Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-26 / 8422. szám
Népszabadság, 1993.febr.22. 4 9 JL U Rekvényi: Csak a hivatástudatból nem él meg a rendőr Magyarországon soha nem volt a hivatásos állományú rendőröknek szakszervezete. A hagyományt 1989-ben a Független Rendőrszakszervezet megalakulása (FRSZ) törte meg, egész Közép-kelet-Európában elsőként. Legutóbbi, Debrecenben tartott országos tanácskozásukon a tradícióval bíró szervezetekhez képest is szokatlan progresszivitással fogalmazták meg álláspontjukat. Demonstráció kilátásba helyezésével követelik az egészségügyi, szociális és lakásellátás felülvizsgálatát, a .rendőri túlmunka, mű ■szakpótlék, gépjárművezetői pótlék, a készenléti díj kifizetését, alanyi jogon - januárig visszamenőleg - étkezési hozzájárulást, rövid határidőn belül a kollektív szerződés megkötését ‘ és mindenekelőtt, és legfőképpen: 50 százalékos béremelést! Rekvényi Lászlóval, az FRSZ főtitkárával a követelés hátteréről beszélgetünk.- Alakulásunkkor - idézi az „ősidőket” a főtitkár - szinte falakat épített elénk a hatáskört féltő vezetés és a rendőri állomány passzivitása. Boross Péter miniszter úrral kötöttük - kilencvenegy januárjában - az első érdemi együttműködési megállapodást. Vállalta, hogy mielőtt döntene, minden szakszervezetet érintő kérdésben meghallgatja az érdekegyeztető tanácsot. Ez jelzi: elfogadja, elismeri tárgyalópartnerként az FRSZ-t. A vitáink, pereink, az érdekkülönbségből adódóan természetesen folyamatosak.- Például?- A legélesebb ütközésünk alapja az, hogy mindmáig nem született meg sem a szolgálati, sem a rendőrségi törvény. Több mint húsz évvel ezelőtti törvényerejű rendelet határozza illeg például a hivatásos állomány jogviszonyait. Ez felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy a munkavállalókra vonatkozó jogszabályokat figyelembe vegye a szolgálati törvény megalkotásáig, elfogadásáig, a miniszter úr azonban az új munkatörvénykönyvből csak a neki tetsző passzusokat vette ót. Azokat a szakaszokat viszont, amelyek rendezhették volna végre például a munkaidő, a túlóra és a pótlékok kérdését, nem vette át. ; — »fiért? : főid /(?«>' ormot- Mert azokhoz pénz ia jár! így adódhatnak olyan absntrd helyzetek, hogy nincs délutáni pótlék, nincs éjszakai pótlék, a készenléti díj összege pedig egy 1987-es norma szerint bruttó 12 forint. Óránként.- Gondolom, beletörődtek...- Rosszul gondolja. A rendeletet azonnal megtámadtuk a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, és kifogást nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz is. Elbírálásuk folyamatban van.- Mit remélnek?- Jobbat! Felkerestük a miniszter urat is. Miután nagy nyilvánosság előtt többször is deklarálta, hogy kiáll a rendőrökért, megkérdeztük: ha tényleg így gondolja, miért konzerválja a húsz évvel ezelőtti viszonyokat, a hátrányokat és a lemaradást?- Mit mondott, miért?- Határozottan kijelentette, szó sincs semmiféle konzerválásról. A rendeletet aláírásakor átmenetinek gondolta, bízva abban-, hogy hamarosan az új szolgálati törvény megnyugtatóan rendezi majd végre a dolgokat. Addig is - közölte - hamarosan újra áttekintjük ezt a kérdést.- És?- Legutóbb - január 7-én - ismételten rákérdeztünk a BM- re. A helyettes államtitkár még egy hónap türelmet kért, hogy megnézze, milyen anyagi források állnak rendelkezésre.- Azóta?- A szolgálati törvénynek nyoma sincs. Még a tervezetét sem láttuk. A kormány munkaterve szerint tavaly október 15- ig kellett volna a kabinet elé kerülnie. Az újabb határidő: ez év május 15. De hát ez egy kétharmados, pénzzel járó törvény.- Hírlik, a hivatásos állomány egy része annyit dolgozik, hogy alig tudják elszámolni a túlóráikat.- A közelmúlt felmérése szerint Magyarországon nyolc-kilencezer rendőrrel van kevesebb az európai átlagnál. Kilencezer ember cserélődött az elmúlt két évben. 