Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-04 / 8408. szám

Pesti Hírlap, 1993.jan.29.

06

EXKLUZÍV INTERJÚ HABSBURG OTTÓVAL c ' ;

Államfőnk a Korona?

Ahét elején dr. Habsburg Ottó a PánéurApa Unió elnöké meglátogatta á Pesti Hírlap sze rkesztőségét. Örömmel üdvözölte, hogy az „ellenzékiség és kormánypártiság” szerkesztői „cenzúra” nélkül helyt kaphat. Vele készült interjúnkban a magyar megújulás esélyeit, gazdasági lehetőségeit, egy új választási rendszer előnyeit, a Stónt Koröna-e^e történelmi alkptmányosságáí, és Európa-kapcsolataink távlatait tekintettük át. ' \ V ~J ' ’’ v' ' ‘"'r,r' c •*'*< »'?'n-.^ryj ; *l.v. • <• . i -goHorrtar ~^.cj

— Ebiök ár, mi a véleménye az MDF etnökválaiiiáiával kapcsolatot politikai viharokról, vitákról? Mennyin jelenti ez már a választásokra való felkészülést ?

— A választások előtt még mindenképpen bekövetkezik egy nagyobb válság. A két nagypán struktúrájából adódik, mind az ellenzéki nagypártra, mind a kormány-koalícióra gondolva, hogy különleges helyzetből jöttek létre, az előző rendszerrel szembeni ellenállásból: fgy gyűltek össze mindenféle Irányító emberek. Én valamiképpen ; úgy érzem, hogy a magyarság viszszatér azokhoz a régi struktúrákhoz, amelyek mindig egy nemzetet és annak érdekeit képviselik. A nemzetek nagyon keveset változnak. Történelmi hagyományaik, szokásaik nagyon is stabilak. Olyan ez, mint az árvíz, amelyik ha eláraszt egy országot, mi, után visszavonul, a föld és a kövek változatlanul ott maradnak. Úgy látom, hogy Magyarország ebben fi’" struktúrában létrehoz egy nagyobb konzervatív pártot, elsősorban vidéki jelleggel. Úgyanígy egy tradicionális és történelmi, liberális tömörülést, elsősorban városi jelleggel. Ezért marad meg a Kisgazdapárt minden megosztottsága ellenére is, akár Torgján József, akár Vörös Vince vagy más vezetése alatt. Más pártok * talán belebuknának egy ilyen vál-.

Ságba, de náluk a kisgazdatömegek ; képezik a pártot. Sok helyütt a kisgazda helyi szervezetek éppen olyan erősek, mint azelőtt. Hasonló ez az Egyesült Államok déli államaihoz, ahol szintén ilyen nagy a demokrata . népszerűség. A Kereszténydemokrata Néppártnak is van bizonyos népszerűsége, bázisa, hasonlóan az egykori, Bethlen István által vezetett párthoz. Elképzelhető a konzervatív mellett egy erős polgári demokrata szövetség, egy liberális és egy kisebbfajta szociáldemokrata tömörülés is. Lényegében ezt értem azon, hogy a jelenlegi nagy pártok még széthullhatnak, létrejöhet üyen átrendeződés.

, < • — Ebiök ár, ha ön ágy látja, hogy most ax MDF kongresszusán a dolgok véglegesen nem oldódlak meg, s ax Antall József által képviselt stabilitással étkemben ~a ■ változtató Sliigényévfljftgj^

radikálisabb nemzeti politika' hatást't fejt ki, akkor mi a véleménye a ttabüi■ tás, illetve a radikális változás esélyeiről!

—A stabilitás elsőrendű fontosságú. Mindenekelőtt külpolitikai vonatkozásban, ugyanakkor ennek nem feltétlen ellentéte, egy bizonyos' változtatási készség vagy immobilitás. A problémák megoldása azt jelenti, hogy például a földkérdésben , a kisgazdatirsaság nagyobb részvétele indokolt.

— A demokratikus stabilitás része az alkotmányos legitimitás is. Ext a • jogfolytonosságot képviseli akár egy köztársaság számára is a magyar történelmi alkotmány, avagy a Szent Korona-eszme. Egy írott alkotmány sem nélkülözheti a történelmi hagyományt. Amennyiben erre nincs tekintettel, egy más történelmi helyzetben ex

Jáz állapot int erre gnumh ént is felfogható. Véleménye szerint mennyire szükséges minden politikai erőnek fel- ‘ vállalni ext a történelmi legitimitást? a — Valóban így van, hiszen ez nem jelenti a demokrácia más fdfo‘ gását. így például a választójog alapvető fontosságú. Ha visszatekintünk a történelemre, Hitler talán nem győzhetett volna, ha nincs listás választási jog, hanem csak egyéni választási rendszeri A Kölni Egyelem , valamikor az ’50-es években készített erről eg-y külön tanulmányt is, ahol bebizonyították, hogy ha listás választás helyett egyéni választói 1 rendszer van, akkor Hitler sohasem jutott volna hatalomhoz. Általában a ' szélsőséges pártoknak ritkán van reprezentatív helyi képviselője. Már csak azért sem, mert a helyileg nép- 1 szerű egyéniség rendkívül közel áll a választóihoz. A magyar választójognak is ez a gyengesége, és nagyon kétséges az a kompromisszum, amit itt próbáltak létrehozni. Talán ennek köszönhető a nagy választói érdektelenség is, amit most újabban tapasztalhattunk.

— Ez bizonyára összefügg ássál is, hogy a politikai centrumot Budapest teljesen kisajátította, holott arra kellene törekednünk, hogy legalább egyensályban legyen Budapest ét a vidék. .

— Igen, ezzel egyétértek, de hozzátenném, hogy ez gazdasági tekintetben is úgyanígy van.

Értem ez alatt azt, hogy a Budap«tre koncentrált .politikái irányítás', nem képes jobban felvállalni a nemzed érdekeket. Sajnos nálunk ez tpr:' ténelmi hagyomány, már Verme Jőzstf idejében is túl nagy volt a centra; lizmus. De ezeket legalább ellensú- , lyozták a főispánok, akik autónó- t miája sokszor a kiskirálysággal vete-. kedett. Úgyanígy a megye rendszer erőssége is "korlátozta ezt a certtraliz*" must, aminek jó példája a Fthéruárykormdnj időszaka. Ezt az egyensúlyt a mai körülményeink között lényegében a regionalizfryusképviselheti. Ennekjdentőségét.feltétlénül növeli •, majd az Európai Közösséghez való csatlakozásunk, ahol ez nagymértékben érvényesül.

Ilyen törekvést tapasztaltam nemrég Kismar-' tanban, .ahol', gazdaságilag tó-; rekszenek • a győri régióhoz, csatlakozni. Ha-sonlóan kell keresni másféle megoldásokat, izemben a túlságos politikai >■ centralizmussal.,

Láthattuk ezt a budapesti centralizmdst ";a *'Vii‘í lágkiállítás vitája során is. A pénzforrások és a beruházások szinfctlapetíí irányult*, ságót képvisel-j nek. Holott ^ vi:‘ dék ' gazdasági sturktúrájának * erősítése éppoly fontos - feladat lenne.'

A legitimációt ' válságról Kit János fejtegetés* egy karácsonyi cikkben jelzi, hogy az al-' kotmányoi stain-