Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-04 / 8408. szám
Magyar Hírlap, 1993.jan.30. r, \J c A Köztársaság Pan elnöke .egészen bizonyos’' abban, hogy az MDF és általában a ma , kormányzó csapat 1994-ben elveszti a választásokat. Palotás János miniszterelnök, a Köztársaság Pan pedig a koalíció vezető ereje kíván lenni. „Amikor célom mellett döntöttem, már túl voltam ezernyi kontrolion és felismerésen: elképzeléseim megvalósulásának van esélye. Azt is tudom, hogy an vezet oda az út. Természetesen azt ma még nem jelölhetem meg, bogy támogatottságom az 1994-es választásokon 25,27 vagy 38 százalékos lesz-e.” Orbán Viktor súlyosan elmarasztaló kijelentéseire válaszolva Palotás János közölte: „Attól még nem rossz a viszonyom a Fidesszel, ha annak vas egy vezetője, aki abból indul ki: populista az, aki olyasmire is tud megoldást, amire 6 esetleg nem. Én a szüleimtől olyan nevelést kaptam: Be gondoljam, bogy egy 11-est senki sem lőhet be, ha én azt nem tudtam megtenni.” A Köztársaság Pán elnöke szerint a szakemberek kizárólag értelmes célokén mozdítbatóak meg. „Alkothatok én Nobel-dtjas gazdasági programot, ha az üzleti élet azereplői nem hiszik el, hogy ez számukra kedvező feltételrendszert jelent a jövőben.” — Egy politikai vitakör estjén elhangzott, hogy az ön népszerűsége — elsősége a közvélemény-kutatói „toplistán" — manipulált. Eljutott ez a vád önhöz? — Nem. Magyarországon elég régóta és megfelelő hitelességgel működnek a közvélemény-kutatók, amelyek eltérő elvek alapján, különböző mintán folyamatosan azonos következtetésekre jutnak személyemmel kapcsolatban. Talán őket kellene megkérdezni, hogy próbáltam-e valaha is nyomást gyakorolni rájuk. Számomra egyébként is meghatározó, hogy a lehető legszélesebb körből visszajelzést kapjak, érdemes-e folytatnom utamat. Ha bármiképp közbeavatkoznék, a visszajelzés értéke a nullával lenne azonos. — Sokan önt tartják a legkövetkezetesebben építkező magyar politikusnak és — szintén nem kevesen — úgy vélik, hogy a készülő épület több fontos elemét még nem ismeri a magyar társadalom. Szándékosan tart vissza információkat? — Nagyon jól tudom, hova akarok eljutni, s időről időre megjelölöm a legcélravezetőbb utat. Az élet azonban színes, megesik, hogy nem az előre eltervezett módon kell lépni. Az épület eddigi vázának ismertnek kell lennie a társadalom előtt, mert minden további az eddigiekből következik majd. 1983 óta állnak rendelkezésemre személyes tapasztalatok arról, hogy igazán az sokszorozza meg az erőt, ha az ember megpróbál minél sokrétűbben bemutatkozni a nyilvánosság előtt. Egy értelmes társadalomban nagyon gyorsan kiderül, ha valami mögött nincs tartalom. Az is igaz, hogy az egyébként 20-30 évre szóló programok 5-10 évesre rövidülhetnek. Ha az ember rendszeresen közreadja állásfoglalásait, s nyilvánosságra hozott elképzelései kellő arányban megvalósulnak, akkor a nyilvánosság rendkívül előnyösen reagál. Ha egy társadalmi méretekben is jelentős gondolatot szeretnék a köztudatba vinni, ahhoz nekem ma lényegesen kevesebb magyarázkodási és bizonyítási időre van szükségem, mint mondjuk öt esztendővel ezelőtt. — Visszatérve a kérdésre: az ön nézetrendszerét teljes egészében ismerni lehet? — Igen, de ez nem kötelessége a társadalomnak. A program széles körű népszerűsítése a következő egy esztendő nagy kihívása. A hatást majd eldönti a gondolkodásmód. Ki lehet mutatni egy ötletről, hogy megvalósítása milyen kockázatokkal jár, s miért nem szabad hozzákezdeni a végrehajtáshoz. S lehet akként közelíteni, hogy a gondolat jó, sokat ígér, de menet közben sok problémával kell maid szembenézni. Eddigi