Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-03 / 8407. szám
Magyar Hírlap, 1993.jan.28.35 „A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének brassói kongresszusán a vita magyar nyelven folyt.” Mielőtt még valaki infantilizmussal vádolna ezért a közlésért, sietek megjegyezni, hogy e bővített mondat a bukaresti rádió híranyagából való, és a munkálatok második napjáról készített tudósítás részeként repítették az éterbe. A kiküldött riporterek szerint a szinkrontolmács gyenge fordítása miatt épp a legizgalmasabb pontnál — az önrendelkezés terminológiájának megvitatásakor — a román tudósítók nem értették egészen világosan, milyen nézetek csapnak össze. Ezért január 16-án este felkeresték a délutáni j ülést vezető Szabó Károlyt, és végül j tőle tudták meg: a felszólalók közül 1 többen nem tartják kizártnak, hogy a magyarság jogait a jelenlegi alkotmány megváltoztatása nélkül is érvényesíteni lehetne. Ez a kis intermezzo elég világosan jelzi, mennyire nem tudták még megemészteni sokan odaát a nemzeti kisebbség etnikai alapon történő szervezéséből- adódó sajátosságokat. Sőt még azt sem, hogy egy Romániában tartott, politikai jellegű összejövetelen a résztvevők nem az állam hivatalos nyelvén szólnak. Innen származtatható az a különleges figyelem is, amellyel a kongresszus munkálatait a hírközlés nyomon követte. Január 16-án és 17-én a román rádió híradóiban mindig első helyen szerepelt a brassói tudósítás, és csak 18-án < szorították a második helyre az iraki események. A beszámolók kísérletet tettek az objektivitás megőrzésére, csupán néhány hangsúly éreztette a hallgatóval, hogy Brassóban veszélyes elképzelések is terítékre kerülnek. A fent említett, i Szabó Károlytól származtatott in- I formációban például benne foglaltatik, hogy a kongresszuson egyesek még a népszavazással szentesített alkotmány megváltoztatását sem tartják elképzelhetetlennek. Ami a bukaresti politikusgárda véleményét illeti, e tekintetben a lehető legváltozatosabb kép tárul elénk. Ion Iliescu a kiegyensúlyozott, minden körülményt figyelmesen mérlegelő államfő szerepében tetszelgett. Egyik tanácsosát az elnöki hivatal képviseletében Brassóba küldte reprezentálni, szóvivőjével pedig elmondatta: az a tény, hogy a magyar kisebbség kongresszust szervezhet, a román politikai pluralizmus működőképességének világos bizonyítéka. Az elnöki szóvivő azonban rögtön hozzátette, hogy amikor az RMDSZ az EuróTöbb megfigyelő észlelte, hogy a brassói kongresszus néha a magyar parlament tükörképévé vált: konzervatív, kereszténydemokrata, kisgazda-, liberális és szociális nézetek ütköztek, sokszor nagy csattanások közepette. Markó Béla még elnökké választása előtt kifejtette a budapesti rádió tudósítójának, hogy „ez az ellentmondás benne van az RMDSZ helyzetében”, és így tulajdonképpen feloldhatatlan. A jövőben is lehetetlen lesz mindig konszenzusra jutni, a konszenzust mégis keresni kell. pa Tanács önkormányzatot támogató dokumentumára hivatkozik, súlyos tévedésben van, a charta ugyanis nem a kisebbségek önrendelkezéséről beszél. A kisebbségek jogai egyedül az alkotmányos előírások alapján szabályozhatók, a helyi önkormányzatról pedig törvény született már Romániában. ! A szélsőséges csoportosulások j semmiféle meglepetést sem okoz- I tak. Comeliu Vadim Tudor (Ceau| sescu udvari trubadúrja, aki már j nyíltan visszasírja egykori kenyér! adóját), a Nagy-Románia Párt elnöke és „felsőházi” honatya nemcsak a „hazaáruló" RMDSZ-vezetőket vinné a rögtönítélő bíróság elé, hanem a brassói kongresszuson baráti magatartást tanúsító román politikusokat is. loan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt egyik hangadója szerint az RMDSZ „Románia szervezetét fertőző A1DS- vírus”. A Vatra Romaneasca vezető testületé leírhatatlan szemtelenségnek tartja mindazt, ami a brassói kongresszuson elhangzott, mert a magyarság képviselői „nyíltan megkérdőjelezik az ország szuverenitását és területi egységét”. A hasonló hangnemű nyilatkozatok között még nem fedeztem fel azt az óhajt, miszerint „román kormánynak román ellenzékre lenne szüksége”. A szélsőségesek azonban roppant tanulékonyak, és lehet, hogy a közeljövőben ilyesmivel is előállnak majd. Míg a nacionalisták jobb ügyhöz méltó buzgalommal fújják slágereiket, a román ellenzék vezetői szép i gesztusok egész sorával tesznek hitet az RMDSZ-szel való együttműködés mellett. A Demokratikus Konvenció elnöke, Emil Constantinescu olaszországi körútjáról egyenesen Brassóba ment, ahol kijelentette: a konvenciónak sikerült először létrehoznia a teljes egyenlőségen alapuló együttműködési keretet i a többségből származó pártok és a kisebbségi párt köpött. Nagy tisztelettel beszélt az RMDSZ-nek a ro•«nániai átalakulásokért vívott küzdelméről Comeliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt első embere. A legbátrabban az „ifjú liberálisok” vezetője, Horia Rusu viselkedett. Ó volt az, aki | hangsúlyozta, hogy hazájában a | magyarok .románabbak a románoknál is”, mivel a parlamenti és elnökválasztások során a legnagyobb arányban tettek hitet a demokratikus erők mellett. Horia Rusu azt sem rejtette véka alá. hogy a helyi és regionális önigazgatásról a kongresszuson elfogadott álláspontot támogatni fogja. (Ezért a kijelentésért javasolta C. V. Tudor az „ifjú liberális" képviselő parlamenti védelmi jogának felfüggesztését.) Elengedhetetlennek tartottam az RMDSZ harmadik kongresszusá- i val kapcsolatos román állásfoglalások csokrokba szedését, még ha az ilyen ismertetés nem is tartalmaz túl sok eredeti elemet. A romániai magyar nemzeti kisebbség sikeres útkeresésének ugyanis az az egyik alapfeltétele, hogy a romániai társadalom jobbik része ne diverzáns gyülekezetként kezelje, hanem másságában is az ország demokratikus fejlődését előremozdító tényezőként. Sok. Románia határain kívül élő „RMDSZ-barát” még mindig azt hiszi, hogy az erdélyi magyaroknak csupán kicsit meg kell rázniuk magukat, és térségükben máris csak az történhet, amit ők akarnak. Holott az RMDSZ meghatározó egyéniségei közül még a legradikálisabbak is felismerik, mennyire fontos a szövetség számára a román demokratikus erőkkel történő együttműködés, és csak abban tér el véleményük a mérsékeltekétől, hogy-az előbbiek a kompromisszumokat inkább a román féltől várják, míg az utóbbiak Neumann Ottó RMDSZ: januári útkeresők
