Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-24 / 8437. szám
Népszabadság, 1993.márc.20. 39 ellenére azt mondanám, hogy a szovjet hegemónia árnyékában sikerült elérnünk a nemzeti önállóságnak az akkori viszonyokhoz képest nem lebecsülhető mértékét.- Az a vád is gyakran elhangzik, hogy * az előző rendszer nem törődött a határon túli magyarsággal. • !- Noha a kádári politika a kömye- j zö országok magyar kisebbségeit illetően a túlzott politikai-diplomácia» j óvatosság betegségében szenvedett, nem nevezhető nemzetietlennek, j Hosszan lehetne sorolni, mi mindent \ tett kulturális téren ez ügyben. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Kádár Erdély kérdésében volt a legkövetkezetesebb. Talán nem mindenki figyelt fel rá, hogy Ceausescu sohasem járt a magyar párt vendégeként Budapesten,' pedig ez volt a legfőbb óhaja. Az előző rendszer bizonyára nem használt ki minden lehetőséget, de kétségtelenül törődött a nemzeti kérdéssel. Figyelembe kell venni, hogy a szovjet birodalmi mechanizmusban nemigen volt több lehetőség. Nem volt tanácsos Moszkvába szaladgálni panaszkodni. Ez egyrészt azt jelentette volna, hogy elismerjük a szovjetek döntőbíráskodásának törvényességét, másrészt azt; hogy figyelmen kívül hagyjuk, hogy Moszkvát aligha érdekelheti az érdélyi magyarság sorsa, amikor ott van neki tehertételként a Romániától elvett Moldova. S ha mindezt figyelmen kívül hagyva, mégis döntőbíróul kérte volna Kádár a Szovjetuniót, akkor el- , lentételképpen beleszóltak volna gaz- j daságpolitikánkba, külpolitikánkba^ j életszínvonal-politikánkba, ami külö- j nősen nagy szálka volt a szovjetet I szemében.- A rendszerváltás folyamatában 1989 őszén megszületett a Magyar Szocialista Párt. Az azóta eltelt több mint három esztendőben számos programot munkáltak ki a párt szakértői. Ez év januárjában hosszú ideig tartó munka eredményeképp született meg a Tézisek a nemzetről cimü anyag. Mivel igen gazdag, a nemzeti kérdés valamennyi területét felölelő programról van szó, még csak vázlatosan sem mutathatjuk be olvasóinknak. Van azonban a téziseknek egy pontja, amely a konkurens politikai erők részéről már eddig is komoly kritikai megjegyzéseket váltott ki. Idézem: „A szocialisták a szociális elemet a nemzetfogalom szerves részének tekintik. A nemzeti és a szociális szolidaritás véleményük szerint szorosan összekapcsolódik. A végletes szociális megosztottság, a nyomor éppúgy kirekeszt a nemzeti közösségből, mint a vallási vagy származás szerinti diszkrimináció. A nemzeti kérdés ennélfogva nem oldható meg a szociális problémáktól elválasztva.” A liberális kritika ezzel kapcsolatbán úgy hangzik, hogy a szocialisták a szociális feszültségekre építenek. A konzervatív kritika szerint pedig a szocialisták nemzetpolitikus nézeteibe az osztályszolidaritás és az internacionalista kapcsolatok maradványai vegyülnek.- A liberális bírálatban az az elő-* feltevés rejlik, hogy az osztályharcos felfogás tovább él programunkban, noha attól élesen elhatárolódtunk, - amikor néppártnak nyilvánítottukmagunkat. Ettől függetlenül nem ta- • gadom, hogy joggal lehet tartani aszociális demagógiától, hisz valóban , vannak olyan erők, amelyek azt meg . kívánják lovagolni, csakhogy azok nem az MSZP-ben találhatók. Mi csupán azt valljuk, hogy jelenleg,, amikor a felhalmozás, a beruházás elT sődleges kérdés, akkor a szakszervezeteket és más társadalmi szervezeteket bevonva kell dönteni az elosztás és a felhalmozás arányairól. A konzervatív kritikával kapcsolatban azt kell mondanom, hogy azzal nemigen lehet vitatkozni. Hiszen a konzervatív pártok politikájában van a legtöbb maradvány, amitől épp most. igyekszenek megszabadulni. Ha kőnkrétan vizsgáljuk a szolidaritás kérdését, látjuk, hogy esetünkben nem osztályszolidaritásról van szó. Mi a munkavállalói szolidaritás, mindenféle szegénység iránti szolidaritás hívei vagyunk, tehát egy olyan társadalmi szolidaritásé, amely a legkülönfélébb okokból nehéz helyzetbe került csoportokat célozza meg. Az internacionalizmussal kapcsolatban pedig azt mondhatom, hogy ma már valamennyi irányzatnak, így a liberálisnak és "a konzervatívnak is megvan a maga intemacionáléja. Összegezve: az itt szóba került bírálatokban egy rejtett üzenet van, amely szerint a szocialistáknál csak a cégtábla változott, a lényeg nem. Azt hiszem, az efféle gyanúsítgatás nem néz nagy jövő elé.- A következő választáson a nemzeti kérdés bizonyára nagy teret kap majd.- A fasizmus veresége óta van a demokráciában egy alapvető szolidarizálási követelmény, amelynek vagy eleget teszünk, vág/ nem. Ha a demokrácia erői nem szolidárisak egymással, • akkor mindannyian védtelenek vagyunk a demagógiával szemben. Én abban látom a megoldást, hogy a nemzeti kérdésben megnyilvánuló különböző demokratikus vélemények elismertessenek egymás által. A demokratikus erők tehat a nemzeti kérdésben • sem bocsátkozhatnak egymás elleni . arttalan hadakozásba. Valamennyi emokratikus nemzeti áramlatnak az a valódi érdeke ma, hogy a haza és a haladás ügyét egyszerre szolgálja, s az embereket ne annyira érzelmi, mint inkább értelmi alapon igyekezzen vá-,. lasztásra késztetni. Hovanyecz László
