Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-12 / 8429. szám
Pesti Hírlap, 1993.márc.4. 42 Ez it azt támasztja alá, hogy az 1973—1984 között keletkezett eladósodás, illetve az alkalmazkodás elmulasztása az eladósodási folyamatnak az elindítója... ..A jövedelemáramlási folyamatok elemzését nehezíti az is, hogy 1980—1961-ben, a Nemzetközi Valutaalaphoz való csatlakozás előkészítése során olyan politikai állásfoglalás született, amely szerint az akkori politikai vezetésre nézve kedvezőtlen, politikai szempontok által motivált döntések következményeit, azaz a költségvetési hiány valós nagyságának elfedése érdekében a külső adósságállomány tényleges nagyságát nem teszik közzé. Ez azt is szolgálta, hogy ezzel ne rontsák az ország külföldi megítélését. F.z a döntés tovább folytatta a korábbi években kialakult gyakorlatot, nevezetesen azt, hogy a külföldi hitelfelvételeknél a hitelnyújtók részéről igényelt, a magyar gazdaságra vonatkozó információkat csak korlátozottan, illetve a valós adatokat megmásítva bocsátják rendelkezésre. így a külső adóssságállományra, az eladósodottság mértékére és az államháztartás adósságára vonatkozóan a ténylegesnél alacsonyabb összegek lcerültek nyilvánosságra azzal, hogy a valóságos és a publikált adatok közötti eltérést fokozatosan meg kell szüntetni. Az eltérés fokozatos felszámolása azonban 1989-ig nem történt meg; végül is a valóságos belső és külső adósságadatok nyilvánosságra hozatalára a közelgő rendszerváltás előtt, a parlament 1989. novemberi ülésén került sor... A Magyar Nemzeti Bank mindig azt vallotta, hogy az ország ~künbldi pénzügyi egyensúlya akkor *■ tartható fenn zavartalanul,-ha az esedékes adósságszolgálati kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítjük. A fizetőképesség megőrzése az adósságkezelési politika alapköve. Ezt a stratégiát a magyar kormány jelenleg is sajátjának vallja... ..A politikai rendszerváltás nyomán sok irányból hallatszanak kételyek, hogy helyes-e adósságkezelési stratégiánk? Nem lenne-e célszerű, ha a világ eladósodott országaihoz hasonlóan próbálkoznánk mi is valamilyen úton-módon adósságkönnyítéshez folyamodni?... ..A sokféle nézetből a legjellemzőbbeket vizsgálva értékeljük a javasolt módozatokat, amelyek segítségével — tartják a bírálók — enyhíteni lehetne a kamatfizetés formájában évente kiáramló másfél milliárd dollárnyi terheken, s a gazdaság konszolidálásához erőforrásokat lehetne visszatartani... ...Gazdaságpolitikájuk részeként több politikai párt és különféle politikai irányzatok tárták a nyilvánosság elé véleményüket a külföldi eladósodást illetően. Ezek többnyire egységesen vallották, hogy az ország eladósodásához vezető hiteleket a gazdasági vezetés az elmúlt évtizedekben pazarlóan, alacsony hatásfokkal használta fel. Ezért részben a nyugati tőke maga is felelőt — vél-, ték egyes politikai tényezők 1989— 1990 fordulóján. Ugyanakkor nyugtázták, hogy a követett adósságstratégia elkerülte az erőforrások lepusztulását előidéző erőltetett hitdvisszafizetés, illetve a gazdaságot szétziláló, a szakadatlan válságokkal kísért lengyel adósságátütemezés út. jait Ennek is köszönhető, hogy a magyar gazdaság nem ismerte meg a hiperinflációt, a szélsőséges áruhiányokat, s hogy a rendszerváltás 1— nem utolsósorban a korábbi reformok, illetve a fejlődő külgazdasági, ezen bdül pénzügyi kapcsolatok talaján — viszonylag konszolidált körülmények közepette ment végbe... ..A külföldi eladósodást a bírálók többnyire összekapcsolták azzal, hogy Magyarország az 1980-as évektől kezdődően mindinkább a nemzetközi tőkepiacok függőségébe került, amit a nemzetközi pénzügyi intézmények fokozódó jdenléte, valamint a — szerintük — egyszerűsítő