Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-26 / 8422. szám
Magángazdaságunk exportsikerei Interjú dr. Kovács Istvánnal, a VOSZ elnökével A sok nehézség ellenére évről évre nő az. egyéni vállalkozások száma és teljesítménye. Ki hinné például, hogy ma már az ország mimegy 11 milliárd dolláros exportjának több mint lelet ez a szektor produkálja. A magyar gazdaság felemelkedése nem kis részben attól függ, hogy milyen perspektívát látnak maguk elölt a magánvállalkozók. Dr. Kovács István — akit a múlt év novemberében választottak a Vállalkozók Országos Szövetsége elnökévé — összességében optimista képet vázol fel a Heti Magyarországnak adott interjújában. — Ismeretes, hogy az adózási feltételek az idén sem javulnak, a belföldi piac továbbra sem kecsegtet keresletnövekedéssel. E tényeket figyelembe véve: hogyan látja a magánvállalkozások jelenét és. jövőjét? — Úgy látom, remény van arra. hogy 1993-ban növekszik mozgásterünk. Kclct- Közép-Európában például vállalkozásaink egyre jobban bővítik kapcsolataikat, konkrétan Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, sőt Szerbiában is. Miközben hibáztatjuk a kormányt, hogy annak idején mikrosz.inlcn feladott fontos piacokat, cl kell ismerni: a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) sokszor biztatott bennünket, hogy menjünk cl a térségben megrendezett vásárokra, üzletember-találkozókra, információkat adott a befektetési lehetőségekről és nem utolsósorban támogatást nyújtott a kereskedelemfejlesztési alapból. A térségben ma már több száz, kis tőkével létrehozott vegyes vállalat .működik, amely fontos információs és árucllátási bázisunk. Úgy gondolom, hogy ezt a tevékenységet kedvezményes hitelekkel is támogatni kellene. Annál is inkább, mert itt versenyelőnyünk van, s a magyar áruk, technológiák elterjesztése a határon túli magyarságnak is érdeke. Nagyon bízom abban, hogy hamarosan befejeződik a háború a volt Jugoszláviában és ebben az esetben már az év második felében építőipari fellendülés kezdődik Horvátországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában. Ez nem csak nekünk jelent új piacot, hanem nyugat-európai cégek is rajtunk keresztül merészkednek majd oda, ami sok nagykereskedelmi raktár felállítását feltételezi. A nyugat-európai integrációba történő bekapcsolódásunk behozatali oldalról kétségkívül nagy versenyt jelent a hazai termelőknek, de semmiképpen sem számítunk drasztikus importkorlátozásra. Esélyeink elsősorban a könnyűiparban, a gépiparban és az elektronikában vannak. Az NGKM szakembereivel már dolgozunk azon az információs rendszeren, tanácsadó szolgálaton, amely segíti majd a vállalkozókat az Európai Közösség jogi, vám- és egyéb szabályozásának megismerésében. Itt jegyezném meg, hogy az elmúlt években a vállalkozók a folyamatosan szűkülő belföldi piac miatt egyre több áru külföldön történő eladására kényszerültek.. Hihetetlen, hogy sokszor nem szakképzett külkereskedők, nyelvi nehézségeket is vállalva, megtalálták a piacot és hozzájárultak a fantasztikus, múlt évben már 11 milliárd dolláros exporthoz. A legfrissebb, az NGKM által is megerősített adatok szerint ma már a magánvállalkozások adják a kivitel 50-60 százalékát. Az osztrák és a német cégekkel kötött bérmunka-konstrukciós megállapodásaink révén is bővül az idén a vállalkozók élettere, és az. Audi-Uz.lcthcz hasonló, további hosszú távú kooperációs megállapodásra vannak esélyeink. Ha már a németeknél tartunk, meg kell említenem: az oltani üzleti körökben a keleti piacokat általában bizonytalannak ítélik, Magyarországot viszont versenyképesebbnek látják. Itt olcsóbb a munkabér és a szakképzettség szintje szerintük nem olyan rossz, hogy továbbképzéssel ne lehetne elérni a nyugat-európai szintet. — A belföldi piac liozzájárulhat-c valamelyest a vállalkozások számának és méreteinek bővüléséhez? — Összességében itt nem számítok növekedésre. