Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-01 / 8425. szám

25 Magyar Hírlap i993.febr.23. GAZDASÁG-TŐZSDE ..... , . . r A hiteljegy meg muhelyszinten formálódik A politika állította rossz pályára a privatizációt A hiteljegyről a közvélemény tavaly decemberig alig hallott. Ekkor azonban kormányhivatalok heves szóváltása kapcsán hirtelen berobbant a sajtóba ez az új fogalom. A vitának ezt a szakaszát a nagyfokú arrogancia, a gyakran hisztérikus hangnem jellemezte. A konstrukcióról valótlan állítások tömege került napvilágra („ingyen kívánnak 8000 milliárdos vagyont szétosztani”). A valótlanságok talaján könnyen megszülettek a sommás ítéletek: „tudatosan meg akarják buktatni a kormányt” vagy „becsapják a népet” stb. Hiába jelentetett meg egy korrekt, higgadt hangvételű, felvilágosító tartalmú cikket a privatizációs miniszter kabinetfőnöke, mintha mi sem történt volna, a vita ebben a mederben haladt tovább. Az elmúlt héten a Magyar Hírlapban megjelent Riecke Werner és Jaksitv György cikkeivel a hiteljegyvita a második szakaszába lépett — írja szerzőnk, Németh Tibor, az ÁVU igazgatótanácsának tagja, a Munkaügyi Kutatóintézet munkatársa. Senki nem vette komolyan, hogy nem ingyenes, korlátozott hatókörű technikáról van szó, hogy jelenleg ez még műhelyszinten formálódik. Jobb sorsra érdemes szakemberek cikkezlek. írták a komoly ellenérve­ket arról, amiről még fogalmunk sem volt. Máig nyomasztó élmény az a tv-vita. ahol igen neves politiku­sok. szakértők vitattak egy általuk alig ismert elképzelést, és ezt köve­tően megszavaztatták a nézőket! Az igazán bölcs szakemberek és politi­kusok ebben a vitaszakaszban persze nem szólaltak meg. vagy csak kitérő 1 válaszokat adtak a kérdésekre. Bízó-' nyára megsejtenék, hogy in egyálta-, Ián nem a hiteljegyről van szó, és nem akartak a valótlanságokból épí­tett „nagy átverés” áldozatai lenni. Ahogy azonban az idő telt, úgy hig­gadtak le az érzelmek. Eljött az el­gondolkodás időszaka. Mind többen hitték el. hogy a konstrukció szerzői is össze tudnak szorozni 8 milliót 1 millióval. Ugyanakkor a hiteljegyen dolgozók is szorult helyzetbe kerül­tek. Tudták, hogy a konstrukción még dolgozni akarnak. További vál­tozatokat néznek át. újabb és újabb kiegészítő elemeket gondolnak vé­gig. Meg kell alkotni azt a program- és intézkedéscsomagot is, aminek csak egy kiegészítő eleme a hiteljegy és ami nélkül ez egyáltalán nem ér­telmezhető. Tudták viszont azt is, hogy a felaj­­zott és félrevezetett közvélemény joggal türelmetlen, és várja az újabb információkat. Ebben a helyzetben nincs más hátra, mint kiteregetni a kártyákat: — A hiteljegyes konstrukció a ta­vai) decemberben elfogadott privati­­zációgyorsílási kormányprogram ré­sze. és nem önálló alkotás. — E program csomagba foglalja a teendőket. | A csomag részei: a kínálat formá­lása, különböző új kedvezményes keresleti technikák megalkotása (lí­zing hiteljegyes részletvásárlás, MBO), a meglevő technikák áttekin­tése, az eddigieknél nagyságrenddel nagyobb nyilvánosság, vagyonre­­giszler stb. A csomag egyik elemé-1 nek az önkényes kiemelése és „elemzése” teljesen értelmetlen a csomag egészének ismerete nélkül. E programcsomag részeként újult meg az E-hitel, lépett be kísérletkép­pen a lízing és születik meg a közel­jövőben egy olcsó tömegterjesztésű privatizációs hetilap. A programcso­mag többi eleméhez hasonlóan a hi­teljegyes konstrukció is formálódó­ban van. (Ha hiszi, ha nem, kedves Riecke Werner, a kidolgozók tényleg még nem fejezték be a munkát.) A neves hazai szakemberek mellé ép­pen a napokban érkeztek külföldi munkatársak, akik együtt fogják el­készíteni és a nyilvánosság elé tárni az erre érett javaslatot. Most valóban csak annyit lehet tenni, hogy a mun­ka pillanatnyi állásáról számolunk be. (Ezt tette meg a MH február 11- ei száma.) Ez azonban még nem lehet vita­alap. Maguk a kidolgozók sem kí­vánják a saját kezüket annyira meg­kötni, hogy lemondanának a későb­bi, akár radikális módosításokról. Nem arról van tehát szó, hogy va­lamiféle bizánci titokzatoskodással megfosszák a közvéleményt a jogos információktól. A kidolgozók ment­sége: nem ők dobták be a köztudatba a hiteljegyet ebben a fázisban. Mindezen nehézségeket figyelem­be véve nagyon pozitív fejlemény­nek tartom, hogy a hiteljegyvita első szakasza lezárult. Riecke Werner (R. W.) és Jaksitv György (J. Gy.) elem­ző cikke mentes minden előítélettől, rosszindulatú beállítástól. Teljesen hitelesen állítja R. W„ hogy elemzé­sét a kidolgozók és befektetők hasz­nára szánta. R. W. cikke azonban nem mentes néhány félreértéstől. Nem 1 millió forint hitel felvételéért kell 650000 forintot fizetni, hanem adott esetben 650000 forint adósság vállalásával lehet 1 millió forint vá­sárlóerejű utalványhoz jutni. Az ada­golás módja egyáltalán nem sorsolás vagy sorban állás, hanem az adós­ságvállalási mechanizmuson keresz­tül zajló kiválasztás. Erre szolgál az árfolyamjáték. A hiteljegy R. W. állí­tásával ellentétben valódi vásárlási utalvány, men hiteljeggyel fizetnek, és nem egy ezért folyósított pénzhi­tellel. Még sorolhatnánk tovább a félreértéseket, de nem érdemes. A hiteljegyes konstrukció még formá­lódóban van, azonban olyan változat,

Next

/
Thumbnails
Contents