Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-26 / 8422. szám
Az RMDSZ józan, kiegyensúlyozott politikára törekszik • irtf"-i Beszélgetés Markó Bélával, a szövetség elnökével Magyar Fórum, 1993.febr.18. 19 Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke nem titkolja: eljött az ideje annak, hogy a romániai magyar társadalom legnépesebb szervezete új politikai stílust keressen. Nem mintha elkötelezetten meg lenne győződve arról, hogy a stílusváltás, adott esetben még a stratégiaváltás is, önmagában elegendő lenne a sikerhez. Ám ahogy munkájáról, hivatásos nemzetiségpolitikusi tevékenységéről beszél, nyilvánvalóvá tesz egy sajátos igényt: ezt a másként, más hangnemben történő politizálást is meg kell próbálni. Erről, az erdélyi magyarság esélyeiről beszélgettünk a politikussal. jelenlegi román ellenzéket is áthatja egy nagyon erős ' tornán nemzetállami mentalitás. Ebből következően mi a kollektív jogok felől törekszünk a megoldás felé, ők pedig az egyéni jogok oldaláról. Az RMDSZ a román parlamentben sajátos szempontot és külön erőt is jelent. Ami a jelenlegi hatalmi erőviszonyokat illeti Romániában, meg kell állapítani: tavaly szeptemberben, a választások alkalmával nem sikerült megtörni a Nemzeti Demokratikus Megmentési Front hatalmát. A kormányban is, a parlamenti kormánytöbbségben is egyelőre inkább a visszarendeződés felé mu— Mik az esélyei a felelősségteljes magyar nemzetiségi politikának a jelenlegi parlamentáris és kormányzati helyzetben? — Nekünk elsősorban a román demokratikus el-, lenzékkel van együttműködési lehetőségünk. Az ellenzéki erők zömét a Demokratikus Konvenció egyesíti. Ebben mi is benhe vagyunk, bár pártjaival választási koalícióra' nem Jéptünk.- Ezután is -ellen* .*• zékben' maradunk, és törekszünk majd az együttműködés folytatására. A román ellenzékkel való egyetértés elsősorban általános kérdésekben van meg. Lehetséges - a párbeszéd - a demokratikus ellenzékkel — Nincsenek is nézeteltérések? — Dehogy nincsenek. Elsősorban éppen • nemzeti-nemzetiségi kérdésben. Nyilvánvaló, hogy • tatnak a tendenciák, a je- j lek. — Személyes benyomásomat mondom el. Az RMDSZ mintha hajlamos lenne arra, hogy néha túlértékelje ezeket a politikai lehetőségeket. — Említettem magam is a visszarendeződés felé mutató jeleket. Ezek érződnek a hatalom különböző szféráiban. Sajnos tapasztalhatóak a helyi közigazgatásban is. De ugyanakkor bizonyos fontos folyamatok mégiscsak beindultak, és ezeket nem lehet visszafordítani. Legalábbis az én bizodalmám szerint.’ Az intézményrendszert illetően — és itt most nem is a parlamentre utalnék elsődlegesen, mert ott az arányok annyira el vannak tolódva, hogy végül is éppen a parlament működhet nagyon felemás módon. A helyi önkormányzati törvény — csőn-kasága és a benne megőrzött etatista szemlélet ellenére — lehetővé tette, hogy megkezdődjék ezeknek az önkormányzatoknak a kiépülése. ;.t Az elmúlt három évben ' történt törvényhozási események szintén eléggé kétértelműek. Viszont bizonyos gazdasági kerettörvények mégis lehetővé tették, hogy bár korlátozott mértékben, nem kielégítő arányban, de földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe. Rögtön hozzáteszem, hogy a kormányzat semmiféle támogatást nem tud ezeknek a magángazdaságoknak adni. Sőt, inkább arra készteti azokat is, akik földtulajdonhoz jutottak, hogy lemondjanak erről a tulajdonról. Egyébként beindult egy kisprivatizáció — ez lehetővé tette, hogy jó néhány ember vállalkozzék. Több áramlat egymás mellett — Romániában a viszszarendeződési kísérleteknek volt néhány látványos, demonstratív megnyilvánulása. Gondolok itt a bukaresti bányászkirándulásokra, a marosvásárhelyi pogromra. Most ugyanúgy megvan az erőszakszervezetek beavatkozási lehetősége, vagy pedig az ilyesfajj ta vészjósló kilátások távolabbra kerültek? — Nagyon nehéz erre pontosan válaszolni, az elemzés még hátrébb van. A romániai sajtónak és a romániai közéletnek ezek a nagy kérdőjelei. Tele vagyunk tisztázatlan dolgok-
