Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-25 / 8438. szám

Új Magyarország, 1993.márc.22. 04 Magyar-román külügyminiszteri találkozó Konkrét gyakorlati lépésok Szombaton a Magyarországi Ro­mánok Szövetségének meghívá­sára Gyula vfetjjdége volt Je­szenszky Géza magyar és Teodor Melescanu romári külügyminisz­ter.' A meghívásra Liviu Rebreanu neves román író mellszobrának felavatása adott okot Teodor Melescanu külügymi­niszter és küldöttsége - köztük Tokay György és j Takács Csaba RMDSZ-vezetőlt először az konkrét, gyakorlati lépések ve- MRSZ székhelyén folytattak ró- tódfek fel azok előmozdítása ér­­vid megbeszélést, majd a gyulai dekében. A szóvivő megemhtet­­önkormányzati hivatalban kéz- te például, hogy a szóba került a detét vette a nem hivatalos mar határátkelőhelyek ügye. Mind­­gyar-román külügyminiszteri két részről készség mutatkozott találkozó. A kétórás tárgyalásról a méhkeréki és battonyai átkeló- Hermarr János külügyi szóvivő hely mielőbbi megnyitására, il­­adott tájékoztatást Elmondta, a letve a meglévő határátkelőhe­­megbeszélés központjába a két- lyek korszerűsítésére, bővítésére, oldalú kapcsolatok kerültek, s Folytatása a ^oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági együttműködés terén a két külügyminiszter ki­fejtette, indokolt a kereskedelmi forgalom, az együttműködés ja­vítása, mivel ez jobb közeget te­remthet az európai integráló­dáshoz is - mondotta Herman János. Román részről kedvező reagálás fogadta a beruházásvé­delmi és a kettős adóztatást kizá­ró egyezmény megkötésére tett magyar javaslatot. Természete­sen érintették a megbeszélések a a kisebbségi kérdést, amivel kap­csolatban Jeszenszky Géza azt hangsúlyozta: mindkét fél részé­ről tapasztalható az a megköze­lítés, hogy ennek a kérdésnek a kezelése a kétoldalú viszonyban is jótékony hatással jár. A mi­niszterek tárgyalásán jelen volt Gheorghe Petrusan, a Magyaror­szági Románok Szövetségének vezetője. ‘ A megbeszélésen fontos he­lyet kapott az alapszerződés ügye. A tárgyaláson elhangzott, hogy indokolatlanul nagy fi­gyelmet kapott az utóbbi hóna­pokban az alapszerződéssel kapcsolatosan egy probléma: a határ ügye. Herman János el­mondása szerint a tárgyalófelek hangsúlyozták: Magyarország és Románia között határproblé­ma nincs. Magyarország érvé­nyesnek tekinti az 1947-es béke­­szerződést, azokat az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében született do­kumentumokat, amelyek erről a kérdésről szólnak. Nyomatéko­sították, az alapszerződés egé­szét kell előtérbe helyezni. A két • külügyminiszter egyetértett ab­ban, hogy a magyar-román alapszerződésnek tartalmaznia kell számos olyan kérdést, amely a gyakorlati együttműködést se­gíti elő a két ország között. Szóba került a Kárpátok-Euro­­régió kérdése is - közölte a szó­vivő. Ezzel kapcsolatban a ma­gyar külügyminiszter kiemelte, olyan együttműködésről van szó, amely önkormányzati szin­ten született és amely összhang­ban van az európai elképzelé­sekkel. Az ilyen regionális együttműködés eszköz arra, hogy elősegítsék az érintett ré­gió gazdasági fejlődését is. A magyar külügyminiszter felve­tette történelmi dokumentumok kölcsönös kicserélésének szük­ségességét. A román fél a levél­tárak közötti együttműködés ke­retében tartotta lehetségesnek a probléma megoldását. • A találkozón, Melescanu meg­erősítette Jeszenszky Géza meg­hívását Romániába és hangsú­lyozta, a magyar vezetők közül mindenkit szívesen látnak Buka­restben. Herman János összegezve a találkozót, elmondta, oldott lég­kör jellemezte a megbeszélést, olyan légkör, amelyben minden kérdést őszintén, nyütan fel le­het vetni. A találkozó újabb lé­pést jelentett a kapcsolatok fej­lesztésében. A Városházában lezajlott tár­gyalás után a két külügyminisz­ter részt vett a gyulai román or­todox templom mellett felállított Liviu Rebreanu-szobor avatásán. Az ünnepségen rövid beszédet mondott Teodor Melescanu és Jeszenszky Géza. A két külügy­miniszter méltatta az első elbe­széléseit egykor Gyulán, magyar honvédtisztként író Liviu Rebre­anu t. Jeszenszky Géza beszédé­ben hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni a romániai forrada­lom idején mutatkozó magyar szolidaritást, az akkori egymásra találást. »Nagyon fontos, hogy az akkor megfogott kezek ne eresszék el egymást* - mondta beszédében a magyar külügymi­niszter. A miniszterek rövid láto­gatást tettele a Magyarországi Román Ortodox Egyház vikári­usánál is. Teodor Melescanu, miután el­búcsúzott magyar kollégájától, rövid sajtótájékoztatót tartott az MRSZ székházában. A román diplomácia vezetője újból hang­súlyozta az alapszerződés mi­előbbi befejezésének fontossá­gát. Melescanu elmondta, az alapszerződésbe olyan utalást kellene beiktatni, amely leszö­gezné, nincsenek határigények a két ország között. Továbbá fon­tosnak tartotta, hogy az alap­­szerződés tartalmazzon alapve­tő kitételeket a kisebbségi jogok­kal kapcsolatban. Teodor Melescanu lényeges­nek tartotta a nemzeti kisebbsé­gek - a magyarországi románok, illetve a romániai magyarok - bevonását a két’ ország közötti kapcsolatokba. A román külügyi tárca vezetője elmondta, folyta­tott már tárgyalásokat az RMDSZ-szel és szeretné fenn­tartani a konzultációt a romániai magyarsággal, annak vezetőivel. Melescanu szerint minisztériu­ma felelősséget érez minden ro­mán állampolgár iránt, így a ma­gyarok iránt is, épp ezért na­gyon fontos, hogy megismerjék és rendezzék a magyar kisebb­ség problémáit. Pataky István

Next

/
Thumbnails
Contents