Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-24 / 8437. szám

Népszabadság, 1993.márc.20

37

Egyszerre szolgálni a haza és a haladás ügyét

Születésnapi beszélgetés a hetvenéves Nyers Rezsővel

A Magyar Szocialista Pártban az 1923. március 21-én született Nyer* Rezfd’ a szociáldemokrata hagyomány személyes megtestesítője. ^Mozgalmi munkáját a nyomdászszakszervezetben kezdte, s rz^p/ párhuzamosan dolgozott a szociáldemokrata pártban. Ez a lseidet a második világháború elejére esett, amikor valamennyi ^haladó erő számára központi problémává vált a nemzeti megmaradás és u háború utáni újrarendezés kérdése. Hetvenedik születésnapja alkalmából arra kértük a politikust, hogy ismeretei és megélt tapasztalatai alapján beszéljen a szociáldemokrácia ét a nagy nemzeti sorskérdések viszonyáról.- Amikor ön belecsöppent a politikába, a magyar munkásság érdekeiért és a magyar függetlenségért folytatott harc lényegében ugyanazt jelentette.- Talán szerencsésnek is mondhatom magam, hogy amikor az én politikai pályafutásom kezdődött, nem kellett azon vívódni - mint oly sokszor korábban hogy vajon egybeesik-e a munkásérdek az általános nemzeti érdekkel. 1940-től dolgoztam aktívan a szociáldemokrata pártban, amelyben akkoriban rendkívüli hangsúlyt kapott a nemzeti függetlenség kérdése, továbbá a gondolat, hogy ez szinte parancsolja egy igen különböző erőket tömörítő szövetség létrehozását. Hogy ez az elképzelés mennyire helyes volt, azt jelezte a Népszava emlékezetes j 1941. karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság létrejötte és sok más esemény. így aztán számomra valóban nem okozott dilemmát a pártérdek és a nemzeti érdek közötti választás, mert a kettő szinte teljesen ugyanazt jelentette a háború éveiben.- Nem volt ez mindig így. A magy ar szociáldemokrácia számára születésétől fogva ! nagy feladatot jelentett a különböző nem- 1 zeti kérdések helyes megválaszolása.

A századfordulóra úgy érkezik a szociáldemokrata párt, hogy tömegbázisát szociális szempontból nehéz helyzetű, választójoggal nem bíró tö- j megek alkotják, vele szemben viszont | a hazára, a nemzetre hivatkozó politikai erők állanak, amelyek nem tekintik a politikai nemzethez tartozónak a munkásságot és a parasztság legnagyobb részét. Ilyen körülmények között szinte logikus reakció a szociáldemokrácia részéről az ide-, genkedés a nemzeti kérdés egyoldalú, közjogi felfogásától. Féltek például a mozgalomban elénekelni a Himnuszt, mert attól tartottak, hogy egy platformra kerülnek a „hazaffvaskodókkal”, akiket Ady, de még Szabó Dezső is elítélt. Ugyanakkor a '48-asokkal együtt tiltakoztak az ellen, hogy a magyar fiatalság német vezényszóra katonáskodjon a Monarchia nagyhatalmi érdekeiért.

Figyelembe veendő, hogy a párt a XX. század elejétől a gazdasági és nemzeti probléma szintézisére törekedett. Küzdött Magyarországnak a Monarchián belüli önállóságáért, no- • ha a függetlenség kérdését nem úgy

