Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-12 / 8429. szám

Pesti Hírlap, 1993.márc.4. reteket és formát, amely az adósság­­szolgálatban könnyebbséget ered­ményezne, i ezzel reálisan a jövő­ben tem számolhatunk... Magyarország külső adósságál­lományának első helyen említen­­' dójellemzője, hogy lényegesen eltér a többi kelet-európái ország, ezen be­­• lül az átütemezéseket illetően legy­gyakrabban hivatkozási alapul szol­gáló Lengyelország adósságszerke­zetétől. A kelet-európai volt szocia­lista országok hitelfelvételi politiká­ját ugyanis az átalakulási időszak kezdetéig — 1989—1990-ig —, a kormányzati hitelkeretek, illetve a projektumokhoz kapcsolódó finan­szírozási jellegű hitelek felvétele jel­lemezte; a magyar hitelfelvételi po­litika viszont már a ’60-as évek vé­gétől kezdődően a magánbankoktól felvett financiális kölcsönöket része­sítette előnyben, szemben a kor­mányzati — túlnyomórészt konkrét célokhoz kapcsolódó — finanszíro­zási jellegű kölcsönökkel... ..Az 1991. december végén fenn­álló 203 milliárd dollár közép- és hosszú lejáratú adósságból 17,2 mil­liárd dollárt tett ki a financiális jelle­gű kölcsönök állománya, t mind­össze 1,5 milliárd dollárt a kormány­­—zati intézmények által nyújtott köl­­<• csönök állománya... ..A magyar hitelfelvételi politika második lényeges jellemzője a közép-, il­letve hosszú lejáratú hitelekre való támaszkodás. Először 1973-ban jött létre olyan állapot, amikor a teljes nettó adósságállományt tartós hitel­­műveletek fedezték. Az ezt követő években bekövetkezett eladósodást azonban nem lehetett teljes egészé­ben közép- és hosszú lejáratú hite­lekkel fedezni, így a nettó adósság egy része ismét rövid lejáratú lett. Ez a helyzet 1984-ig tartott, amikor is a javuló devizahelyzet és a növekvő hitelfelvételek révén a rövid lejáratú nettó tartozás felszámolható volt... ..A harmadik lényeges jellemzi a kö­zép- és hosszú lejárati hitelállomány összetételével kapcsolatos. Financiá­lis hitelfelvételeink az 1970-es évek­ben döntő részben még bankközi hi­telekből és egyes bankcsoportok ál­tal nyújtott konzordális hitelekből álltak. Ebben az időszakban is el­őfordultak azonban már kötvényki­bocsátások. Az 1981—1982. évi adósságválságot követően, hitelké­pességünk helyreállításával párhu­zamosan egyre nagyobb helyet kap­tak az űj típusú hitelműveletek, így mindenekelőtt a különböző köt­vénykibocsátások. A kötvényformá­ban történő hitelfelvétel azonban az­zal jár. hogy Magyarországgal, illet­ék Ve a körVénykiböcsáfó Ihagyar bähfctt v kai (eddig az MNB) kötvényvásárló kisbefektetők százai és ezrei állnak szemben, akiknek még a neve sem feltétlenül ismert... A '90-cs évtizedben nem szá­míthatunk arra, hogy az adós­ságállomány nagymértékben csök­kenjen: a külföldi adósság az évti­zed végén is még jelentős nagyság­rendet tesz majd ki. Ezért az adós- _ ságpolitika fontos eleme lesz a jövő­ben is a gazdaságpolitikának, még ha megszabadulhatunk is — remél­hetőleg tartósan — a fizetőképesség megőrzéséhez szükséges veszélyel­hárító akcióktól... ..A ’90-es évtizedben azonban lé­nyeges irányváltás következhet be az adósságpolitikában. A fizetési mér­leg súlyos egyensúlytalansága, a de­vizatartalékok lecsökkentése és a külföldi hitelpiacok beszűkülése, il­letve az elenyésző •mértékű külföldi működőtőke-beáramlás időszakai­ban a folyó fizetési mérleg gyors és nagymértékű javítására, jelentős többletek elérésére volt szükség. Te­hát az adósságpolitika az adósság­szolgálathoz pontosított. Most viszont lehetőség van arra, hogy az adósságpoli­tikában a relatív adósságterhek mérséklé­st kerüljön a középpontba. Ez azt jelen­ti: a jelenlegi helyzet lehetővé teszi, hogy — a gazdasági fejlődést segítve — a növekvő import is segítse a gaz­daság exportképességének javulá­sát, a gazdaság teljesítményeinek növekedését... ...Mindez azt jelenti: a csökkeni nettó adósságállománynak az emelkedő GDP-hez viszonyított aránya erősen visszaesik, és az évtized végén a nem nö­vekvő, esetleg csökkeni adósságszolgá­latnak a bivüli exporthoz xAszonyított aránya is jelentősen mérséklődik. Az eladósodottságot tükröző mutató, valamint az adósságszolgálati mu­tatók is ennek folytán a nemzetkö­zileg „mérsékeltnek" tekintett sávba kerülnek... ...Ez azt eredményezheti, hogy az ezredfordulóra Magyarország adósságszolgálati mutatója a nem­zetközi összehasonlításban is jó adósnak minősülő országok muta­tóihoz közelít, s 20 százalék körüli szintre mérséklődik...

Next

/
Thumbnails
Contents