Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-25 / 8438. szám
A NAP INTERJÚJA Teodor Melescanu román külügyminiszterrel és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövettel i Budapesten át vezet az út Nyugat-Európa felé „Vitathatatlan, hogy Románia számára a Nyugat- Európába vezető út Budapesten megy keresztül. De hozzátthetem, hogy Magyarország számára meg Bukaresten, mivel meg kell értenünk, hogy az EK-ba való közös integrálódásunk a kétoldalú párbeszédünk javulását is feltételezi” —jelentette ki Teodor Melescanu román külügyminiszter a Magyar Hírlapnak. Szemléletváltozás érzékelhető a román diplomáciában —jelentette ki a Magyar Hírlapnak Rudas Ernő. A bukaresti magyar nagykövet a gyulai találkozó alkalmából nyilatkozva úgy vélte, Románia diplomáciája óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy integrálódjon Európába, és nyíltan is kéri a szomszéd országokat, hogy diplomáciai és politikai eszközökkel egyaránt segítsék Európa felé haladásában. — Áttörést hoztak-e a Jeszenszky úrral folytatott megbeszélései? — Úgy minősíteném a megbeszéléseket, hogy nagyon fontos előrelépést jelentenek. A megbeszélések tükrözik azokat a változásokat, amelyek mind Magyarországon, mind Romániában végbeménnek. Mindkét ország gyorsítja betagozódását a nyugat-európai szervezetekbe. — A szabad választások után egy i magyar vezető politikus kijelentette, hogy Románia számára az Európába vezető út Budapesten keresztül visz. A románok ettől megsértődtek, de most úgy tűnik, hogy Románia tényleg javítani akarja kapcsolatait Magyarországgal. Csakugyan erről van szó? — Igen. Lehet, hogy nekünk nem tetszett a stílus, amelyben ez a gondolat kifejezésre jutott, de vitathatatlan, hogy Románia számára a Nyugat-Európába vezető út Budapesten megy keresztül. De hozzátehetem, hogy Magyarország számára meg Bukaresten, mivel meg kell értenünk, hogy az EK-ba való közös integrálódásunk a kétoldalú párbeszédünk javulását is feltételezi. Ugyanis a nyugat-európai országok az alapján is ítélnek meg bennünket, hogy képesek vagyunk-e egymással civilizált és európai módon beszélni. — Nem gondolja, hogy ugyanezt a célt szolgálhatná például az.olyan együttműködésben való részvétel, mint a Kárpáti Eurorégió? — De igen, ha teljesülnek bizonyos feltételek. Az eurorégiók fontos hozzájárulást jelenthetnek, de szükség van arra, hogy ez az együttműködés valamilyen égisz alatt történjék. Az eurorégió jó eszköz, de szükség van felette egy ernyőre. Románia nem integrálódhat részenként. Romániának egészként kell integrálódnia. Mihelyt megkapjuk ezt (az európai integrációhoz való csatlakozást), a regionális együttműködésben való részvételünk is javulni fog. Számunkra semmi problémát nem okoz a regionális együttműködés. Attól a pillanattól kezdve kilátásba helyezhetünk bizonyos régiók számára könnyített rezsimet. De addig ez nehéz. Szerintem ha Románia közvetlenül részt vehetne a visegrádi csoportban, az nagyban megkönnyítené az együttműködést. •S. I. — Áttörés volt-e ez a találkozó? — Nem szabad a magyar—román viszonyt ilyen kategóriákban kezelni. Itt történelmileg olyan kérdéscsomag halmozódott fel, amelyet ha így próbálnánk megközelíteni, akkor a realitást összetéveszthetjük a vágyainkkal, ha viszont illúziókat táplálunk, akkor könnyen csalódhatunk. Románia és Magyarország között az alapszerződéssel kapcsolatban van egy megközelítésbeli különbség: román részről arra törekszenek — nyilván belpolitikai nyomás hatására, — hogy egy keretet teremtsenek, arra hivatkozva, hogy ez adja meg a későbbiekben a kapcsolatok javulásának lehetőségét. Magyar részről viszont az a törekvés, hogy tegyük meg először azokat a lépéseket, amelyek a gyakorlatban működőképes együttműködést eredményezhetnek, és ezekre építsünk egy szerződést. Legyen jó együttműködési gyakorlat, és azt szentesítse szerződés. — A rendszerváltás után valamelyik magyar vezető kijelentette, hogy Románia útja Európába Magyarországon keresztül vezet. Ezen a románok meg is sértődtek. Most O CT? Hagyar Hírlap, 1993.márc.22.
