Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-18 / 8433. szám

Heti Magyarország, 1993.márc.12.20

költségvetési fejlesztéseknek. De ma túl sok minden kötött a minisztériumhoz. Antidemokratikus például, hogy egy minisztériumi szobában üld munkatárs bírálja el, mi helyes, ha egy kistelepülési iskola meg kívánja változtatni a struktúráját.

Vitatott kérdés az oktatási folyamat ellenőrzése: a vádak másik része, hogy -a minisztérium-ebbe is korlátlanül-be-akama avatkozni. Nos. ez a feltevés alaptalan. Szükség van szakmai ellenőrzésre, értékelő elemzésre, de csak ott kívánatos beavatkozni, ahol probléma merül föl. A közoktatás folyamatának kontrollja nem döntési jogkört von el az iskolától, hanem éppen segíti azt a fenntartóival való kapcsolatában. Hiszen elhatározását, döntéséi szakmailag hitelesíti. Amit azonban a jelenleg 47 fős minisztérumi apparátusnak kellene ellátnia... Két lehetőség kínálkozott tehát: e szakvéleményezés számára nagyobb létszámú minisztériumot vagy budapesti székhelyű központi háttérintézményt kialakítani: vagy a demokratikus módszerhez folyamodva, a helyismerettel rendelkező szakemberekre építeni. Akik nem a ROK-ok főállású munkatársai, hanem az ő szervezésükben működtetett hálózatoknak óvodákban, iskolákban, egyetemeken oktató-nevelő szakértői.

— Kifogások érik a tön'énytervezet anyagi vonatkozásait is, az esélyegyenlőség hiányát a normatívák, a tandíjak srb. esetében.

— Ezek a régi, szocialisztikus nosztalgia agyszüleményei. A demokratikus új iskolarendszer az esélyegyenlőséget a többféle oktatási formával, a közöttük szabad átjárással garantálja. S igenis vannak tehetséges gyermekek, akikkel szemben külön felelőssége a közoktatásnak, hogy kibontakozásuk biztosított legyen; másfelől ilyen külön felelősség a hátramaradottak lemaradásának csökkentése. A közoktatásban pedig nincs tandíj, s a kötelező óraszámon felül annak további 20%-a is ingyenes. Ennél több az iskolai belső túlterhelés, extrém igények kielégítésének veszélyét hordozná magában.

Egyetértés van abban, hogy kivihetetlen az az igény, miszerint az alapfeladatok normatív ellátásához elegendő pénz kell legyen. Ugyanis mindenhol helyi tanterv készül, azaz különféle helyi igényeik szerint építik fel a tantervet a pedagógusok. S az alapfeladat értelmezése szerint mindenhol a helyi tantervet kell teljesíteni. Vagyis: nem úgy ál) a dolog, hogy a központi tantervet az állam finanszírozza, míg a helyit az önkormányzat vagy más fenntartó. Szeretnénk. ha a közalkalmazott pedagógusok bérét — a járulékokkal együtt — a központi költségvetés biztosítaná, a fenntartó pedig az iskola fenntartásával kapcsolatos költségeket.

— Közel fél esztendeje, amikor „kereszttűzben" állt a tön'énytervezet, a saj-, tóban azt nyilatkozta, hogy optimista a kimenetelt illetően. Mit vár most — par-, lamenri bizottsági és plenáris megítélések előtt?

— Továbbra is optimista vagyok: az oktatási törvénynek még az idei tanévben meg kell születnie, mert ez egy európai szintű koncepció. A tervezetet ért kritika egy része politikai természetű volt és maradt, s bármiféle más elképzelés is a politikai eszmeáramlatok kereszttüzében állna. Az ellenkezés más része szakmai volt: zömüket beépítettük, s jóvoltukból kiiktattunk sok lehetséges buktatót. A törvény alapfeltevései pedig támadhatatlanok: a több típusú iskola és szabad átjárhatóság, az irányítási középszint, a szülői döntés bevétele, a Nemzeti Alaptanterv elengedhetetlen pillérei a demokratikus oktatásnak.

Ha lesznek a parlamentben jobb javaslatok, örömmel vesszük, de csaknem bizonyos, hogy azok alapclveket nem érintenek majd. Remélem, a képviselők a kérdést súlyának megfelelően fogják kezelni.

VÉGH MIKLÓS