monetarists szemlélet eluralkodása jelez a magyar gazdaságirányításban.... ..Az adósságállomány úgy duzzadt fd az 1980-as évek közepétől, hogy egyidejűleg a kamatfizetések tetemes forráskivonással is jártak a magyar gazdaság számára, összességében az adósságállomány növekedése a kamatterhek növekedéséből adódott, s az „adósságot már többszörösen visszafizettük kamatok formájában”, ezért a hitdezőknél kezdeményezni kell az „adósságok leírását” — tartották egyesek. Különösen mdtányos lenne az ilyen „adósságleírás”, mivd a kamatterhek annak következtében szöktek a magasba, hogy a fejlett ipari országok, mindenekdőtt az USA bdső gazdasági egyensúlyhiányai szétterítődtek a világgazdaságban... ! ..A Magyar Nemzeti Bank újból és újból fellépett a külföldi adósságátütemezést sürgető véleményekkd szemben, s igyekezett megakadályozni, hogy azok a nemzetközi tőkepiacon érdekeinknek ártó ténye-", zőkké összegeződjenek. F. fellépési azon alapult, hogy a legtöbbször Ja-" vasolt „adósságkönnyftő” djárások nem ígérnek igazi megoldást gondjainkra... t A külvilággal való nyílt konfrontáció útját választják az —adósságszolgálatot a hitdek vissza. fizetését megtagadó nézetek. Ezek, -a realitásokat mérhetetlenül leegy•Mzerűiftve, nem számolnak a nem- i zetközi pénzügyi világ magától érte-. f tődő reakciójival. Nevezetesen, hogy betéteseik védelmében a hitelező bankok minden pénzügyi múvdetet befagyasztanak a moratóri- i um meghirdetőjével szemben, kinnlévőségeil haladéktalanul zárol-i J*k! A fizetési tnegtagadó országnak azután igen sok idejébe és erőfeszítésébe kerül, hogy visszanyerje nemzetkön hitelképességét és képes legyen külkapaolatai finanszírozására... A fizetésképtelen helyzetbe került ország más eszközökkd is rendezheti hitdeinek és felgyülemlett hátralékainak sorsát — a hildt nyújtó külföldi bankjaival együttműködésében. így. a fizetési moratórium bejdentésévd egyidejűleg átütemezési tárgyalásokat kér egy ország, ha devizatartalékai veszélyes minimumra süllyedtek, s sem folyó importszükségletét, sem adósságszolgálatát nem képes tovább finanszírozni... ..Az egyszeri adósságátütemezés azonban alkalmatlannak bizonyult a , fizetőképesség tartós hdyreállítására,’mivel a vde Járó Hátrányok,halmozottan csak tovább súlyosbították az adósok hdyzetét. A fizetési moratórium bejelentésének a hírére ugyanis sorra dapadtak a rövid és hosszabb lejáratú hitdforrások. A külföldi szállítók haladéktalanul, sőt az dlenérték dőzetes letétbe helyezését kötötték ki adásvétdi szerződéseikben. A folyó import finanszírozása így fennakadásokba ütközött. ' Ez zavarokat idézett elő a bdföldi dlátásban, a termdésben, az exporthoz szükséges behozatal megszerzésiben. Az energia- és üzemanyagimportra szoruló országok közlekedésében, energiadlátásban rendkívül komoly kiesések következtek be, dhúzódott az infrastruktúra javítását és az exportkapacitások bővítését célzó beruházások üzembe állítása. Az exportszállítások akadoztak, megbénultak, ezáltal az ország devizabevétdei alacsony szintre zuhantak vissza, ami csak tovább mélyítette az importfinanszírozá nehézsége miatt bekövetkezett gazdasági viszszaesést., Magyarország segélyeket is kap. A lehívott segélyek nagyságrendje azonban az 1990—1992 közötti három évben nem érte el a 200 millió dollárt, miközben csak az adósságállományunk évi kamata 1,4—1,5 milliárd dollárt (tehát a 3 év alatt folyósított segélyek kb. húszszorosát) tették ki. A nyugati szakértői, technikai segítségnyújtás jól segítheti a magyar gazdaságot a piacgazdaság intézményi kerete kialakításában, a piacgazdaság normális működési szabályai megtanulásában. Ennyiben a nyugati segítség rendkívül értékes. A segítség•' nyújtás azonban nem Olt olyan mé-