vetették fel, mint a ’48-asok. A Monarchiára ugyanis mint egységes piacra tekintettek, s egészen az első világháború középső szakaszáig azt megőrzendőnek, sőt megőrizhetőnek tartották. Ezt a nagy gazdasági egységet az iparosodás, a polgárosodás, aj demokratizálódás hajtóerejének tar-| tották. A mából visszatekintve aztj kell mondanunk, hogy ez a felfogás: igen modem volt.- A háború nagy tanulságokkal szolgált a szociáldemokrácia számára a nemzeti kérdéshez való viszonyában.- A háború kitörésekor Budapesten óriási tömegtüntetés volt a háború mellett. A tömeg egy része a Népszava szerkesztősége elé vonult, és az emberek együtt éltették a háborút és a szociáldemokraták lapját. Ugyanez a tömeg két-három év múltán erőteljesen háborúellenessé válik, és 1918-ban szociálisan a végletekig radikalizálódva hagyja ott a frontot. E folyamat készteti a szociáldemokráciát, hogy a magyar politikai erők közül elsőként dolgozzon ki programot a földkérdés megoldására, hogy javaslatot tegyen a nemzetiségek önrendelkezési jogának megadására. Megjegyzendő azonban, hogy a szociáldemokrata párt nem kívánta a történelmi Magyarország felbomlasztását.. A nemzetiségi önren-> delkezést kulturális.autonómia formájában gondolta el az egységes Magyarország határain belül.- Hogyan értékeli ön a szociáldemokráciának a két forradalomban való részvételét?- Az őszirózsás forradalomhoz a szociáldemokrácia adta a tömegerőt. Az ország függetlenné válásához a polgárság és a nemesség kevés volt,

főként mert a nemesség jelentős része hű maradt a császárhoz. A szociáldemokrácia tehát meghatározó erő 1918-ban. Vezetői, Böhm Vilmos, Buchinger Manó, Garami Ernő, Garbai Sándor, Kunfi Zsigmond, Weltner Jakab meghatározó személyiségek. Immáron 1 nem egyszerűen mun- j kásvezérek, hanem nagy formátumú nemzeti politikusok, akik ] össznemzeti érdekek- í ben tudnak gondolkodni.

A forradalom idején a szociáldemokraták az ország területi egységének megtartásáért küzdöttek. Azonnal kapcsolatba léptek a nemzetiségi szociáldemokrata vezetőkkel, és igyekeztek őket megnyerni Magyarország területi épsége megőrzésének. Ezt a törekvést tapasztaljuk a Tanácsköztársaság idején is. Abban, hogy 1919 márciusában a szociáldemokrácia hajlandó volt egyesülni a kommunistákkal, döntő szerepet játszott a remény, hogy így megvédhetők lennének az ország határai.- A trianoni békeszerződéssel a szociáldemok- . rata párt a többi magyar

politikai erőhöz hasonlóan sohasem bekelt meg.- Trianont a szociáldemokraták igazságtalan, a népekre kényszeritett diktátumnak tartották. Az ellene való küzdelem lehetőségének megítélésében azonban egyre élesebbek a különbségek köztük és a Horthy-Magyarország uralkodó körei között. Ez utóbbiak a „Mindent vissza!” irredenta jelszavában sűrítették össze törekvéseik lényegét. A szociáldemokrácia igazságtalannak tekintette a békét, de nem tartotta igazságtalannak és indokolatlannak az utódállamok megalakulását. Ebből logikusan következett, hogy az etnikai alapon történő hatarmódositás hive volt. Ugyanakkor mindig határozottan kiállt a határon túli magyarok kollektív kisebbségi, demokratikus és kulturális jogaiért.- 1938 ősze és 1941 tavasza között jelentős területek kerültek vissza Magyarországhoz. Ezt nem egyformán ítélték meg a hivatalos körök és a szociáldemokraták.- Valóban eltérő volt a szociáldemokrácia véleménye a hatalométól, de voltak azonosságok is a két véleményben. Hiszen a visszacsatolások során nagyrészt magyarlakta területeket kaptunk. Ez sok vonatkozásban egyezett a szociáldemokraták Trianon-kritikájában megfogalmazott felfogással. Aggodalmat keltett azonban, hogy olyan hatalmaktól kaptuk e területeket a velük való szövetség díjaként, amelyek bukásra voltak ítélve, és amelyek ellen az egész nemzetközi szociáldemokrácia harcolt. Világos volt tehát, hogy nem olyan békés rendezésről van szó, amelyre tartósan lehet építeni.- Visszatértünk kiinduló pontunkhoz. A háború alatti eseményeknek már ón is tevékeny résztvevője volt. Milyen kerdesek-