Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

Pesti Hírlap, 1993.febr.27.

13

GALLOV REZSŐ A TÁRCA.ÉLÉN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSRÓL

Az államtitkár reményei

Az OTSH hétfői sajtótájékoztatóján nyílt titokként lebegett egy név a jelen levő tisztségviselők és újságírók között: Mádl Ferencé, a művelődési és közoktatási miniszteri tárca vezetőjéé. A sportot felügyelő korábbi mini«,. tér, dr. Horváth Balázs utolsó munkanapján érthető volt a kíváncsiság az utód személye iránt. A teljes bizonyosság levegőjét megcáfolva érkezett ezek után csütörtökön Borost Péter belügyminiszter kinevezésének híre. A nyilvánosság — de nem csak a nyilvánosság — számára meglepő döntésről magát a „szenvedő” felet, az OTSH elnökét, Gallo? "Rezsőt kérdeztük.

CtlKTA SAMU

— A döntés bizonyára régóta fi már, csupán nyilvánosságra hozatalával vártak idáig. A miniszterelnök -egyszemélyi döntéséről van szó, és nem valószínű, hogy más alternatívák is szóba jöttek volna. Mádl Ferenc nevét a miniszterelnök körül lévő körök szivárogtatták, az én hét eleji találgatásaim során saját logikámból indultam ki, amelyet ezen információk alapján alakítottam ki, és amelyet csak megerősítettek bizonyos jelek. Az egyik ilyenjei volt Kálmán Attilának., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárának sajtóbeli nyilatkozata volt, amelyben elmondta, hogy a tárca nagyon szeretné, ha megkapná a sport felügyeletét. Talán nem véletlen, hogy a sport volt az a terület, amely utolsó-, ként kapott „főnököt", de ennek csak másodlagos jelentősége van, hiszen 1992. január 1-jétől az OTSH minden tekintetben önálló szervezetté váll, s a kormány döntése is megfogalmazta, hogy a belügyminiszter a kormány ama tagja, aki felügyeli, de nem irányítja a sportot ■ —■ Milyen ixretpomlok jxe- VftÖnálrtik tgf&reHil&ntíi?**’

pen kellemes meglepetés, hogy a belügyminiszter felügyelete alá rendeltek bennünket, hiszen meggyőződésem, hogyrengeteg előnyünk származik majd ebből. A magyar bajnoki rendszer a megyei bajnokságokon alapszik, - s igen nagy erőfeszítésünkbe került a magyar sport szervezettségi szintjének megőrzése a változások közepette azáltal, hogy sikerült létrehoznunk a megyei sportigazgatóságokat, amelyek az év kezdete óta az OTSH területi szerveiként működnek. Ezek továbbra is a sport területi szervezési feladatait próbálják ellátni, s ezért igen fontos számunkra, hogy ama tárca vezetőjének felügyelete alá soroltak, amely az ország közigazgatását ellenőrzi. Segítségével bizonyára sokkal könnyebben meg tudjuk majd oldani azokat a gondokat, amelyek a megyei sportigazgatóságok és a megyei jogű városok önkormányzatai között ma még fennállnak. Ezek ugyan nem koncepcionális ellentétek, következésképpen kibékíthetők, de a megyei jogú városok korábban ok kai-joggal érezték: annak ellenére, hogy jelentős összegekkel támogatják elsősorban a versenysportot, nem

országos hálózatba. Ezeknek a korábbi, jórészt presztízsokokra visszavezethető ellentéteknek reményeink szerint vége, a közeljövőben Tatán tervezünk egy megbeszélést, amelyen valamennyi érintett fél jelen lesz, s amelynek végén talán mindannyian elégedetten állhatunk fel. Ezek a problémák bizonyára önmaguktól is megoldódtak volna, de a belügyminiszter jelenléte megnyugtató és gyors rendezést ígér. A másik, igen fontos feladat a sport ügyeinek kellő képviselete a kormányzati munkában. A születő törvények tömkelegében ugyanis a sport még mindig nem élvezi azt a jól megérdemelt kedvezményezettséget, amelynek elérése a célunk. A mai nehéz gazdaságitársadalmi körülmények között azonban csak apró lépésekben reménykedhetünk,

— F. tekintetben nem léteznek megtámadhatatlan szabályok, pályafutásom során én is találkoztam már néhány modellel. Kanadában például a jóléti és egészlégügyi minisztérium keretében működik a sport, Angliában a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik,‘Franciaországban a művelődési tárca része, Németországban pedig a belügyminisztérium felügyelete alá tartozik. Az én korábbi logikám is abból fakadt, hogy a sport szerves része a kultúrának. Ezentúl a testnevelés és diáksport, amely szoros kapcsolatban áll egymással, és közű*

i koordinációt feltételez, a művelődési tárca fennhatósága alá tartozik. Innen pedig már adja magát a folytatás.

— Hogyan fogadta ax új ■t mgaxda”kfritf

— Számomra mindenkép-