20-30 százalékos a mozgás. Mindemellett a fogda körülményei sok helyen jobbak, kulturáltabbak és emberségesebbek, mint a rendőrőrsöké. Komoly vívmánynak tartjuk, hogy sikerült megtudnunk: hol a munkaidő eleje, hol a vége, és mikortól kezdődik a többletmunka. A bűnügyesek a túlmunkaátalányt kapnak, az egyenruhás állománynak pedig 170 százalékos a túlóra. A'gond az, hogy nem mindenütt fizetik ki.- Azok?- Nincs pénz.- Úgy értsem, hogy bárkit berendelhetnek „szerelemből", hivatástudatból?- Pontosan Jó néhányszor előfordult, hogy elrendelték a regionális, vagy országos akciót, 10-15 ezer túlórát szolgált az állomány és nem akarták kifizetni. Nem rosszindulatból, „csupán” azért, mert nem volt rá pénz.- Elég hihetetlen...- Pedig igaz. A probléma a belügy sajátos kettősségé- , íben keresendő, van egy szakmai vezetés, és van az anyagi, pénzügyi szolgálat. Ez két teljesen különböző vezetési pont. I - Miért gond ez? I - Mondok példát: az ORFK a Balaton térségében akciót rendel el, gyilkosság miatt. Itt nem lehet nyolc vagy tíz órában számolni, army a szolgálati idő, amennyire szükség van. Ez magától értetődő. Az azonban már nem, hogy- amikor a túlórát ki kellene fizetni, azt mondja a helyi gazdasági hivatal: honnan, miből? És igazat mond, mert az ő tervében, gazdálkodásában ez a nem várt tétel nem szerepel. A központ pedig az akciók mellé nem tesz pénzt. Ez elfogadhatatlan. Vagy van pénz és aWcor van akció, vagy nincs és akkor+iem kell elrendelni.- Ha ez így működne, mondjuk a már emlitett gyilkosság esetében, akkor elmaradna az akció.- Akkor elmarad! Egyszer fel kell hívni a kiszolgáltatottságára is a figyelmet. Mert az, hogy csak a feladatokat határozzák meg és nem biztosítják hozzá a technikai, anyagi feltételeket, abszurdum.-7!-. Jó, jó, de ha „leáll” a rendőrség, ' elszabadul a pokol... Nem. Akkor a belügyminiszter úr, mint a tárcáért felelős kormánytag, aki tervezte, benyújtotta a költségvetést és a feladatok jelentős részét meghatározta, bemegy- a parlamentbe, pótköltségvetésmódosítást és pénzt kér. Vagy föláll és lemond.- Mennyi most egy rendőr fizetété? s - A rendőrség zömét, az ' egvenruházott tiszthelyettes állomány alkotja. Bruttó 20-23 ezer forint körül van. Ez nettó 43-14 «xer. Átlagban. Ebből könnyen kiszámítható: családosok lévén, kétharmaduk a létminimum szintje alatt él.- Ötvenszázalékos béremelést követelnek. így hirtelenjében ez nem túl sok?- A gazdasági lehetőségek figyelembevétele hozta ezt a mértéktartást. Radikális, a bíróságokhoz, ügyészségekhez hasonló 200-300 százalékos fizetésemelés lenne a követendő, mert akkora a lemaradás.- Elképzelhető tehát, bogy a Parlamentből kinézve, tűntető rendőröket lát a belügyminiszter avagy a miniszterelnök?- Követeléseinket elküldtük a belügyminiszternek, a parlamentnek, az összes pártnak, frakcióvezetőknek. Tehát tudnak róla, nem lenne meglepetés számukra a demonstráció.- Netán sztrájkolni is fognak?- Sztrájkot a törvény nem tesz lehetővé. A demonstráció viszont nem tilos. A hazai szakszervezetek mellett az európai rendőrszakszervezetek szolidaritása pedig sztrájk nélkül is erőssé tehet bennünket.- Úgy tudom, a minap Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány arra „kérte”, vonják vissza az aláírásgyűjtésről és a demonstrációról szóló felhívást.- Jól tudja. Visszautasítottuk.- Nem tartanak retorziótól?- Egyáltalán nem. Elismerem, a hatvanas-hetvenes években persze összeesküvésnek, puccsnak minősíttetett volna egy ilyen követelés, fele ennyiért is elvittek volna, de most egész más világ van. Olya® országban élünk, amelyik elfogadta az emberi jogok nemzetközi deklarációit. Mi pedig azt szeretnénk elérni, hogy a rendőr se legyen hátrányosabb helyzetben, mint bármely más állampolgár. Bartha Szabó József
