Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-03 / 8407. szám

Pesti Hírlap, 1993.jan.28.

13

VÁZLATOS ELEMZÉS AZ MDF W. ORSZÁGOS GYŰLÉSÉRŐL

Akár második születésnapnak is tekinthetjük a Magyar Demokrata Fórum VI. Országos Gyűlésének első napját, ahol egy hosszú és unalmas ügyrendi szavazgat ás után a legalább annyira hosszúnak és unalmasnak ígérkező napirendi szavazáson — ha nem is minden bonyodalom nélkül — a küldöttek 400:200 arányban elfogadták az elnökség azon javaslatát, mely szerint a választásokat nyűt, politikai vita előzze meg. Ezzel a puccsisták minden reménye szertefoszlott, s a dologban az a szép, hogy a küldöttek többsége tán még ma sem tudja, mennyi minden múlott ezen a látszólag érdektelen napirendi szavazáson. Jó, ha előre tudatjuk velük: az országos elnökség napirendjének elfogadásával a kormány bukását és az MDF szétesését akadályozták meg.

BENCS1K AKDFÚS

A tegnapi cikk azzal fejeződött be, hogy ha olyan politikusok kerülnek a Magyar Demokrata Fórum elnökségébe, akik Csurka litván köré tömörültek, Antall József nem vállalhatta volna az elnökséget, s Kónya Imre szavait idézve, a miniszterelnök lett volna olyan demokrata, hogy lemond a miniszterelnökségről is. F.zt erősítette meg egyébként Antall József a választási bizottsághoz írott levelében (lapunkban közöltük), amelyben világossá tette, hogy ebben az esetben levonná a szükséges kormányzati konzekvenciái.

Á Magyar Fórum megjelenési dátumát két nappal megelőzve, a múlt hét keddjén piacra dobott számában ugyanezt így fogalmazta meg:

....Ha viszont az MDF Országos Gyűlést fordulatot hozna és teret engedne a népi-nemzeti plebejus vonal előretörésének, az előállt helyzet Antall József számára volna elfogadhatatlan.

Antall nem vállalná az együttműködési egy olyan Országos Elnökséggel, amin nem tudná krrrsztuUuijUiniaz akaratát, ilyen elnökség nélkül pedig valószínűleg a kormányzást sem vállalná.

Anélkül, hogy a részletekbe bonyolódnánk, ennek következménye kormányválság, majd előrehozott választások volnának, várhatóan 1993 ószén. Kérdés: mit kockáztatna mindezzel az ország, és mii az MDF? A kérdésre természetesen nem lehet pontos választ adni, a jövő attól jövő, hogy ismeretlen. Bizonyos latolgatásnak azonban helye van.

Először is azt a véleményt szeretném hangsúlyozni, hogy az MDF olyan politikai mélyponton van, annyira elvesztette minden népszerűségét, hogy az MDl'-nek már nincsen igazi veszlenivalója..."

,,..A választási kilátások a mára kialakult helyzetben az MDF szempontjából mindenképpen rosszak. A Ugrossmbbak azonban akkor, ha a helyzet változatlan marad, Antall Józseffel az élen...’’

Mindez Csurka István lapjában jelent meg, azok után, hogy a szentendrei megyegyúíés az országos gyűlésen megszavazandó javaslattá emelte előbb azt a napirendet, amely révén a módosított alapszabály szerint kellett volna szavazni — Csurkáék reményei szerint —12 elnökségi tagra, míg nyolcat később a vidék választott volna. Összességében olyan elnökséget, amelyet — remélem, ez most már mindenki előtt világos — Antall József nem vállalhatott.

Csurkáék azonban ennél előbbre láttak. Antall jó taktikus. Elvileg fölvehette volna reménytelen helyzetben is a küzdelmet, kivált, ha a nemzetközi háttér és a megrettent ellenzék, s talán a Csurkáéklól végre igazán megriadó sajtó mögéje áll. Ezért jelentette be Csurka a múlt keddi sajtótájékoztatón, hogy bár visszalépett az elnökjelöltségtől, mert ez az országos gyűlésen szakadáshoz vezetne, de célszerű a kérdést később egy rendkívüli országos gyűlésen tisztázni.

Nézzük, mit ír erről a Magyar Fórum „nem cenzúrázott” szerzője, Farkas Elemér a lap 9. oldalán megjelent Teendőink az MDF VI. Országos Gyűlésén címú cikkében:

....Szükséges tehát a napirendet a fejéről a talpára állítani, aminek a lényeges elvei a következik:

— napirend elfogadása;

— rendkívüli Országos Gyűlés kitűzése kb. 3 hónappal későbbi időpontra...”

Hogy a napirend mitől áll a fejéről a talpára, ha a küldöttekkel megszavaztatnak egy rendkívüli országos gyűlést, az ebből a szövegből nem derül ki. Önmagában ez a rendkívüli gyűlés „afTéle demokratikus ráadásnak” tetszik. Csurka keddi megjegyzése a sajtótájékoztatón azonban világossá teszi e demokratikusan talpára állított javaslat lényegét. Ha az országos gyűlésen Antall nem mond le (meg e tenyegetes ellenére sem), akkor három hónappal később kerül sor a párviadalra kettőjük között. F.z elől Antall már nem tud kitérni, azaz kénytelen a gyűlésig benyújtani lemondását, hiszen a rendkívüli gyűlésen, Csurkáék szerint, reménytelen helyzetbe kerülne. Itt zárult volna be a puccsisták csapdája Antall körül.

És most vegyük számba röviden a programpontokat.

— Augusztusban Csurka visszakéri a pártnak az irányítási jogot, s Antall betegségét megbélyegzi.

(Válaszként novemberről januárra halasztják a gyűlést.)

— December végén Csurka bedobja a burkolt üzenetet a Keserű hátország befejező részében: a konstruktív bizalmatlansági indítvány miatt csak az MDF-esek buktathatják meg (nyilván az országos gyűlésen) a pártelnököt. Egyúttal programot hirdet: „kemény jobboldali követelményrendszert”.

— Január 16-án, a szentendrei tnegyegyűlésen Farkas Demér „megeteti" a küldöttekkel Csurkáék napirendi javaslatát, elvetteti velük Szabó Tamás alapszabálytervezetét, mondván, hogy új, I azt a variációt fogadtatja el, ami csak módosítón, igaz, radikális, mert közvetlenül már csak 12 elnökségi tagra lehet szavazni.

— Január 19-én a rendes dátum (január 21.) előtt két nappal megjelenik a Magyar Fórum példátlan erejű támadástól a címoldalán, s egy komplex katalomiimési programmal ét jelöltlistával belül. Csurka egy aznapi sajtótájékoztatón meghirdeti egy rendkívüli országos gyűlés összehívását, ahol eldőlhetne a harc kettójük között

(Nóta bene: a puccsisták itt alapvető hibát követtek el. Nem két nappal előbb, hanem egy nappal később, éppen az országos gyűlés első napján, s akkor is csak délben, a helyszínen lett volna szabad bedobni a Magyar Fórumot, hogy a zseniálisan taktikázó Antall József improvizációra kényszerüljön, s hogy a napisajtónak három nap alatt ne legyen módja Izeire szedni Csurkáék támadását, arról

EGY ELVETÉLT PUCCS TÖRTÉNETE