Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-12 / 8429. szám
új Magyarország, 1993.márc.4.- Ha mi felismerjük azt, hogy ez a fajta torzulás az elmúlt évtizedek sokkhatásainak szükségszerű velejárója, és ezt megpróbáljuk kiküszöbölni, máris rengeteget tettünk ahhoz, hogy alkalmasak legyünk. Tudniillik ez a fajta indulati reagálás az Európai Közösség számára elfogadhatatlan. Nem azért, mert 6k erényesebbek, okosabbak. Szó sincs róla. De jelenleg ók képviselik Európa közösségét, és ha mi oda akarunk csatlakozni, még okosabbnak kell lennünk. Ha ók indulati megközelítésekkel, nyers nacionalizmussal vagy ilyesmivel találkoznak, az megnehezíti a közeledésünket: ---------------------------—'1 ... ... * Nemzetközi normarendszer- Azért olyan rossz képet csak nem mutatunk7 ■ •; ■- Magyarország a legtisztább ország üyen szempontból. Sokat beszélnek Itt a magyar nacionalizmusról, de azt hiszem, ez gyenge bárány ahhoz képest, ami egyes más országokban jelentkezik. Ez nem azt jelenti, hogy védem azokat, akik ésetleg valóban ilyet képviselnek. - . ‘ Tulajdonképpen hogyan is áll most éz a megújhodóföldrész? Van ugye a szükébb körű nyugat-európai integráció és vannak sokan, akik lesnek befelé a kerítésen. '■ - Igen. A nyugati tntegrádó tulajdonképpeni alapja két nagy nemzet, a német és a francia megegyezése egymással. Ehhez két dolog kellett. Az egyik; mindkettő tönkrement a két világháborúban. A németek mindkét esetben vesztesek voltak, de azért a .franciák sem maguktól lettek nyertesek, hanem úgy húzták ki ókét a bajaikból. A másik: volt egy közös ellenfél, a szovjet. Ez a kettős nyomás hozta létre az európai integráció magját. S amíg a szovjet létezett, nekik volt alibijük a bezárkózásra. Most a szovjet megszűnt, s itt a nagy kérdés: mi lesz a közép- és kelet-európai területekkel? Ha bezárkóznak, akkor elveszítik ezt a területet, amely pedig lehetővé tenné, hogy a teljes Európa sikerrel vegyen részt a globális világversenyben. Nyugat önmagáról választaná le saját erőtartalékát? Ráadásul egy olyan nyomorzónát hagyna létrejönni, amelyet az instabilitás jellemez. A saját hátán lenne egy hatalmas, nyílt seb.- Ezt nem tudná megúszni. De hát az t Egyesült Európurégen megszületettgóh'do-. lata eredetileg is az egész Eiírérpáfa vonatkozott. '- Elvileg igen. Csak egy minél jobban kiégett európai integráció töltheti be azt a feladatát, amelyet a Nyugat és Kelet kiemelkedő szellemei a jövőbe vetítettek. Az első német-magyar fórumon 1991-ben Budapesten Hans Dietrich Genscher is nagyon világosan különbséget tett a mai nyugat-európai integráció és az egész Európa között. Végső célként pedig az egész Európa egységét jelölte meg. Mi ebből kiindulva próbálunk ajánlatokat tenni, magyarázni, hogy mit kell tenni ennek a sikeréért. Nekik is érdekük, hogy ne nemzeti verekedések színterei legyenek errefelé, mert elvadul a helyzet. Ezt a fajta konfliktuskomplexumot csak úgy lehet megoldani, ha az Európai Közösség egy nemzetközi normarendszert ír elő. __- Ugyanakkor, amíg Nyugaton az integráciő folyamata erősödik, keletebbre a dezintegráció jelentkezik. Államok esnek szét, nemzetek nem összetartozni, hanem szétválni igyekeznek. s •- Erről sokat publikálnak Nyugaton ta. Nem ösztönt ezt a véleményt. Mint -történésznek az az álláspontom, hogy az itteni dezintegrádós folyamat nagyrészt nem más, mint az első világhábo-^ rú után létrehozott mesterséges rendezések történelmi kritikája. Az álintegrá-* dók, a hamis föderádók bomlanak fel. • Jugoszlávia, ahol horvótokat és szerbeket egyesítettek egy államban, akik tör-. ténelmük során szemben álltak egymással. A csehek és a szlovákok semj voltak soha azonos nemzet. A Szovjet-.1 unió Is hamis föderádó volt. Deák Fe-' renc mondotta, hogy a rosszul begom-j bolt mellényt csak úgy lehet újra gom-’ bolni, ha előbb végig kigomboljuk. Hát most a kigombolásnál tartunk. Ez na-gyón kínos folyamat, a történelem rend-^ szerint súlyos árat követel a tévedése-^' kért.- Itt lesznek most az új államok, amelyek egyelőre az elszakadásuknak az önállóságuknak örülnek.- Miért ne legyen önálló szlovák állam? Ezt helyeselnünk kell. Egyébként. végső soron az új államok sem szigetelődhetnek el teljesen. Aligha képzelhető, hogy az Egyesült Európában lesz egy szlovák vagy horvát vagy akár magyar sziget. És most a megoldás szá- ( munkra éppen az, hogy ezeknek az államoknak, valamennyinek, belépőjegyként az európai normákhoz kell igazodniok. Nem elég az ilyen és olyan nemzetközi szervezetekben, intézmé-' nyékben részt venni, hanem az országon belül a nemzeti kisebbségeknek., kollektív jogokat kell biztosítani. Tehát j .nem az egyéni emberi jogokat, hanem kollektív jogokat. Nézetünk szerint, a kollektív kisebbségi jogokkal kell és le-,* hét kihúzni a nemzetiségi viszályok méregfogát. Ez modell értékű megoldás, amivel mi is hozzájárulunk a kontinens békéjének és egységének megvalósulásához. \ zetközi szervezet követeli a kollektív jo- ‘ gokat. Mert ugyan hogyan alapít valaki például egyénileg egyetemet? Nekünk ’■ magyar részről minden eszközzel azon kell lennünk, hogy a kollektív jogok ‘ megadásának tendendáját erősítsük. Talán kitelik tőlünk, hogy ebbe az ■ irányba átbillentsük az egyensúlyi helyzetet. . *- Végül mintegy summázatként kérdezem: bízhatunk abban, hogy legalább mi ma- • gunk a száz évvel ezelőtti hibát nem követ- i jük el még egyszer? * \- Erős bennem a bizakodás. A történelem arra is való, hogy a tanulságait megfelelően hasznosítsuk. Az Európa ’ Mozgalom Magyar Tanácsa stratégiai célként tűzte maga elé, hogy meggyőzze a közvéleményt: nekünk magunknak kell átalakulnunk. De ez egy olyan / folyamat, amely lehetővé teszi, hogy ml^ is részt vegyünk az egységes európai^ gondolkodás kialakításában. v- , •> . i Jász'László Magunknak kell átalakulnunk' v, f- £zf már elfogadják többnyire? £- A politikai gondolkodás nemzetközi fórumain még egymással egyensúlyban van két felfogás. A hagyományos, '-amitméga világháború után, a szovjet — hatása alatt rögzítettek, hogy csak egyéni emberi jogok vannak. De ma már ott tartunk, hogy egyre több nemy
