Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-03 / 8407. szám

-I

1

Népszabadság, 1993.jan.28.

Ezek viszont meglehetősen alacsonyan jönnének, igaz, hagyományos töltettel viszonylag gyenge „eredményt” produkálva. Katonai célok leküzdésére alkalmatlan ez a rakéta! Megfélemlítésre valóban szóba jöhet, de én nem hiszem, hogy egy ilyen eszközt s ilyen kis

mennyiségben tényleg ekként

bevetnének.- A N'IN cikkében szó van egy SS-N-3-as kódon említett 300 km hatótávolságú rakétáról is, amivel az olasz kikötöket és az Adrián lévő bajókat fenyegethetik.- Ez valójában nem rakéta, hanem egy hajófedélzeti robotrepülőgép, amit hadihajók és tengerparti célok ellen alkalmaznak. A jugoszláv haditengerészet birtokában lévő mai mennyiségükről nincsenek pontos adatok.- Elméletileg e robotrepülőket a tengerről áttelepíthetik-e valamely szárazföldi határra megfélemlítési célzattal?- Nem. Az irányítás jellegzetes módja e fegyver esetében tengerfelszínt feltételez.- A jugoszláv ipar technikailag képes nagy hatótávolságú fegyverek előállítására?- A korábbi (nagy) Jugoszlávia esetében erre lett volna lehetőség - de akkor sem titokban, hanem a hadiipari együttműködés keretében. E hadiipar jelentős része a mai Horvátországban, s nem elhanyagolható hányada Bosznia-Hercegovinában van. A maradék jugoszláv hadiipar nemigen gyárthat ilyen eszközöket; nem „csupán” a rakétát kellene megcsinálniuk, hanem földi berendezések sorát is. De ha mégis gyártottak volna, azokat ki kellett volna próbálniuk - egy 100 km-nél nagyobb rakéta

próbáit viszont a mesterséges holdak azonnal észlelték volna.- Ismert az orosz-szerb szimpátia, s az is, hogy szerb oldalon zsoldosként mind több orosz harcol a délszláv frontokon. Néhány jugoszláv hajó a minap „tört át” a román és bolgár Duna-szakaszon. Elófordulhat-e, hogy e hajók raktere nem olajat, hanem például néhány modernebb rakétát rejtett? Vagy az embargót csempészutakon kijátszva más módon kerültek ilyen eszközök Kis-Jugoszláviába?- Ha nem született volna meg a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről a szovjet-amerikai egyezmény, s melynek betartását az utóbbiak végig szigorúan ellenőriztek, akkor talán az mondhatnánk, hogy igen, előfordulhat. De a '87-es egyezmény végrehajtásával az összes 500-2000 km közötti hatótávolságú szovjet rakétát ellenőrzés mellett megsemmisítették. így csak az öreg Scudok maradtak - de ezekhez a rakétán kívül az indítóállványt, a töltőberendezéseket, ellenőrző komplexumokat is le kellene titokban szállítani. Ez ma már elképzelhetetlen.- Ezek alapján a hírről, miszerint nemzetközi béketeremtő akció esetén p szerb vezetés megfélemlitomeglorló rakétacsapást kepes merni a szomszéd országokra, kimondhatjuk-e, hogy kacsa?- A tények alapján az. Tudatos blöff, szándékos megtévesztés: propaganda.

Eszes Tibor

The Times: Zágráb titokban fegyverkezik

Egy általános szerb-horvát háborúban a horvát hadsereg rosszul járna, de a kelet-európai országokból érkező titkos fegyver- és löszerszállitmányok kezdik megváltoztatni az erőegyensúlyt - írta szerdán a The Times című brit lapban Michael Evans katonai tudósító.

Egyes jelentések szerint Horvátország bizonyos számú könnyű vadászgépet szerzett, ezek hatósugara több mint 480 kilométer, és különleges radarellenes burkolattal is befestették őket. A fegyvercsempészetben a jelek szerint országok egész hálózata vesz részt, és benne van állítólag Németország. Belgium. Ausztria, Magyarország, a volt Csehszlovákia és Svájc. Kormányaik tagadják, hogy tudomásuk volna ilyen szállítmányokról. ám a feketepiaci ügyletek eredményeképp mégis fegyverrendszerek jutottak a volt Jugoszlávia háborús zónáiba.

A brit lap elemzője szerint a horvát és a szerb hadsereg személyi állománya egyaránt mintegy 100 ezer ember, de a horvátoknak csak 200 régi szovjet tankjuk és 150 ütegük van. (MTI)