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek — a honi vásárlóerő stagnálásán túl — indokolatlan nehézségeket okoznak a tisztességes magánvállalkozóknak. A KlSOSZ-szal együtt például, határozottan fellépünk a feketekereskedelem ellen. Gondoljuk végig: legális bérelt üzlet cselében az. elmúlt cgy-két évben az. önkormányzatok a bérleti díjakat öt-tíz- ' szeresére emelték, nőttek az adó-, a társadalombiztosítási és egyéb befizetések, ' ugyanakkor a bolt előtt megjelenik egy zugárus és 30-40 százalékkal olcsóbban adja portékáját. E gyakorlat megzavarja a belföldi piacot és különösen azokat a kereskedőket hozza lehetetlen helyzetbe, akik olcsó áruk eladására rendezkedtek be. Szakértők szerint legalább 100 milliárd forint az. ily módon kieső állami bevétel. Úgy gondoljuk, hogy a szociális gondokat nem is ilyen módon kell megoldani. Az. intézkedés szükségességét már korábban jeleztem az Állami Számvevőszék elnökének és levelet írtunk az ipari és kereskedelmi miniszternek a helyzet megváltoztatása érdekében. Gondot okoz az is, hogy a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló állami vállalatok nem fizetnek, hitelt viszont éppen kintlévőségeikre hivatkozva a kereskedelmi bankok nem adnak. Javasoltuk a Magyar Nemzeti Banknak, hogy létesítsenek egy Garancia Intézetet, amelyen keresztül garantálnák az állami vállalatok tartozásának megfizetését a hitelező kereskedelmi bankoknak. — Ön képviseli a VOSZ-t a Világkiállítás Társadalmi Tanácsában (VTT). Ily módon nyilván hiteles képet tud adni, vállalkozói szemszögből, a pillanatnyi helyzetről, amelyről elég ellentmondásosak az információk. — Én úgy ítélem meg, hogy a főváros felkészülése felgyorsult. A közgyűlés elfogadta a hároméves fejlesztési tervet. Kétségkívül viták vannak az, elképzelések finanszírozhatóságáról. Ez, utóbbi terv most készül. A VTT szeretné, ha a főváros és a programiroda pontosan szabályozná, kinek mi a teendője, ki mit finanszíroz. így ellenőrizni lehetne, hogy valóban együttműködnek-e. A VTT pályázatot hirdetett az Expo hivatalos rendezvénye címének elnyerésére. Amelyik pályamű megfelel a feltételeknek, a megvalósulás után viselheti a világkiállítás emblémáját, ingyen reklámot kap és jó eséllyel számíthat a befektetők pénzére. A pályázat első szakasza lezárult: 262 vállalkozás elképzelése jutott a második fordulóba, ahol már üzleti tervet kell produkálni, beleértve a megtérülést és a finanszírozót is. E tervekre vállalkozásonként több millió forintot kell költeni, amit maguk a pályázók fedeznek. Ezt vállalják az. érintettek, de amíg nincsenek meg a központi projektek, különösen nagy a kockázatuk. A VTT tagjai — többek között a Magyar Gazdasági Kamara, IPOSZ, KISOSZ, VOSZ— megmondták: ha fél éven belül nem írják ki azokat a projekteket, amelyekbe be lehel fektetni, a magyar vállalkozói szektor nem fog befektetőként közreműködni. Feltehetően a külföldi cé- ' gck sem vállalják majd ezt az idő rövidsége miatt. A kivitelezést persze akkor sem utasítjuk vissza, ha biztosíték van arra, hogy kiegyenlítik a számlál. — Bizonyára akadnak olvasóink közül olyanok, akik kevésbé ismerik a VOSZ új elnökét. Kérem, mondjon valamit eddigi pályafutásáról, beleértve, hogy mivel tölti bizonyára kevés szabadidejét! — Korábban társelnöke voltam a Szövetségnek. A gazdasági életében elsősorban az Economix Közgazdász Rt. elnökeként ismernek. Cégem marketing, befektetési, vállalkozásszervcz.ési témakörökben tanácsadással, vegyes vállalatok szervezésével, vagyonértékeléssel és privatizációval foglalkozik. Emellett több mint tíz kft.ben van üzleti részesedésem, a Közgazdasági Egyetemen pedig vállalati szervezést és vezetést oktatok. Szabadidőm tehát valóban nem sok van, de azért rendszeresen úszók, szaunázok. Ez utóbbi — összekötve a kellemest a hasznossal — jó lehetőség üzleti megbeszélésekre is. Az. igazi kikapcsolódást a balatoni horgászat jelenti számomra. , LANTAI ANDRÁS M* Heti Magyarország, 1993.febr.19.
