Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-12 / 8429. szám

Új Magyarország, 1993.márc.9.33

A Szabaddemokraták Szövetségének tizenöt pontos programnyilatkozata látszólag együttműködésre szólít föl, ám a dokumentum első mondata lényegében nem más mint egy közönséges arculcsapás, jelenti ki egyebek mellett interjúnkban Takácsy Gyula, az Országyúlés gazdasági bizottságának elnöke, illetve - a hét végi balatonkenesei MDF frakcióülés óta - a demokrata fórum parlamenti frakciója elnökségének és az MDF Országos Választmányának a tagja. Aki a továbbiakban kifejti azt is, ha ennek szellemében szerveznénk a gazdaság átalakítását, az egyet jelentene a régi, pártállami struktúra konzerválásával. Takácsy rámutat továbbá, ha a magyar kormány a tizenöt pont szellemében tárgyalna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akkor képtelenség lenne eljutni a megegyezéshez. _. _______ _____ _ ____

bob—a iww mmBxtasBmmmmmmmmmmmmmum- kddig elhárítottam minaenreie interjúfölkérést, sót, elkezdtem egv cikket is a tizenöt pont témakörében, de félbehagytam. S valójában most sem szívesen nyilatkozom erről, mert számomra rendkívül nagy csalódás ez a programnyilatkozat - mondta bevezetőül Takácsy Gyula. - Nyugodtan mondhatom ezt azért, mert a gazdasági bizottságban dolgozva számos SZDSZ-es gazdaságpolitikus elképzeléseit megismerhettem, s nyugodtan állíthatom: gazdaságfilozófiai fölfogásuk a tizenöt pontban foglaltaktól távol áll. Némi malidéval azt mondhatom, vajúdtak a liberális hegyek és kollektivista egeret szültek. Csalódást okozott a dokumentum továbbá azért, mert a beharangozójuk szerint az együttműködés szándékával hozták ezt nyilvánosságra. Ugyanakkor nem teljesen értem, miként törekedhetnek együttműködésre az alkotók akkor, ha ennek az első mondata voltaképpen nem más, mint a partner arculcsapása. Hiszen mi másnak fogható föl a következő megállapítás: „Az Antallkormány távozik és a következő kormány trgrr hozzáláthat ahhoz, hogy kivezesse az országot a jelenlegi siílyos helyzetéből."- Ha jól értem, akkor - véleménye szerint - nem közgazdasági, hanem pusztán politikai alapról kiindulva keres választ a tizenöt pont a gazdasági kérdésekre?- Pontosan erről van szó. Ismét a gazdaság túlpolitizált megközelítése köszön vissza, amit a leghatározottabban szeretnénk elkerülni. A gazadasági bizottságban, s Magyar Gazdasági Kamara alelnökeként, s más fórumokon is mindig azért harcoltam, harcolok, hogy a gazdasági kérdéseket ne politikai sztaniolpapírba csomagolva kezeljük, mert abból semmi jó nem származhat. A politikai vonulat természetesen nem zárható ki egy-egv ügv tárgyalása kapcsán, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy ne ez legyen az első számú szempont.- Ali lehet annak az oka, gyakorlott közgazdászok föladji szakmai meggyőződésüket egy ilyen összeállítás kedvéért 1- Ismét a politikára kell utalnom. A Szabaddemokraták Szövetsége döntően gazdasági elemekre épített, de - minden bizonnyal - alapvetően politikai programnyilatkozatot akart tenni. Hangsúlyoznom kell továbbá, hogy az az ismert külföldön élő, magyar származású közgazdász, aki feltételezésem szerint jelentős szerepet játszott e programnyilatkozat megszövegezésében, nem ismeri alaposan a magyar gazdaság legfontosabb problémáit. De - valószínűleg politikai okokból - mégis az ő elképzeléseit fogadták el. Ezt azért is jelenthetem ki nyugodt szívvel, mert az SZDSZ gazdasági szakértőinek nyilvánosságra került nyilatkozatai is arról tanúskodnak, hogy szerintük is abban a helyzetben van a gazdaság, amibe lett volna akkor, ha más összetételű kormányzat vezette volna az országot a rendszerváltozás után. Eltérő vélemények persze vannak, de nem a gazdaságpolitika fő csapásirányának megítélésében. A gazdasági bizottságban a tizenöt pontban foglalt kérdések ebben a formában soha nem hangzottak el.- Akkor mi lehet az álláspontváltozás oka? Némelyek szerint a szabaddemokraták a társadalmat akarják ismét megtéveszteni. Igaz lehet ez?-Nem hiszem, hogy a megtévesztés lenne a cél. Arról viszont szó lehet, hogy a szabaddemokraták vezetőségében azok érvényesíthették akaratukat a tizenöt pontról való döntéskor, akik kevésbé járatosak a gazdasági kérdésekoen.- De ha nem a realitásból indulnak ki, ami a gazdasági bizottságban dolgozó ellenzéki közgazdászok szerint is a legmegfelelőbb alap a továbblépéshez, ha olyan követelményeket támasztanak a jelen vezetéssel szemben, amelyek megalapozatlanok - azt sulykolva az emberek fejébe, hogy ezt ők meg tudnák csinálni -, akkor gyorsan tetten érhető a liberális demagógia, s mégiscsak fönnáll a társadalom megtévesztésének lehetősége. Mi erről a véleménye?- Ebben a megközelítésben nem kizárt ennek a lehetősége.- A szóban forgó dokumentum fölszólítja a kormányt, hogy független gazdaságkutató intézetekkdmiresse föl a gazdaság helyzetét. Mit szól ehhez Takácsy Gyula?- Ez olyan laikus megközelítés, ami már-már a humor ismérveit is magán viseli. Ilyen követelményekkel az szokott előállni, aki hosszú távoliét után megér, kezik Magyarországra, és szeretné megtudni, mi történik itt. Hangsúlyoznom kell, hogy jelentős intézmények rendszeresen készítenek ilyen tartalmú helyzetelemzéseket és prognózisokat. Például a Gazdaságkutató Intézet, a Kopint-Datorg, a Budapest Bank es a Pénzügykutató Rt. A felsoroltak közül többnek a fölfogása inkább a szabaddemokraták régi gazdaságpolitikai elképzeléseihez áll közel, s nem ehhez, amit a tizenöt pont tartalmaz. Tehát még azt sem lehet mondani, hogy jelentéseiket, megállapításaikat a kormány szája íze szerint hangszerelnék.