tapasztalataim szerint az emberek megbocsátják, ha tíz korábban megjelölt cél közül mondjuk kettő nem teljesül. A kettőről el kell mondani, hogy azok megvalósulását is akartuk, hiszen azok a célok is logikusak voltak, de a végrehajtást elrontottuk vagy valamilyen körülménnyel nem számolhattunk. Ha fordított az arány, és tíz megjelölt cél közül nyolc nem teljesül, akkor az illetőre nem szabad vezetést bízni. — Elsősorban kiket akar ön meggyőzni az igazáról? Kiket akar maga mellé állítani? — Hihetetlen sok okos ember van ebben az országban. Az átlag sem buta. — Készséggel elhiszem önnek, ezt mégsem tekinthetem válasznak. Ez inkább egy választási kampánybeszéd első mondatának tűnik. — Lehet, hogy igaza van. Bár egy másfél évvel ezelőtti parlamenti beszédben már feltettem képviselőtársaimnak a kérdést, valóban ismerik-e azokat, akikre hivatkozva döntéseiket hozzák. Jártak-e például a Budapesti Nemzetközi Vásáron, akik úgy gondolják, hogy a világkiállításon csak a szennyesünket tudjuk bemutatni? Az 1994-ben esedékes országgyűlési választásokig az én egyik legnagyobb feladatom a szakmai vezetők megszólítása. Nem fogadom el, hogy a valóban jelentős államigazgatási, irányítási, törvényalkotói munkába nem lehet bevonni a tudományos és szakmai élet kiválóságait. Nem fordulhat elő. hogy az adott szakmai területen még csak nem is a második, hanem a negyedik vonalba tartozó személyek kapjanak miniszteri és államtitkári megbízatást. A legtöbb területen majdnem Nobel-díjra jogosult személyiségeink vannak, akik dolgoznak, sikert érnek el a szakmájukban, a kutatómunkában, de az elmúlt majdnem három évben nem sikerült bevonni őket a feltételrendszer alakításába. Jók a tapasztalataim, igent mond az általam felkért szakemberek túlnyomó többsége. A szakemberek — kizárólag értelmes célokért — igenis megmozdíthatóak. ha mutatkozik esélye annak, hogy teret kaphat gondolkodásmódjuk. Nem vállalnak azonban szerepet, ha csupán máz a felkérés, és valójában soha senki sem kíváncsi szakmai munkájukra. További gond: alkothatok én Nobel-díjas gazdasági programot, ha az üzleti élet szereplői nem hiszik el, hogy ez számukra kedvező feltételrendszert jelent a jövőben. Márpedig ha nem bíznak ebben, napi döntéseiket sem a program szellemében hozzák meg, s a hirdetett céllal szemben növekszik ' a munkanélküliség és az infláció és I csökken a nemzeti össztermék. Óriási érdek tehát folyamatosan szót érteni az üzleti élet szereplőivel! Csak abból indulhatok ki — ami egyébként az igazság —, hogy a sikerhez mindenki számára egyértelművé kell tenni valódi érdekeit. Amikor tárgyaltunk az Országgyűlés eddigi munkájáról, fölálltam. és ezt mondtam képviselőtársaimnak: rengeteg törvényt és jogszabályt alkottunk, értékelni én I inkább a gazdasági természetűeket ! tudom, és azokban bizony nagyon sok a hiba. Feltételezve még azt is megengedem, hogy jó döntéseket eredményezett a kormányzati előterjesztés, csakhogy én ezt nem ismertem fel, s ez az üzleti életre is igaz. Márpedig ha valamit az üzleti élet nem ért meg, akkor abból az égvilágon semmi sem lesz. Az üzleti élet támogatása nélkül a Bem téren semmit sem lehet megvalósítani. Megírhatják a világ legjobb nemzeti oktatási alaptervét, ha azt a pedagógusok nem tekintik a sajátjuknak, nem azt.fogják tanítani, s nem az lesz a magyar oktatás szellemiségének alapja. Ha nem tudok olyan médiumtörvényt alkotni, amely a médiumok szereplői számára elfogadható, akkor legfeljebb csak azt a képtelenséget hajtó:í .' SZOMBATI MH-EXTRA Palotás Jánossal, a Köztársaság Párt elnökével beszélget Pintér Dezső „Csak azok alkotnak, akikvégre megmozdulnak”
