilvánossága, az érdekvédelmi szervezetek?

— Nézze, mindez a múlt története. Én azt mondom, hogy a jövőben kell gondolkozni. A magam részéről sem kormánypárti, sem ellenzéki rádiót nem tudok elképzelni, csak közszolgálatit, ami az egész lakosság érdekeit képviseli. Szerintem a jövőbe kell pillantani.

— Es a: érdek\édelmi szervezetekkel való foglalkozás a múltba pillantás?

— Tudomásom szerint az alelnök úr az érdekvédelmi szervezetekhez elküldte a szervezeti és működési szabályzat, az etikai kódex tervezetéi.

— Állítólag nagyon későn. Nem volt elég idő a vitára.

— Én is tudok erről, de a dolog mindenképpen megtörtént. Ezek már ismén tények. Attól a pillanattól kezdve, hogy megismenem a terveket a magam részéről, a Kossuth vezető munkatársaival rendszeresen összejöttünk, minden információt, amit tudtam, megosztottam velük. Együttesen dolgoztunk tovább a szervezeti felépítésen és a műsorstruktúrán.

— Ebben minden munkatárs részt vehetett?

— A műsorok felelős szerkesztői. Úgy gondolom. vannak meghatározó személyiségek, velük tárgyaltunk. Azokat a javaslatokat, amelyek beleiének a koncepcióba, igyekeztünk figyelembe venni

— Mik voltak a fő szempontok ? Mitől függött.

hogy milyen műsor szűnik meg és ki kap új lehetőséget?

— A meghatározó értékeket a lehetőségek határain belül meg kell tartani. Ha bővül a zene. a folytatásos regény, az irodalmi műsorok aránya, akkor ez törvényszerűen máshonnan vesz el időt. Túl a rögzített műsorrenden, havi bontásban kö- I rülbelül harminc olyan műsoridő van. amit meg- ! hagytunk úgynevezett szabad sávnak. Ez még le- | hetőséget ad az új műsorötletek megvalósítására.

, — Ne haragudjon, kicsit konkrétabban szeretném kérdezni. Mi az, ami megszűnik és miért, mi az, ami újdonság lesz és miért?

1 — Nagyszerű a kérdés. Olyan műsort, ami teljesen megszűnik, talán nem is tudok mondani. A Szombat Délelőtt például a Kossuthon megszűnik. de hajói tudom, nem minden szombaton, ám kéthetente a Petőfin fog jelentkezni. A Kossuth Klub ilyen címen megszűnt. De ennek a műsornak csak a címe volt közös, más-más tartalma volt. Jelen van helyette a Fültanú. a Parlamenti ütköző, a História, hogy csak néhányat említsek. Legfeljebb ezek a műsorok havonta kisebb számban jelentkeznek. De ha van valamilyen feszítő probléma, eire fölhasználható a szabad sáv.