Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-24 / 8437. szám
Új Magyarország, 1993.márc.20. adóvá nőtte ki magát. A legismertebb szakemberek, esztéták nyilatkoznak nekünk, művé' szék, írók dolgoznak velünk. Gönczi Lászlónak és Parti Nagy Lajosnak volt sorozata nálunk. De megszólalt a rádióban Jeles Andrástól es Balassa Pétertól kezdve Szkárosi Endrén keresztül Szilágyi Ákosig és Karátson Gáborig ... sokan. Mert úgy vélik, ha egyelőre nem is mindig jó, amit csinálunk, de benne van egy civil típusú rádiózás lehetősége.- Miből tartjátok fenn magatokat? - kérdem, miközben a lábammal egyfolytában keresem a „legmelegebb" pontot a kegyetlenül hideg padlón.- Nagyon sokáig a saját zse-j bünkből finanszíroztuk. Aztán! egyre-másra jöttek a támogatá-l sok magánemberektől, a Nyilvá-j nosság Klubtól, és különböző fó-i rumtól, amely fontosnak tartot-j ta, hogy ez a rádió fennmaradjon. A kapott pénzt teljes egészében a technika és a hangtár fejlesztésére, illetve bővítésére fordítottuk;• Ennek ellenére folyamatos anyagi problémáink vannak. Időnként szervezünk támogató partikat, de ezek is csak ideigóráig oldják meg a gondot. Nyílik az ajtó, s egy talpig fekete(ruhás) fiatal lép be rajta. Ó a soron következő kulturális blokk egyszemélyes szerkesztője, műsorvezetője és meghívott vendége. Leül az ütött-kopott, szocreálos fotelbe, összerendezgeti a papírjait, majd elkezd beszélni. Különleges kiállításokra invitál vagy éppen igyekszik távol tartani bennünket. Szövegében időnként felbukkannak nők, testrészek, művészek és alapítványok nevei. Műértő alapossággal boncolgat érett és kevésbé érett alkotókat, illetve alkotásokat. Bár néha leplez, azért sokszor kíméletlenül leleplez művészinek mondott blöfföket, nevek után nyomuló sznoblzmusÍ7~(baráti^ hírekre alapozott értékítéletet. Mindezt a (hazai) rádiózásban szokatlanul közvefi^ejru monekőg’fojnnáj ébari, $1- Ez a rádió színle olyan, mint tízünk közös gyereke, - zökkenünk vissza a (fél)múltba. - Folyton nő, egyre több baj van vele, egyre többet kell rákölteni, s egyre nagyobbak az elvárásaink vele szemben. Sajnos, eléggé kritika és reflexió nélküli közegben létezünk, mert a vételi nehézségek miatt még mindig túl kevés emberhez jutunk el. A kezdetekkor láttam olyan fiatalt, aki másfél órán keresztül két darab dróttal állt az erkélyen, csakhogy hallgathasson minket, de ez mégsem tartható hosszú távon. így az elvárást magunknak kell magunkkal szemben megfogalmazni. És ez nagyon nehéz. Tavaly augusztusban aztán úgy éreztük, hogy most már tovább kell lépnünk. Hallhatóbbá kell válnunk. El kell jutnunk az emberekhez, hogy elfogadtassuk magunkat velük. Ne csak szakemberekkel tudjuk elhitetni, hogy képesek vagyunk alternatív budapesti rádiót csinálni. Kidolgoztunk hát egy ütemtervet, amely szerintünk működőképes modellnek tűnik. • - Amikor majd ploldják a moratóriumot, két eset lehetséges: vagy kaptok frekvenciát vagy nem.- Arra gondolni sem merünk, hogy mi van akkor, ha nem kapunk. Ez teljességgel méltánytalan lenne. Másfél éve csináljuk, s ez alatt az idő alatt letettünk valamit az asztalra. Mi nem akarunk támogatást kérni a hivatalos szervektől, csak azt szeretnénk, hogy hagyjanak minket békén. Dolgozni. Majd mi megtaláljuk azokat a módozatokat, .amelyek alapján, életben tudunk ; triá’fádhf:'.: ví * ■*•'*»■ ‘- Tegyük fel, hogy megkapjátok a frekvenciát. Ennek azonban a üzemeltetésen kívül egyéb anyagi vonzatai is vannak. Gondolok például a különböző jogdíjak fizetésére.