Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
Latorcai: a hitelfeltételeknek változniuk kell Magyar Hírlap, 1993.febr.26. 15 Az új ipari és kereskedelmi minisztert némi késéssel nevezték ki a tárca élére. A Magyar Hírlapnak adott interjújában Latorcai János Miklós beszél a tizenhárom nagyvállalat túlélési esélyéről, a privatizáció kérdéseiről s arról, hogy véleménye szerint némi módosulásra számíthatunk a kormány gazdaságfilozófiájában. sek ugrásra készen várják az érdeklődők a gázszolgáltató vállalatok privatizációját. Azokért a vállalatokért, amelyek nem tudnak piacképes terméket előállítani, a befektetők sem mennek ölre. Ezért is lenne szükség ama, hogy a privatizációs bevételek egy részét a feljavításukra fordítsuk. — Idestova kilenc hónapja hozták nyilvánosságra azon vállalatok nevét, amelyeket központi beavatkozással akarnak megmenteni. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar ipar mamutjainak számító „tizenhármakkal" érdemben kevés történik. — Egy válságkezelő stratégia kidolgozása, és a megoldáshoz szükséges eszközrendszer biztosítása időigényes feladat és sokoldalú egyeztetést kíván. Nem értek egyet azzal a megállapítással, hogy semmi nem történt az említett vállalatokkal kapcsolatban, hiszen néhány esetben a kormány már döntött, amit a parlament is jóváhagyott. — Ezek szerint úgy látja, hogy a választásokig megnyugtatóan rendeződhet a nagyvállalatok sorsa? — Az elkövetkező időszakban, akár már ma is lesznek olyan anyagok, amelyek a kormány elé kerülnek, s biztos vagyok abban, hogy a döntések után felgyorsul a válságmenedzselés. — Nem akadályozhatja ezt, hogy a most induló hitelkonszolidációból ez a kör lényegében kimarad, mivel a kereskedelmi bankok a tizenhármak adósságait nem sorolták a kétes követelések közé, \ mondván az állam úgyis besegít. Az bankoknak az összesen 70 milliárd forintos adósság 60 százalékával tartoznak. — Úgy gondolom, hogy ez egy természetes banki magatartás következménye, hiszen az előterjesztésekből — melyek részletes cselekvési programot is tartalmaznak a vállalatok tevékenységére — kitűnik, hogy bizonyos engedmények teljesítésével ismét működőképes, prosperáló cégekkel állnak majd szemben. Tehát van remény, hogy banki tartozásaikat is megadja . — Általában milyen engedményekre, könnyítésekre számíthat ez - a kör? ■■ ■ — A költségvetéssel szemben fennálló tartozásaikat nem engedik el, de átütemezik. Az igazi nagy terheket ebben a körben a korábbi ' nagy beruházásaik utáni terhek jelentik, a járadékfizetés nagy része az Állami Fejlesztési Intézettel (ÁFI) szemben áll fenn, aminek egy részét az ÁFI vagyonosítja vagy elengedi. A másik nagy teher , az állami költségvetéssel szembeni befizetések elmaradása és ezek büntetőkamatai, ez utóbbiakat nagyrészt elengedik. Ennek a két, igen komoly tehernek a mérséklése már lehetőséget biztosíthat, hogy a bankokkal szemben fennálló rövid, és középtávú hiteleiket törleszthessék a vállalatok, miközben működőképesek maradnak. — Az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt történt meghallgatásakor számomra úgy tűnt, hogy nem adott határozott választ arra a kérdésre, hogy a privatizáció melyik fajtáját támogatja szívesebben. A „minél gyorsabban szabadulni az állami vagyontól" avagy „az előbb feljavítani, s csak utána eladni" típusút? — Azért nem lehet erre a kérdésre egyértelmű választ adni, mivel egy-egy vállalat vagy vállalati kör esetében különböző privatizációs szempontok érvényesülhetnek, az egyik esetében a gyors értékesítés a másiknál a feljavítás lehet indokolt. Nyilván ez attól is függ, hogy adott vállalat mennyire vonzó a partnerek körében, avagy eladását mennyiben hátráltatja gazdasági működésének zavarai. — Sokan azt mondják, hogy a valóbani vonzó vállalatok már elfogytak, s a kínálatot az ön által •utább említettek jelentik csak. — Nem hiszem, hogy ez teljesen így lenne, hogy mást ne említ— Többen nagy reményeket fűznek az új privatizációs technikákhoz, a lízinghez, a hiteljegy alkalmazásához. Elődje Szabó Iván nem túlzottan lelkesedett a hiteljegyért. Mi a tárca jelenlegi álláspontja, annak tükrében, hogy márciusi határidővel a kormány megbízást adott a vagyonügynökségnek a hiteljegy-konstrukció alkalmazásának részletes kidolgozására7 — Nincs ezzel kapcsolatban álláspontja a tárcának. Várjuk, hogy a részletek legyenek ismertek, és majd a gyakorlatnak kell igazolni az elgondolás helyességét. — A Magyar Gazdasági Kamaránál tett látogatásakor, ha csak egy mondat erejéig is, de érintette, hogy némi módosítást kell végrehajtani az eddigi szigorú monetáris-fiskális gazdaságpolitikában. Kifejtené részletesebben, mire gondolt7 — Alapvetően nagy változások a pénzügypolitikában nem lehetségesek, de az egész biztos, hogy a gazdaságfilozófiában bizonyos változások bekövetkeznek. Úgy véljük, hogy például az osztalékból finanszírozott befektetéseket mindenképpen adókedvezményben kell részesíteni, csak ez biztosíthatja, hogy a tulajdonosnak érdekében álljon nyereségét újra befektetni, és nem pénztőke formájában forgatni. A másik nagyon fontos feladat a hitel- és garanciafeltételek javítása, amivel szintén jelentős módon befolyásolhatjuk az ipar, de egész gazdaságunk helyzetét. — Ebben mennyire segíthet az, . hogy az új pénzügyminiszter eset- j leg nagyobb empátiával viszonyul korábbi munkahelyéhez? — Meggyőződésem, hogy a pénzügyminiszternek a saját területének gondjaival kell szembe néznie. Ugyanakkor tagadhatatlanul valamiféle biztosítékot jelent számomra a jövőre nézve, hogy olyan ember áll a pénzügyi tárca élén, aki az IKM problémáit, az ipar és ke- i L reskedelem előtt álló feladatokat kívülről belülről ismeri. ^Hajnal László
