Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
Magyar Hírlap, 1993.febr.26 31 napban antidemokratikus diktatúra alakulhat ki az Ön hazájában? A kutatási adatok szerint térségünkben leginkább az egykori Szovjetunió egyes tagköztársaságainak lakói félnek egy esetleges antidemokratikus diktatúra kialakulásától. Nálunk'csak minden hetedik megkérdezett tart egy ilyen fordulattól: a válaszadók 15 százaléka tartotta valószínűnek a visszarendeződést. míg 62 százalék elvetette a gondolatot. Legkevésbé Csehországban tartanak egy újabb diktatúrától: itt csupán tíz százalék tippelt az antidemokratikuv diktatúra kialakulására, míg 78 százalék elutasította ezen feltételezést. Továbbhaladva e gondolatmeneten, a kutatók azt firtatták: a megkérdezettek helyzete a jelenlegi politikai rendszerben jobb. avagy az előző politikai rendszerben volt jobb? E kényes kérdésre megint csak az albánok — majd őket követvén a csehek. románok, szlovének és szlovákok — adták a leginkább megelégedettségről tanúskodó válaszokat, ami érthető. ha jelenlegi helyzetüket összevetik a korábbi politikai rendszerben megélt tapasztalataikkal. Ezzel szemben a magyar lakosság, valamint az egykori szovjet tagköztársaságok lakóinak többsége úgy gondolja, hogy régebben jobb helyzetben volt. mint ma; mind a magyar, mind az európai Oroszország megkérdezetteinek 18 százaléka véli csupán úgy. hogy jobb a helyzete a jelenlegi politikai rendszerben, míg a magyarok 53 s az oroszok 59 százaléka szerint helyzetük rosszabbodott a mostani politikai állapotok közepette. Hogy az egyes országokban miként vélekednek az emberek az emberi jogok tiszteletben tartásáról, enől négy válaszkategóriái állítottak fel: nagymértékben, bizonyos ménékben vagy nem nagyon, illetve egyáltalán nem tanják tiszteletben az emberi jogokat az érintett országokban. Az adatok azt bizonyítják, az emberek úgy látják: Szlov ákiában és Magyarországon tisztelik leginkább az emberi jogokat. A szlovákiai lakosság 64 százaléka voksolt az emberi jogok nagymértékű tiszteletben tartása mellett, míg csupán 27 százalék képviselt negatív álláspontot. Ugyanez az arány Magyarországon: 59 százalék szintén az emberi jogok tiszteletben tartását látja, s 36 százalék ítéli meg borúlátóan a helyzetet. Magyarországon 1991-ben a megkérdezettek 75 százaléka vélte, hogy tiszteletben tartják emberi jogait, s csak 19 százalék kételkedett ebben. A listazárók e kérdéskörben az európai Oroszország, valamint Grúzia lakói, hiszen Oroszországban 21 százalék, a grúzok közül pedig csupán 14 százalék látja úgy a megkérdezettek közül, hogy jogait tiszteletben tartják. A nemzeti, közszolgálati médiumok, s a tömegtájékoztatás helyzetére is kíváncsiak voltak a kutatók. Elsőként azt kérdezték, hogy hol mennyire bíznak a nemzeti televízió híradásaiban s jelentéseiben? A válaszok tanúsága szerint, leginkább a csehek, a szlovákok, a litvánok és a bolgárok vannak bizalommal a televízió iránt, míg legkevésbé a románok, a grúzok s az örmények bíznak a nemzeti televízióban. Magyarország e rangsorban középtájt kap helyet: a magyar lakosság 51 százaléka bizalommal viseltetik a Magyar Televízió iránt, míg 45 százalék az ellentétes vélemény! képviseli. Milyen mértékű legyen — ha legyen egyáltalán — az állam ellenőrzése a televízió és a rádió felett? E kérdésre a leginkább liberális válaszokat a litvánok, a lengyelek és a magyarok adták. Szerintük nem helyes, ha az állam ellenőrzi a legnagyobb s legfontosabb médiumokat. Az adatok szerint a litvánok 79 százaléka, a lengyelek 71 százaléka, a szlovének 70 százaléka, míg a magyarok 68 százaléka ellenzi az állami ellenőrzést. A másik póluson azonban a szlovákok 48 százaléka, az albánok 59 százaléka, s Moldova lakosainak 67 százaléka úgy látja: fokozottab állami ellenőrzésre van szükség a nemzeti médiumok felett. A politikai-gazdasági helyzet tanulmányozása után a kutatás arra is választ keresett: igyekeznek-e az érintett országok polgárai a jobb élet reményében Nyugat-Európába — akár csak munkavégzés, avagy a letelepedés szándékával? A felmérés során szerzett kutatási adatok amol vallanak, hogy az egyébként igen magas nemzeti-politikai identitással rendelkező albánokban, valamint a hagyományosan erős nemzeti karakterrel rendelkező macedónokban és örményekben rendkívül erős az emigrálási hajlandóság. Az albán lakosság 53 százaléka tartja valószínűnek, hogy Nyugat-Európába emigráljon, míg a grúzoknál ez 26 százalékot, a macedónoknál 22 százalékot, az örményeknél 21 százalékot mutat Ezt a szándékot természetesen a szinte kilátástalan gazdasági helyzet magyarázhatja elsősorban. Nem kis meglepetéssel szolgál az adat: Magyarország az utolsó helyet foglalja el ezen a listán: mindössze a lakosság négy százaléka foglalkozik az emigrálás gondolatával, míg 94 százalék elutasítja a kivándorlást. Ami a magyar lakosság pregnáns kötődését illeti, az teljesen megfelel azoknak a kutatási és statisztikai adatoknak, amelyek szerint hazai népességünknek sem korábban, sem napjainkban nem állt szándékában tömegesen elhagyni az országot. S bár ezzel kapcsolatos, rendszerezett empirikus adatok nincsenek, a töredékesen rendelkezésre álló adatokból, illetve hasonló tárgyú lengyel felmérésekből arra következtethetünk, hogy a magyar és a lengyel „valcolók" — ideiglenes munkavállalók — többsége néhány év eltelte után vissza szándékozik térni hazájába. Napjaink egyik legfontosabb kérdése az érintett térségben az Európai Közösséghez történő csatlakozás. így a kutatók véleményeket gyűjtöttek az európaiságról s az Európai Közösséghez fűződő kapcsolatokról is. Mi tehát a lakosság benyomása az Európai Közösség céljairól és tevékenységéről? A vizsgált kelet-közép-európai régióban az albánoknak, a románoknak és a bolgároknak van a leginkább pozitív képük az Európai közösségről. Ehhez képest a hazai lakosság mindössze 37 százaléka ítéli meg kedvezően az EK céljait és tevékenységét. Magyarország így az utolsó előtti helyet foglalja el ezen a listán. Ugyanakkor azon kérdésre, miszerint mennyire támogatná országa csatlakozását az Európai Közösséghez — a magyar lakosság elsöprő többsége — 83 százalék — híve az EK-ba történő belépésnek. Arra a kérdésre, miszerint a mikor lépnének be. a megkérdezettek az EK-ba a magyar válaszadók mintegy 40 százaléka az azonnali belépésre voksolt, szintúgy 40 százalék pedig az öt éven belüli belépést pártolja. • Bercsi János
