Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-03 / 8407. szám
Magyar Nemzet, 1993.jan.27. 09 Egyesek Magyarországot is gyanúsítják Orosz belpolitikai üggyé vált a budapesti letartóztatás (Tudósít ónktól) MOSZKVA - Ritkán találkozni olyan sűrűn Magyarország nevével a moszkvai lapok hasábjain, mint mostanában. A baj csak az, hogy nem éppen a legkedvezőbb színben tűnik fel: a bűnügyi krónikák, a zaftos botrányokról szóló beszámolók között. Ámbár a két hete szárnyra kelt hír, miszerint a magyar rendőrség január 7-én őrizetbe vette és kihallgatta a Rosszijszkij Dom budapesti képviseletének három orosz munkatársát, a hatalmasok titokzatos intrikái iránt mindig fogékony orosz közvélemény legnagyobb örömére lassan belpolitikai üggyé dagad, melynek középpontjában a fenti cég vezetője, Vlagyimir Rjasencev áll. A legfelső tanács január 15-i ülésén Ruszlan Haszbulatov is említést tett a maga sajátos módján a dologról, amikor felmerült Poltoranyin miniszterelnök-helyettesnek az az ellene felhozott vádja, hogy decemberben államcsínyt készített volna elő Jelcin megdöntésére. ,A parlamenti elnökre vonatkozó hasonló publikációkhoz szokjanak hozzá. Egyre több fog megjelenni, ez teljesen nyilvánvaló. És még mocskosabbak lesznek. Már tudok arról, hogy megpróbálnak kapcsolatba hozni bizonyos kereskedelmi vállalatokkal... - árulta el Haszbulatov. - Valami csa\-argót letartóztattak Magyarországon, méghozzá azzal, hogy a csecsen maffia telepeden oda fegyverekkel, miegymással. Amikor ezek a magyar rendőrök bementek, nőket és gyerekeket találtak. Mi folyik in?! És mi van, ha mi is nyomozni kezdünk a legmagasabb rangú kormánytisztviselők után?” Hat nappal később került szóba ismét az orosz parlament üléstermében Magyarország: a kétoldalú államközi szerződést ratifikálták volna, ha váratlanul nem robban ki kínos vita az 1956-os szovjet beavatkozást elítélő passzusa körül. A döntést bizonytalan időre elhalasztották. Mindaz, ami január 7-én Budapesten történt, csak egy újabb epizódja a régóta húzódó ,J?jasencevügynek”. A két évtizedes KGB-múlttal rendelkező sikeres vállalkozó először 1989 végén hallaton magáról, amikor Ivan Polozko\\zi orosz kommunisták majdani főtitkára éberségének köszönhetően kipattant az által irányított AKT állami-szövetkezeti konszern hírhedt tankeladási botránya. A novorosszijszki kikötőben 12 behajózásra előkészített harckocsira bukkantak, amelyeket az ANT külföldön kívánt értékesíteni. Az akkor még az SZKP KB központi ellenőrző bizottságának elnöki tisztét ellátó Borisz Pugo és Krjucskox KGB-főnök a konzervatív pártállami elit nagy megelégedésére nem tétlenkedett: a „szervek” azonnal megkezdték a szálak felgöngyölését. Az ANT vezérigazgatója fél éven keresztül járt kihallgatásokra, s hiába bizonyította dokumentumokkal, hogy eredetileg vontatókká átalakított tankokat rendeltek meg az uráli gyártól, és helyettük futott be Novorosszijszkba a tucat vadonatúj harckocsi, az eljárást nem szüntették meg. Rjasencevben és védőiben egyre inkább megerősödött az a benyomás, hogy az ANT nem a körülmények véletlen egybeesésének az áldozata, hanem szándékos politikai provokációé. Erre engedett következtetni az is, hogy a nyomozókat az elejétől fogva jobban érdekelték Rjasencev felső kapcsolatai, mint a vizsgálat tárgyát képező konkrét események. Sőt, egy idő után az ügyészség korábbi lázas igyekezete is alábhagyott. mintha a mór már megtette volna a kötelességét. Az ANT-féle „üzelmek” vesszőparipájává váltak a kegyvesztett Ligacsov nyomdokaiban Polozkovot maguk előtt toló ortodoxoknak, és az igazság kiderítéséért folytatott küzdelemből kivette részét Anatolij Szobcsak is, aki más megközelítésből, de ugyanolyan megállapításra jutott, mint Polozkov és elvtársai: akár tudott az ügyről, akár nem, a felelősség Rizskov kormányfőt terheli. Amennyiben Rizskov lejáratása volt a cél, miként sokan a mai napig állítják, az ANT körüli botrány megtette hatását. S noha 1990 őszére, amikor már látszott, hogy Rizskov előbb-utóbb távozni fog, Rjasencev végképp elveszítette jelentőségét leleplezői számára, az üzletember novemberben a hatóságok zaklatását megunva Magyarországra utazott, ahonnan többé nem is tért vissza hazájába. Előbb azonban Rjasencev az orosz Legfelső Tanács elnökségének közreműködésével létrehozta új vállalatát. a Rosszijszkij Dom részvénytársaságot. Az alapítást engedélyező határozatot nem más. mint Haszbulatov írta alá, akkor még Jelcin helyet-
