Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
Népszabadság, 1993.febr.26 16 Katona válasza Dornbachnak A Magyar Nemzetben megjelent múlt heti interjú után dr. Dombach Alajos, az Országgyűlés alelnöke a Népszabadság február 23-i (keddi) számában megint a médiumkérdéssel foglalkozó nyilatkozatot adott. Nem szívesen - unalomig vitatott témáról lévén szó de kénytelen vagyok jogi szakértők segitségével kialakított ellenérveim közzétételét kérni, hiszen az alelnök úr ismét támadást intézett a kormány ellen, méghozzá szakmailag rendkívül egyoldalú megközelítések alapján. Le kell szögeznem, hogy a Magvar.Radióról és a Magyar Televízióról szóló 1974. évi jogszabály alkalmazható volta tekintetében Dombach Alajos álláspontja a múlt hét óta némileg finomodott. Az alelnök úr most már nem feledkezik meg arról, hogy a kormányhatározatot az Alkotmánybíróság egyelőre hatályában fenntartotta: a jogszabály alkalmazását ezúttal nem tekinti önmagában alkotmányellenesnek. Azzal vádolja viszont a kormányt, hogy a felügyeleti joga keretein „messze túlterjeszkedik”, s ezért „ismetelt alkotmányellenességnek vagyunk tanúi”. Az alkotmányellenességet Dombach Alajos két problémakör kapcsán véli felfedezni: az egyik a rádió és a televízió szervezeti és működési szabályzatainak közelmúltban történt jóváhagyása, a másik a médiumelnökök vonatkozásában gyakorolt munkáltatói jogok kérdése. Az első problémakörrel nem érdemes sokat foglalkozni, hiszen az alelnök úr maga is utalt rá, hogy a szervezeti és működési szabályzatok jóváhagyása jelenleg a kormány jogkörébe tartozik. Egyáltalán nem világos, hogy e - jogszabályban tételesen is rögzitett - jogkör gyakorlása milyen gondolatmenet alapján minősül a felügyeleti jog keretein való túlterjeszkedesnek. Éppen ellenkezőleg: a szervezeti és működési szabályzatok jóváhagyása - az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával tökéletes összhangban - az eddigi szabályozatlan, anarchikus, exlex állapot végét jelenti, a műsorpolitikára pedig semmilyen kormányzati befolyást nem tesz lehetővé Bonyolultabb kérdés a médiumelnökökkel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása. Ebben az ügyben jogvita indult, ezért először is csodálkozásomnak kell hangot adnom, hogy az Országgyűlés alelnöke tisztségével járó tekintélyét latba vetve állást foglalt egy folyamatban lévő bírósági eljárás tárgyában. Mindazonáltal most már hallgattassák meg a másik fél is. Dombach Alajos nyilatkozatában kijelenti, hogy „a felügyeleti jog gyakorlóját általában nem illetik meg a munkáltatói jogok”. Erre az állításra azt kell mondanom, hogy nem egyezik meg a jogtudomány uralkodó álláspontjával és a jogi közfelfogással. A felügyeleti jog tartalmát - ahogy az alelnök úr is utal rá - általánosságban nem határozza meg semmilyen jogszabály. A felügyeletet azonban - a jogtudományban általánosan elfogadott felfogás szerint - a jogkörök teljességét magában foglaló irányítástól csak az különbözteti meg, hogy nem tartalmazza az utasítási jogot. Az egyéb munkáltatói jogok viszont a felügyeleti jogkör részét képezik, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. A médiumelnökök vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a külön törvénnyel a köztársasági elnök hatáskörébe utalt kinevezési és felmentési jogkör kivételével az egyéb munkáltatói jogokat - beleértve a fegyelmi eljárás megindításának, valamint a lemondás eseten a további munkavégzés alóli felmentésnek a jogát is - a felügyeletet ellátó kormány gyakorolja. Dombach Alajos vitatottnak tartja, hogy a médiumelnökök jogviszonya megszünhet-e a köztársasági elnök által történő felmentés mellett más módon is. A közalkalmazotti törvény alapján - amelynek hatálya kiterjed a költségvetési szervként működő rádiórs és televízióra is - véleményem szerint világos: mint minden közalkalmazottnak. a médiumelnököknek is elidegeníthetetlen joguk, hogy lemondással egyoldalúan megszüntessék jogviszonyukat (Ellenkező értelmezésből az következnék, hogy az elnökök akár évekig is tisztségük további ellátására lennének kötelezhetők, akaratuk ellenére.) Ezt támasztja alá az is, hogy a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény nem rendelkezik teljeskörüen a médiumelnökök jogviszonya megszűnésének eseteiről és feltételeiről, hanem csak egy megszűnési ok, a felmentés szabályait állapítja meg Nem zárja tehát ki. sőt egyenesen feltételezi más jogviszony-megszűnési okok létezését is. (Ellenkező értelmezésből az következnék, hogy a médiumelnököket haláluk esetén is fel kellene menteni tisztségükből.) Dombach Alajos arra az álláspontra helyezkedik továbbá, hogy Gombár Csaba és Hankiss Elemér nem mondott le tisztségéről, hanem csak „felmentésüket kérték. A döntést kifejezetten a köztársasági elnök kezébe tették le." Ezzel kapcsolatban arra, az alelnök úr által is bizonyára ismert általános jogelvre kell felhívnom a figyelmet, amely szerint a jognyilatkozatokat nem megjelölésük, hanem tartalmuk alapján kell elbírálni. Hankiss Elemér nyilatkozata egyébként kifejezett formában is tartalmazta a lemondást, de mindkét médiumelnök lemondó leveléből kétségbe vonhatatlanul megállapítható a jogviszonyuk megszüntetésére irányuló akarat. Ezért nyilatkozatukat a közalkalmazotti törvény alapján - szóhasználatuktól függetlenül - lemondásnak kell tekinteni. Az az érvelés, hogy a médiumelnökök lemondó nyilatkozata az 1990. évi LVII. törvény szerinti eljárás. tehát a felmentés kezdeményezésére irányult, úgy gondolom, nem tartható. Az 1990. évi LVII. törvény ugyanis a kinevezéssel és a felmentéssel kapcsolatos közjogi jellegű hatásköröket és eljárást szabályozza, amely maguknak a médiumelnöküknek sem a kinevezést, sem a felmentést illetően nem ad kezdeményezési lehetőséget, nyilatkozatuk tehát e törvény vonatkozásában értelmezhetetlen. A leírtakból következik, hogy - Dombach Alajos állításával szemben - a lemondott és a kormány által a további munkavégzés alól felmentett médiumelnököket teljes jogkörrel helyettesítő alelnökök jogszerűen, sőt kötelességüket teljesítve jártak el akkor, amikor a szervezeti és működési szabályzatokat kidolgozták és jóváhagyásra benyújtották. Dombach Alajosnak a kormányt alkotmányellenességgel vádoló kijelentéseit mindezek alapján kénytelen vagyok megalapozatlannak minősíteni, és a kormány nevében határozottan visszautasítani. Katona Tamás miniszterelnökség- államtitkár-.-sr»ű