- Ném vagyunk kalózok. Még ha Sir Francis Drake technicizált utódai sokak számára szimpatikus és romantikus hősök is, de mégiscsak anyagi megfontolásokból fosztogatnak. Mi természetesen akarunk jogdíjakat fizetni, és szolgáltatóként kívánunk működni. Úgy hisszük ugyanis, meg tudjuk csinálni a fából vaskarikát. Nevezetesen olyan rádiót, amelyben nincsen reklám. teszik próbára a hallgatók ideg- és hallórendszerét.- Tevékenységünk finanszírozására kitaláltunk egy több lábon álló struktúrát, amely eltarthatja a rádiót anélkül, hogy a hallgató ki lenne téve az agresszív, állelkes hangú, bármikor beléhasító reklámnak, - térünk vissza a fülünknek kellemesebb világba. - Nyugaton léteznek olyan rádiók, amelyeket kizárólag hallgatóik tartanak el. Mivel azonban a mi célközönségünk ■eléggé rossz anyagi helyzetben van, nagyon kevesen tudják támogatni az ügyet. De ha minden lakásba eljutunk, akkor esetleg többen benyúlnak a zsebükbe és ötszáz, ezer, esetleg tízezer forintot is áldoznak arra, hogy az f(5 adó az éterben maradhasson. Ezenkívül különböző projekteket kívánunk megvalósítani, melyek a marginális helyzetben levő csoportokon, társadalmi rétegeken kívánnak segíteni., Ezeket a projekteket akár alapítványok, akár hivatalos szervek is támogathatnák A harmadik lehetőség a kibontakozóban lévő alternatív médiaháló. Kölcsönösségi és viszonossági alapon rengeteg dologban tudnánk se, gíteni egymásnak, gondolok itt anyagok cseréjére, események1 megszervezésére. (Bár ezeknek nem biztos, hogy vannak anyagi vonzatai is.) S végül, talán a legjárhatóbb út, ha akár mi, akár barátaink, akár szimpatizánsa« ink olyan koncert-sorozatokat szerveznek, zenei válogatásokat adnak ki, melyek a rádió nevéhez kötődnek, és így azok bevétele a mi kasszánkba folyik. A politikával és az üzlettel szemben változatlan az álláspontunk: minden politikai és gazdasági érdekcsoporttól függetlenül fogunk rádiózni. Ugyanakkor a napi politikától való távolmaradás, az ilyen jellegű témák mellőzése a rádióban szerintünk mélységesen politikai lépés, hasonlatos ahhoz a meggondoláshoz, ami a hetvehes évek végén a civil társadalom elméletének kidolgozásához juttatta el a legyei társadalomtudósokat. A Magyarorszá- , gon megfigyelhető politikai. apátia nem egyszerűen a jelenlegi politika elutasítasítása (ami egészséges gesztus lenne), hanem a politikának, mint olyanná k ’efvetésV ai emberek’résiéig, ról, mely e rendszeresen (érrendszertől függetlenül) igyekszik logikáját a társadalom egészére kiterjeszteni. A Tilos Rádió nem politizál, mert a politikán kívül kíván gondolkozni a dolgokról, melyek a társadalom ’ egyes rétegeit foglalkoztatják.1 Úgy gondoljuk, nem nekünk •' kell a politikára reflektálnunk, hanem éppen fordítva: a politi-i kusoknak kell minket figyelniük. A kilencvenes években a civil ■társadalmi gondolat egyetlen lehetséges értelmezése a politikától való öntudatos függetlenedés programja. Kilépek a deresedő éjszakába. Miközben a buszmegállóban várakozom, egy fiatalemberre leszek figyelmes. Nem tudom, nem ismerem, de érzem, hová siet Behúzott nyakkal, hóna alatt Iratcsomóval. Most még tetőtől talpig illegalitásban. Jávorszky Béla Szilárd Újabb vendég érkezik. Kezében egy CD-lemez, mely szinte még nyomdameleg. Rajta a már korábban beharangozott mű: Fred Frith új operája. Mielőtt feltenné, hosszasan beszél a zenei anyag hátteréről, előadójáról, hangulatáról és várható lélektani hatásairól. A szobát kibélelő csendben közel extatikus állapotban é$,á mósatlan zöldes füg* gófyhnizefeéM fttBMéfcr bálja láthatóvá- hallhatóvá tenni előadásának tárgyát. Aztán felcsendül, vagy inkább felzajlik az enyhén szólva is különleges zene. Jobban mondva zajkollázs. Egymástól nem csak eltérő, de el is ütő zenei stílusok forgácsaiból összekevert melódiák, alkotórészeire bontott és bádogkannában egyberázott akkordfüzérek
