Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-08 / 8425a. szám

Pesti Hírlap, 1993.márc.1. 35 A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG VÁRHATÓ ALAKULÁSA Munkanélküliség a számok tükrében (I) Az elmúlt két évben a munkanélküliség rövid távú elő­rejelzésére tett kísérletek látványos kudarcot vallottak. Először csődöt mondott a „kincstári optimizmus”, ' amely rendre alábecsülte a munkanélküliség várható növekedését, s ezzel igen nagy kárt okozott, mivel hát­ráltatta a felkészülést a tömeges méretűvé váló munka­­nélküliség kezelésére, s azt eredményezte, hogy a beter­vezett összegek még a munkanélküliek jövedelempótló támogatására sem elégségesek. Ezután következett a visszahatás: sorra jelentek meg olyan előrejelzések — hivatalos szervektől és független szakértőktől is —, amelyek jelentősen túllőttek a célon, és jócskán túlbe­csülték a növekedés ütemét, nemegyszer 60-80 száza­lékkal. Cikksorozatunkban egy eddig érdemtelenül ke­vés nyilvánosságot kapott vállalkozás, a munkaerő-pia­ci szervezet személyes, reprezentatív vállalati megkér­dezésre alapozott rövid távú prognózis-felméréseinek meglepóenjó eredményeit ismertetjük. A bevezető cikk szerzői a módszer rövid ismertetése mellett a legutóbbi, 1992. szeptemberi prognózis-adatgyűjtés legfontosabb, országosan összesített eredményeit is bemutatják. A to­vábbiakban tervezzük egy-egy fontosabb régió (néhány megye) rövid távú prognózisnak rövidített változatú közreadását, a megyei Munkaügyi Központok szakem­bereinek tapasztalatát felhasználva. - ~ — ------- ’ LÁZÁR GYÖRGY — SZÉKELY JU­DIT • A SZERZŐK AZ ORSZÁGOS mukkjlOgyi közpokt HURKA­­TÁRSAI • Nem mondunk újat azzal, hogy Magyarországon az el­múlt két évben drasztikusan emelkedett a munkanélküliek száma. Tavaly december vé­gén az Országos Munkaügyi Központ nyilvántartásában már 663 ezer regisztrált mun­kanélküli szerepelt. Ez a tény — valamint az, hogy a piac­­gazdaság kiépülésével együtt járó gazdasági szerkezetváltás miatt a munkanélküliség nö­vekedése tovább folytatódik — felértékeli azokat a vállal­kozásokat, amelyek megkísér­lik előrejelezni a folyamat to­vábbi alakulását. Az utóbbi időben jó néhány adat hangzott és hangzik el a munkanélküliek számának ffl-egy éven belüli növekedé­séről. Bár a prognózisok igen tág határok között mozognak, egy közös tulajdonságuk van: nem ismertek azok a módsze­rek, amelyeket felhasználva ezek az előrejelzések szület­tek. Márpedig ennek hiányá­ban nehéz bármit is mondám a becslések helyességéről, vár­ható pontosságáról. A meg­bízhatóságukba vetett hitet tovább csökkenti az is, hogy a múlt év végére szóló ^jósla­tok" zöme mintegy 250- 300 ezer fővel többre becsülte a munkanélküliek számát, mint ahogy az valójában ala­kult. Az Országos Munkaügyi Központ az elsők között kez­dett hozzá a foglalkoztatott­ság alakulására vonatkozó előrejelzések készítéséhez. Az OMK Információs és Gazda­ságelemző Főosztálya 1991 szeptemberében indította ez­zel kapcsolatos, új szemlélet­­módon alapuló adatgyűjtési programját. Az azóta féléven­te megismételt adatfelvétel sajátossága, hogy az arra rendszeresített kérdőív segít­ségével a gazdasági élet fősze­replőinek (azaz a gazdálkodó szervezetek szakembereinek) saját cégük gazdasági helyze­tére és foglalkoztatási kilátá­saira vonatkozó várakozásait rögzíti. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az álta­lunk követett prognóziskészí­tő szemlélet és módszer csak akkor vezethet elfogadható eredményekre, ha a gazdaság szereplői számára a makro­gazdasági folyámatok jő köze­lítéssel kiszámíthatók. Ugyan­is csak ebben az esetben képe­sek a vállalati vezetők helyes kalkulációkat végezni jövőbeli gazdasági mutatóik alakulásá­ról, legalább olyan pontosság­gal, hogy az ellentétes irányú hibák nagyságrendje lényegé­ben azonos legyen. Fddigi előrejelzéseink pontossága arra utal, hogy ez a kiszámíthatóság jelenleg ságúnak tartjuk a vállalatok : kaparitáskihasználtságát, ren-1 delésállományának alakulá­sát, a beruházási szándékok várható változását és a kapad­­táskihasználatlanság okainak elemzését. A legfrissebb ada­tok és az előző felmérésekből származó informádók össze­vetése azt mutatja, hogy hatá­rozottan javult a cégek kapa­­dtásának kihasználtsága. Az átlagértékek mögött mind ágazatonként, mind a vállalatok létszámnagysága és Regisztrált munkanélküliek fennáll: a gazdálkodók által jelzett létszámcsökkentési és létszámnövelési terveket ala­pul véve, a munkanélküliség emelkedését mintegy három­negyed éves időtávra eddig két alkalommal sikerült 95-96 százalékot pontossággal elő­nyei ezni. A legutóbbi, 1992. szep­temberi adatfelvételnél a me­gyei munkaügyi központok és körzeti irodák országos há­lózatára támaszkodva az or­szág minden részéből csak­nem 4 ezer gazdasági egység vezetőitől kértünk informád­­ókat. A várakozásokat két idő­horizontra rögzítettük: 1992. II. félévére és — ami még iz­galmasabb — 1993. I. félévé­re. A következőkben a felmé­rés legérdekesebb eredmé­nyeit foglaljuk össze. A gazdálkodással kapcsola­tos mutatókra vonatkozó vá­rakozások közül kulafontos­területi elhelyezkedése sze­rint jelentős különbségek ta­pasztalhatók. A legmarkán­sabb tendenda a vállalati lét­számnagyság szerint rajzoló­dik ki: a foglal koztatotti lét­szám csökkenésével egyértel­műen nő a magas (80 százalék feletti) kapadtáskihasználás­­sál dolgozó cégek aránya. Van azonban az éremnek egy másik oldala is: a legki­sebb létszámú cégek között találjuk a’ legtöbb olyat, amelynek kapadtáskihasz­­náltsága a legkisebb. Ennek az a magyarázata, hogy bár a legkisebb vállalkozások között a legtöbb a piachoz jól adap­táló cég, ám itt található leg­magasabb számban a súlyos termelési, értékesítési gond­dal küszködő vállalat is. Úgy tűnik, mint minden piacgaz­daságban, Magyarországon is

Next

/
Thumbnails
Contents