Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-03 / 8407. szám
J__L Magyar Hírlap, 1993.jan.27. A Magyar Hírlap Kerékasztala a nemzeti alapiaméi viui Mit és hol tanuljanak a gyerekek? Több mint három éve vitáznak az érdekeltek a nemzeti alaptanterv (NAT) különböző változatairól. Elkészítette a kultuszminisztérium illetékes főosztály a a NAT—4-nek egy bizalmasan kezelt munkaokmány át is, amely lény egében különbözik minden megelőzőtől. De független a hivatásos pedagógiai kutató szakembereknek a vélemény étől is, akik a NAT—1-en, 2-n, 3-on munkálkodtak. A szakma három tekintélyes intézménye az említett NAT—4 munkaokmány ismeretében nemrég aggály át fejezte ki, majd az Akadémia pedagógiai bizottsága, az Országos Közoktatási Intézet, valamint az Oktatáskutató Intézet összefogásával január elejére összehívtak a minisztérium képviselőinek részvételével egy tanácskozást. Témája a NAT és az iskolarendszer fejlesztése volt. Itt meglehetősen eltérő vélemény eket fogalmaztak meg a különböző összehívott elméleti és gyakorlati szakemberek. Abban viszont a többség egyetértett, hogy jelenleg közel ott tartunk, ahol négy éve, amikor elkezdődött az alaptanterv kimunkálása. Kerekasztal-beszélgetésünk a helyzetről szól. Résztvevők Báthory Zoltán, Lukács Péter és Zsolnay József, a pedagógiai tudomány három kiváló képviselője. Lapunkat N. Sándor László képviselte. Magyar Hírlap: Végighallgatva a tanácskozást, amelynek tárgya a NAT és a: iskolarendszer volt. úgy tűnt a kívülálló fülének, mint a süketek párbeszéde. Ugyanis még mindig nem tisztázott. vagy újra nem tisztázott, mi célt szolgáljon körülményeink közölt egy alaptanterv, van-e szabályozófunkciója és milyen iskoláknak készül. Próbáljunk meg ebben a szűk körben legalább ehhez közelebb jutni. Először Báthory Zoltán véleményét kérem, hiszen a NAT három első változatának szerkesztési munkálatait ő irányította Báthory: Az utóbbi öt évben a kísérletező kedvű iskolák megkezdték a saját helyi tanterveiknek. programjaiknak gyártását. Ez voltaképpen demokratikus, alulról induló pedagógiai mozgalom, és hozzájárult máris a sokszínű, sokféle igényt kielégítő iskolahálózat kialakításához. Azt ellenben célszerű meghatározni, mi az a kötelező műveltség, amit minden magyar gyereknek minimálisan el kell sajátítania az iskolában, különböző életkorokban, s meg kellene egyúttal határozni azokat az értékeket, amelyeket magukévá kell tenniük. Ezt tartalmazná az alap- vagy kerettanterv és semmi mást. Ennek alapján célszerű megszabni a különböző szintű vizsgakövetelményeket. A többit az iskolákra kell bízni. Ezekben az elvekben megközelítő konszenzus volt addig, amíg a minisztérium ki nem vette hatáskörünkből az alaptantervet. Zsolnay: Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy e központi irányító, szabályozó dokumentum: az alaptanterv híján szétesőben van a közoktatás, mert az iskolák intuíciókra és hallomásra támaszkodva alakítanak ki tantervi követelményrendszert. A szabályozó erejű központi irányelveket azonban csak jártas, sokféle ismerettel bíró különböző szakemberek együttese dolgozhatja ki külföldi és hazai tapasztalat alapján. A minisztérium a negyedik alaptanterv változatának elkészítésénél ezt nem vette figyelembe. Lukács: A központi kerettanterv arra való, hogy az iskolarendszer egészében a különböző iskolatípusok munkáját összehangolja. Ha van központi kerettanterv, valamilyen követelmény alapján el lehet számoltatni az iskolákat: megtanították-e a pedagógusok azt a minimumot, amit a tanterv megszab. A bökkenő ott van, hogy ilyen központi tantervi szabályozás akkor alakítható ki, ha már törvény szabja meg, hány éves korig kell azonos kötelező tananyagot tanulniuk a gyerekeknek, hány éves korban vannak és lehetnek elágazások, és milyen iskolatípusok felé. Törvényesíteni kell tehát még a tanterv megformálása előtt az iskolatípusokat, a tanulmányi ciklusokat. A mai központi tanterv 1978-as keltezésű. Régi, de még mindig eléggé jól működik az adott keretek között. Ha viszont változtatni akarnak rajta. ami indokolt, először új oktatáspolitikai koncepcióra is szükség lenne, amit pedig a minisztérium nem dolgozott ki. nem tárt a világ elé. Amikor ez elkészül, akkor rendelkezésre áll egy elég jól felkészült és gyakorlott csapat, amelyet Báthory Zoltánék jól működtettek, rájuk lehet a végleges változat kidolgozását bízni. Hangsúlyozom, hogy az alaptanterv akkor használható, ha nagyon tömör, de kötelező irányelveket ad. Az 1924. évi központi gimnáziumi tanterv a történelemről egy évre annyit rögzített mindössze, hogy tanítani kell valamikortól valami'korig a magyar nemzet történetét. Attól mindenesetre óvnám a legfőbb illetékeseket, hogy bármin is csak azért változtassanak, mert rendszerváltozás történt. Zsolnay: Az általad elmondottakkal azért nem értek teljesen egyet, mert a határozott és kialakult iskolarendszer felfeslése előbb megkezdődött, mint mielőtt a politikai rendszer megváltozott volna. Nagy bajok származtak volna abból, ha mereven megmarad e konzerválódott iskolarendszer: a nyolcosztályos általános iskola a három hagyományosan kialakult