Az intézetek anyagai többnyire kiválóak A Gazdaságkutató Intézet például egyik anyagában egyértelműen rögzítette, hogy a kétkulcsos áfa bevezetése a költségvetési bevételek stabilizálása szempontjából az egyetlen megoldás. Aki tehát ismeri a honi viszonyokat, az pontosan tudja, hogy rendszeresen készülnek független szervezetek részéről ilyen gazdasági elemzések S ezek az információk mindenki számára hozzáférhetők- Mindez elég ahhoz, hogy megfelelő gazdasági programot készíthessen valaki?- Meggyőződésem, hogy nem elég. Olyan mértékű korunk strukturális átalakulása, hogy azt nem tudja követni a megfelelő információbázis, a mindig friss statisztikai adatszolgáltatás. Ezért fordulhatott elő több alkalommal, hogy különböző kutatók súlyos hibákat tartalmazó következtetésekre jutottak, s rendkívül rossz prognózisokat adtak. Utalhatok az infláció mértékének túlzó, a valóságos folyamatokkal éppen ellentétes irányú prognosztizálására, a milliós munkanélküliség jövendölésére, vagy az adósságállomány átütemezésével kapcsolatos alapvető tévedésekre.

Az információhiány a kormányzat körében is okozhat prognosztizációs problémákat, A gazdasági mélypontot például a koalíció szakértői 1992 elejére várták, s csak az esztendő végére következett be. Az élethez közelebb álló gazdasági kamarában történetesen pontosabbnak bizonyultak a mélypont bekövetkeztére vonatkozó becslések, mint a tudományos alapú elemzésekben. Ez is azt mutatja,

! hogy ebben az országban nem i lehet pusztán laboratóriumi, füstös kutatószobai adatokból dolgozni. Bizonyosan tudják ezt a szabaddemokraták közgazdászai is. Legfeljebb az nem, aki a tizenöt pontot megfogalmazta.

Az arcuBcsapás tizenöt pontja

Beszélgetés Takácsy Gyulával, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökével