Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-12 / 8429. szám

Beszélgetés Kosáry Domokossal Az Egyesüli Európa gondolata itt van velünk, mondhatjuk, beépült mindennapjainkba. A kontinentális együttműkö­désnek egyre erősödnek a szervezeti formái, bővülnek és alakulnak a földrész mélyreható változásai nyomán. Orszá­gunk és a Kárpát-medence magyarságának számos gondját az európai kapcsolatrendszerben kívánjuk megoldani, va­lamint távlati reményeink kiteljesedését is ebben a keretben képzeljük el. Az összeurópai elvek egybefogó hazai kép­viselője, gyakorlati megvalósításán dolgozó szervezete az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa. Elnöke Kosáry Domokos professzor. Ót kértük beszélgetésre az európai integrációhoz vezető útróL ■- Az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa 1990 óta végzi munkáját. Milyen célok je­gyében?- Az Európa Mozgalom Magyar Ta­nácsának nem egyének a tagjai, hanem különböző szervezetek. Jelenleg májji­­zennégv tagszervezet tartozik ide. A feladat kezdettől fogva az európai in­tegráció elősegítése. Nekünk nemcsak arra kell törekedni, hogy az egységes Európa gondolatát a közvéleményben minél szélesebb körben elterjesszük. Nálunk erről nem kell meggyőzni sen­kit. Az Astoria főpincérétől kezdve a bugaci juhászig mindenki Európához akar csatlakozni. Itt egy Maastrichtról az Európai Unióról rendezett szavazás minden bizonnyal kilencvenszázalékos igent hozna. Inkább a lehetőségek nem állnak még összhangban a szán­dékainkkal. Ezt kell tudatosítani, és a hogyant megismertetnünk. A feltéte­lekkel kell tisztában lennünk. Szigorítják a feltételeket '- A feltételek sokrétű rendszerét hogyan lehetne jellemezni összefoglalóan?- Hogy az Európai Közösség elismert tagjaivá váljunk, annak rengeteg gaz­dasági, politikai, kulturális, nemzetközi jogi, technikai, szervezeti feltétele van. De ezek nincsenek abszolút pontosan meghatározva. Hiszen mondjuk ma Magyarország gazdaságilag nem áll sokkal rosszabbul, mint annak idején Portugália. A nemzetközi erőviszonyok mérlegelése szabja meg,’ hogy ezek a feltételek milyen súllyal érvényesül­nek.- Márpedig a nemzetközi erőviszonyok változnak, az utóbbi időben nem is akármi­lyen mértékben.- Amikor tavalyelőtt itt volt az Euró­pa Mozgalom nemzetközi ülése, egy ki­csit visszakozó tendenciát tapasztal­tunk. Vagyis egyre jobban nőttek a fel­tételek. Az Európai Közösségben van egy kis riadalom, hogy ez a problema­tikus térség, amit olyan boldogan tud­tak a más felelőssége alatt, hiszen más­nak kellett rendben tartani most egy­szerre odaesett, az ő hatáskörükbe. Ez roppant felelősség, és hirtelenében nem is tudják, mit kezdjenek vele. * Ezért szigorítják a feltételeket? 1 -Mármost, ha bizonyos empátiával köze­lítjük a dolgot, beleélve magunkat az 6 hely­zetükbe, azt nem mondhatjuk, hogy nincs semmi okuk a riadalomra...- Ez kétségtelen. Elismerem, hogy a gazdaságot sem könnyű rendbe hozni. Elismerem, hogy technikai, nen izetközi jogi, szervezeti kérdésekben még sok a tennivaló. De azt hiszem, legalább olyan fontos a mentalitásban, a politi­kai gondolkodásban való fölkészülés. Az elmúlt évtizedek következményei nem utolsósorban éppen a gondolko­dási és magatartási formákban mutat­koznak meg. Ennek a megváltoztatása a mi dolgunk, teljes mértékben.- Professzor úr mint történész, hogyan látja ezeket a következményeket 7- Mint egy betegségnek a tüneteit. A magyar történelemben és nem csak a magyar történelemben jó néhány pél­da van arra, hogy ha egy nemzetet sú­lyos sokkhatások érnek, akkor ennek bizonyos torzulásoka következményei. Csak a múlt századig menjünk vissza. 1849-ben a szabadságharc bukása rend­kívül súlyos sokkhatás volt, ha nem is akkora, mint amilyenek a 20. század­ban jöttek. Akkor is megjelent a külső­­leges hazafiság, nem a nemzet igazi ér­dekeit nézték, hanem a formalitásokat, a szóvirágokat, a külsőségeket. Az eredmény: amikor az a nemzedék ke­rült a politikában előtérbe 1867 után, egy olyan fölzárkózási lehetőséggel, amilyennel négyszáz év óta nem ren­delkeztünk, akkor elkezdtek azon vi­tatkozni, hogy hol szabad énekelni a Gotterhaltét... Holott a társadalmi fe­szültség és a nemzetiségi feszültség volt az a két súlyos probléma, amivel ennek a politikai nemzedéknek szembe kellett volna néznie. Mert ahhoz, hogy Magyarországot szétbontották az első világháború végén, ahhoz kellett egy centrifugális erő a nemzetiségek részé­ről, kellett egy súlyos antantpolitika, de kellett az is, hogy a magyarok erre egyáltalán nem voltak fölkészülve. A problémát magát nem látták világoséul. Tehát a mi hibánk is benne volt. ’- Azért 1867-től 1914-ig történtek itt nagy dolgok. Budapest, a vasút, az ipar, az iskolarendszer például.- Ezek tényleg óriási dolgok voltak. De akkor, amikor olyan kedvezőek voh tak a felzárkózási viszonyok, mennyi­vel többet lehetett volna még elérni, ha nincsenek ezek a politikai torzulások. A nemzet szolgálata azt kívánja, hogy a problémákat reálisan mérjük föl, tisz­tán lássuk, mert különben nem tudunk velük megbirkózni. A sokkhatás súlyosabb "^7 HasönlŐhelyzetben vagyunk most is?.:- Most rosszabb helyzetben va­gyunk. Akkor nyerő helyzetben vol­tunk, most mélyebbről kellett indul­nunk A sokkhatás pedig jóval súlyo­sabb volt. Az első világháború, a régi Magyarország földarabolása, a máso­dik világháború, az egész régi struktú­rának a szétverése. Utána jött a szovjet uralom. Amely legalább olyan veszé­lyes, mint a jobboldali diktatúra, de rá­adásul még a gazdasági szerkezetet is tönkreteszi. Tudjuk, a cipészmesterig lemenően fölszámolták a dolgokat. És még évtizedeken át az a sok emberte­lenség...- Egy betegségnek a tüneteihez hasonlí­totta a sokkhatás következményeit. Melyek ezek a tünetek?- Mondhatni, orvosi látleletként megállapítható következmény, hogy az emberek a racionális megközelítésben elbizonytalanodnak Az intellektuális megítélés helyett lesüllyednek az indu­latok szintjére.- Ezt éljük jelenleg.- Igen, ezt éljük jelenleg. Amit több szempontból nagyon veszedelmesnek tartok Először is azért, mert így nem tudjuk fölmérni az igazi nemzeti érde­keinket Én mindig nemzetben gondol­kozom, de a valódi hemzeti érdekek­ben. S nem úgy, mint az a tüdőgyulla­dásos beteg, aki jeges vizet követel. Mert abba belehal. Nekünk úgy kell föl­fogni nemzetünk mai tudati állapotá­nak nehézségeit, mint egy betegségnek a lefolyását, amin nem az indulatok­nak, hanem az európai racionalitásnak a segítségével lehet túljutni. Ez nem­csak a magyarokra vonatkozik persze, de,a magyaroknak többszörösen kiju-I tótt ;á 6okkha‘tásbót.írA'Jmágj^aft5kl\afc!’ meg a lengyeleknek a leginkább, de azért kijutott a cseheknek meg a szlo­vákoknak is.- Tehát gondolkodásban nincsenek - síncserék - még alkalmas állapotban a tér­ség népei. Mi az önorvoslás módja?

Next

/
Thumbnails
Contents