Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
Pesti Hírlap, 1993.febr.27. 12 — Azt is sokszor hangoztatta, kogy a magyar ipar védelmét a kiemelten fontot feladatok hité torolja. De tzembesül, nini kell axial, kogy a magyar ipar nem elég hatékonyan termel, nem a legjobb minőséget, i ezzelpárkuxamotan a liberalizált kerttkedelem révén özönlenek be az országba az importtermékek. Hogyan leket ilyen körülmények között a magyar ipar védelmét eldiegítenif — Vannak eszközök, amelyekkel a magyar ipar védelmét biztosítani lehet Természetesen csak olyan védelem jöhet szóba, amelynek eredményeképpen a piád igényeknek megfelelő ipar alakul ki. Tehát az elavult konstrukciók, szerkezetek védelmének nincs értelme, az kidobott pénz. Nagy örömömre szolgált, amikor Schamschula úr meghirdette végre az infrastruktúrafqleszt&i programot. F.z tipikusan olyan terület, amelyhez a magyar ipar hozzákapcsolódhat Nagyon lényegesnek tanom az állami megrendelések kódexének mielőbbi megfogalmazását, amelyben egyértelműen nyilvánvalóvá válik mindenki számára, hogy a hazai infrastrukturális beruházásokhoz mi az az államilag meghatározott küszöbérték, amit magyar áruval, magyar termékkel kell majd feltölteni, illetve külföldi tenderező esetében .milyen magyar beszállítói hátteret kell neki igénybe venni. " Ez teljesen természetes a környezetünkben mindenhol. A magyar adottságokból fakadóan erre eddig nem volt szükség, hiszen a lebontásos tervezésből eredően előírták, hogy hol, mikor, ki ruházzon be. — Néhány előadását volt alkalmam meghallgatni az utóbbi időben. Feltűnt, kogy eb , sátorban az ipar problémáig * jectetelgeti, vitxxmt a tárcához tartozik a kerttkedelem ét az idegenforgalom ti. Az ottani gondok kevétbé idegesítik? A kereskedelem privatizációjára gondolok héldául, vagy arra, kogy az idegenforgalom összeomlással fenyeget, ét ráadásul éppen mott egy olyan vezető került az élén, aki még nemigen ismeri a hazai viszonyokat. Az eddigiekben ~ölyan~ helyeken tartottam előadásokat, ahol kimondottan az ipari problémák megtárgyalása volt szüksége*. Értelemszerűen ezekben a körökben a kereskedelem és az idegenforgalom caak érintőlegesen ve- , födhetett fel, bár mindegyik 1 esetben hangsúlyoztam, én magától értetődőnek tartom, hogy a tárcához tartozó kereskedelem és az idegenforgalom legalább olyan súlyú és ugyanolyan hozzáállást igényel, mint maga az ipar. A kereskedelem esetében — látva az üzlethálózatokat, hisz járom az országot, módom van betekinteni a boltok termékválasztékába — úgy gondolom, van javítanivaló. De ebben a házban igen komoly szakmai tudású csapat dolgozik a kereskedelem fejlesztésén. Már folyamatban van a középtávú kereskedelmi és piacfejlesztési koncepció, s annak a feltételeit is vizsgáljuk, hogyan lehet minő több magyar árut a magyar kereskedelemben, a magyar vásárlónak biztosítani. Az nem baj, ha értékes és minőségi importtermékek jönnek az országba, mert az kihívást jelent. Baj akkor van, ha az ellenőrizetlen bóvli, a rossz minőség árasztja el az országot, és azon bizonyos kereskedők extraprofitra tesznek szert. Ennek a törvényi szabályozása folyamatban van, késki] a minőségüggyel kapcsolatos törvénycsomag, illetve a tárca bizottságát már felállították. Ugyancsak hamarosan befejeződnek a fogyasztóvédelemmel kapa óla tol törvénykezési eljárások. Ez a terület mindenképpen fokozott odafigyelést igényel. Most következik még azoknak az áruházláncoknak a privatizációja, amelyeknek az egybenmaradását szükségesnek tartjuk, mert igazából így működőképesek. Nagyon lényeges lenne, hogy ebben a kereskedőláncolatban minél nagyobb magyar nemzeti tőke jelenjen meg. Az idegenforgalom a nemzeti jövedelem egyik meghatározó részét adja, rendkívül fontos terület. Az elmúlt évben SS millió turista járt az országban, és ez másfél milling MfcMsW1# itj&efow) pedig a tu, /izmus csaknem S-3,5 milliárd dollárt hozott a nemzetgazdaságnak. Létezik már az új idegenforgalmi koncepció, amely megteremti a feltételrendszert az idegenforgalom fejlesztésére. Téglásiy úr, az OIH új elnöke most jött haza Amerikából. Én úgy gondolom, hogy az ő előélete, a kapaol a trendszer, amit kialakí~uxt, biztusíiék ana,-hogy a szakmában eredményeket érjen el. — Felmérte már, hogy a miniszterség milyen terheket fog róni önre ét a családjára? Mennyit dolgozott az elázó beosztásában, ét mir* tzámti most, mekkora len a napi munkaideje? — Nálam a napi munkaidő elég nehezen behatárolható fogalom. Az eddigiekben is állaláb an legkésőbb reggel 7- kor már itt voltam, s nagyon sokszor este 9-kor, 10-kor még elértek a minisztériumban. Az a véleményem, hogy ez igaziból tovább már nem nyújtható, tehát ebben az időintervallumban kell minden feladatot elvégezni. Igaziból a családomra hárul a legnagyobb nehézség, hisz az otthoni dolgokból, gondokból érthetően nagyon kicsi részt tudok csak vállalni. Hála istennek, nagyon rendezett, jó aaládi légkörben élek. A feleségem kiváló kritikusom is, mind szakmai kérdésekben, mind bármi másban számítok a véleményére. Ki is fejti, meg is beszélünk mindent, már smnit a szűkre szabott otthoni időm megenged. Ez, gondolom, az elkövetkező időszakban is óriási segítség lesz á munkámhoz. • • j-*<■■■ ■^Néhány miniszter hofU- I rája kinevezését kővetően bekapcsolódott a politikai életbe, 1 képviselőséget vállalt. Ón őkajl-e a politika porondjára lépni? — Abban az időszakban, amíg miniszter vagyok, nem vállalok semmiféle politikai szereplést. Nem mintha nem lenne politikai, ideológiai hitvallásom, nem lenne meghatározott szellemiségem, hanem azért, mert más dolog politizálni, politikusnak, képviselőnek lenni és más dolog szakmai munkát végezni. Most és itt pedig főként erre van szükség. A fő aapásirány ki van jelölve, annak megfelelően kell az iparpolitikát a valósághoz igazítani. Ehhez rendkívül sok egyeztető munkára lesz szükség. Ez önmagában olyan feladat, ami bizonyos mértékig politikai munkaként is felfogható. Ezen túl nem szándékozom kilépni a politika nyílt színterére.
