Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-04 / 8408. szám

Pesti Hírlap, 1993.jan.29.

htás a >i6ztársaságokb n gyengébb mint. az alkotmányos . monarchiákban.

Aniall Jóaef ú f kifejtette, . hogy' lobbal legitimebbe k vagy biztcmjágasabbak az alkotmányos monarchiák. Míg a köztársasági államformában bizony szembe, kell nézni egyfajta legitimációt válsággal. Véleménye tzerini, ismerve a magyar történelmi tradíciókat, milyen esélyt lát ön egy alkotmányos monarchia létrejöttére, bizonyos fettételek megléte esetén? i •

— F.z két alkotmányforma, vagy , egymás mdlett léteznefc,-¥agy-egy*mást'követően. Ezért íaz a fiízet,’ hogy a köztársaságé ajövő, a monarchiáé a múlt, nem felel meg a valóságnak és a történelmi tapasztalatoknak. Minden államformának van jövője és múltja. Nálunk a monarchia felel meg legjobban a nemzeti hagyományainknak. Még az el-, lenzői is kénytelenek voltak vállalni a szent koronás nemzeti címert. „A Szent Korona Népe" címú írásomban már utaltam arra, hogy a mi államfőnk a Korona, és nem a király vagy a köztársasági elnök. A Szent Korona-eszme egy nagyon értékes alkotmányos konstrukció, amely demokratikus politikai elveket tartalmaz. Ez a mi nagy erősségünk. Fennmaradásunkat és azt, hogy nem lettünk Balkán, annak köszönhetjük, hogy Szent István király a 4 Koronát a Római Pápától, és nem a bizánci császártól fogadta d. Ez a politikai jogfolytonosság a legnagyobb erőnk, ennek adaptálása, le- • Ehetővé teszi a mindenkori koreszmévd való együttélést.

— Ha 'már említette a Balkánt,

' Katánk tgy átmenet vagy közvetítő a Balkán is Európa között. Európából való csatlakozásunk ezt a szerepei is ’ befolyásolja. Hogyan látja ön a teljes

értékű csatlakozás esélyeit?

, — Esélyűnk van* mert óriási a * présztízsühk'Európában. Tudomá1* sül kdl vennünk, hogy nagyon sokat köszönhetünk az ötvenhatosoknak..

~ \ fbrradalorfi nélkül ftem ' lenné ’ ilyen nagy a tekintélyünk. Amikor a TI, világháború alatt aktívan politi- 1 záltam, a hírnevünk meglehetősen rossz volt. Ennek oka részben a kisantant és Benes propagandája volt.

. De a hivatalos kormányzat hibákat is követett el, mint pädiul a Gömbösféle politika, amdy olyan érzéseket keltett, hogy Magyarország egy szél-. sőségesen fasizálódó ország. Ezzd szemben Teleki Pál semlegességre 'törekvő politikája, majd sajnálatos ^öngyilkossága korrigálta ezen nega^ vtfv nézeteket. Ez kiállást jelentett az * igazi magyar történelmi 'politika mdlett. De sajnos, a háború végére újra a kisantanti szdlem diadalmaskodott. Ezt követően éppen 1956 ál_ lította helyre a magyarság világpolitikai tekintélyét. Nagy hatása volt . Mmdszenty hercegprímás kiállásának 'nemcsak a katolikusokra, de a protestánsokra is. Megnőtt irántunk az európai szimpátia. Most a megítélés szempontjából jól állunk, a gazdasá, gi és a vidéki problémák ellenére is.

Előnyünk áz is, hogy nincsenek je- Vlentős kisebbségeink, s vdük szemben liberális politikát folytatunk. Ha majd, remélhetően, újra létrejön a fdsőházunk, ott számarányuknak megfeldő képvisdetet nyerhetnek.

— Hogyan állnak a csatlakozási

■tárgyalások? -... —Ami az európai tárgyalásainkat illeti, azok jó. haladnak. A legfőbb nehézség a csatlakozó nemzeti,-11-parlamentek ratifikálásának u lassúsága. Február 2-án megkezdődik az osztrák parlament jóváf. hagyása is. Ami magyar szempontból ismét kedvező lehet. Úgy látom,

• hogy nyárra a legtöbb nemzeti par’ lament dfogadja a csatlakozást.

': V-* Mi a helyzet a visegrádi kármáikéi?

— A visegrádiak közül a legtöbb nehézsége Szlovákiának lesz, hiszen

jmitidení dölről kdl kezdenie. Nehézséget jdént az dyan európai elvek betartása is, mint a kisebbségi jogok. Sok múlik áz államfő, Mecsar ' máfalartásán megbízhatóságán is. ó rendkívül dlentmondásos egyéniség. De a Szlovákoknak nincs megfeldő politikai apparátusuk sem, hiszen őket eddig mindenhol a

csehek képvisdték. Idegen nyelveket is kevesen beszélnek. Nincsenek----o~

adatbázisaik stb. A magam részéről szíí>esen segítek rtiekik is, az Európához J, való közeledésben, csatlakozásban.

’ Ugyanakkor Magyarországnak jobb • -és m tdjesebb gazdasági kapcsolatot kellene

$1ÜV1

fi rí. zz is segflAttrié >:k‘ két nép kőzele: délét. Meglelhet,-a B6s— '•Nagymarosi • építkezés új- Jrafbn tolása,

; újabb nyitást jelentene a magyar-szlovák kapcsolatokban. A cehekbe helyezett reményeink itt illúzióknak bizonyultak.

— Füiiatérve a magyar gazdasági problémákra, Tom Lantos legutóbbi külügyminisztériumi sajtófogadásán tgy ázsiai tókén alapuló és Amerika által menedzselt Maéshall-terv gondolatát vetette fel ' Mi erről az ön véleménye? ., i t-i- Ismerem ezt a javaslatot. De úgf gondolom, hogy ezt a lehetőséget ki kell kapcsolnunk. Annak idején egészen más feltételekkel szüle- tett-meg a Marshall-terv. Akkor már Nyugat-F.urŐpa politikailag egysé-gei volt, és sokkal nagyobb amerikai érdekek fűződtek a gazdasági stabilitásukhoz. De nem voltak közöttük akkora nemzeti különbségek, mint a mostani Kelet-F.urópa között. A mai helyzetben ennek a gazdasági segítségnek sokkal inkább európai keretekben vagy a közösségen belül lenne realitása. Ez a jövő szempontjából is hatékonyabb lehet, mint az ázsiai tőkék és pénzforrások Lantos által javasolt felhasználása.

— Hogyan látja a magyar gazdaság felfuttatásának lehetőségét, hogy egy magasabb izmiról versenyképesen csatlakozhassunk Európához?

— Kétségtelen, a hagyományosan jó és versenyképes iparágaink is válsággal küzdenek. F.zek adósságterhei, privatizációs problémái sok

1 nehézséget jelentenek. Sajnos világväzonylatban is gondot jdent a • nagyfokú ■ elszfegényesedé*. Törté-