Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-15 / 8430. szám
Magyar Nemzet, 1993.márc.11. 32 Sz. Kovács Miklós (Kárpátalja) Autonómiaigényünket nem adtuk fel- Négy évtizedes elszigeteltség után az elmúlt négy esztendőben a kárpátaljai magyarság kisebbségi sorsa fordult talán a legkedvezőbbre. 1991 december 1-jén a választópolgárok 78%-a a Kárpátalja különleges státusú önkormányzatának megteremtésére voksolt, a beregszászi járás polgárainak 81,4 %-a pedig egy Magyar Autonóm Körzet létrehozására szavazott. A kezdeti remények azóta lelohadtak, a biztató kezdet után az autonómia ügye mintha végleg elakadna. Mi erről a véleménye Sz. Kovács Miklósnak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökségi tagjának?- A KMKSZ nem tett le az autonómia megvalósításáról, bár ennek a realitások napjainkban több tekintetben ellentmondanak. Mint arra a pesszimisták annak idején már számítottak, az ukrán elnök autonómiaígéretei taktikai fogások voltak. Ehhez hozzájárult a helybeli nómenklatúra, amely félve az ukrán nacionalista vonal megerősödésétől, az időben szorgalmazta az ügyet. Azóta azonban megnyugodott, így az autonómia ügye nem akar továbbmozdulni a holtpontról. Közben az ukrán hatóságok az autonómia iránti igényeket azzal igyekeztek pótolni, hogy a nemzetiségi törvényben, illetve a kárpátaljai köztársasági elnöki megbízott rendeletéiben a magyarságnak bizonyos jogokat biztosítottak. A nemzetiségi törvénytervezet első változatában egyébként benne foglaltattak a területi nemzetiségi önkormányzati jogok, de ezek a végső változatból kikerültek. Ennek ellenére ennek a törvénynek vannak pozitívumai még akkor is, ha eléggé ködösen fogalmazták meg, és néhány más törvénnyel is ellentmondásba kerültek egyes előírásai. A számunkra legfontosabb, az autonómia lehetősége kimaradt belőle. Mégis e nemzetiségi törvény alapján a kárpátaljai köztársasági elnöki megbízott rendeletileg visszaállította csaknem valamennyi magyar település eredeti nevét, sőt a szláv változat is a magyart követi. nem tudja, hogy miként kell a magyar nyelvet jól tanítani. Erre sokkal illetékesebb lenne például a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A KMKSZ elhatározta: új koncepciót dolgoz ki a kárpátaljai magyarság autonómiájára. Azt viszont látnunk kell, hogy ennek megvalósítása jelenleg éppen olyan távoli vágynak tűnik, mint az RMDSZ-é. Csak kárpátaljai léptékben lehet az autonómiát valamilyen társnemzeti modellben elképzelni, hiszen az lehetetlen lenne számunkra az ötvenmilliós Ukrajnában. Egyébként ezt a rendeletet a helyi RUH megtámadta a főügyészségnél, a köztársasági elnöknél és más fórumokon.- A kijevi parlament teljesen rapszódikusan működik, egy-egy felszólalás gyökeresen felforgathatja az ügyek addigi menetét. S ez Kijevben általában számunkra rossz irányban működik. Értetlenül fogadják kulturális önállóságra való törekvéseinket is: kérdezik, hát nincsen magyar iskolátok? De van, csak magyar tanfelügyelők és magyar tantervek kellenének, hiszen egy kijevi inspektor
