Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-16 / 8415. szám
HVG, 1993.febr.6. 12 VEZETŐPÁRT-PROGRAMOK A semmi ágán... Jó egy héttel a legnagyobb kormánypárt, az MDF országos gyűlése után a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ országos tanácsa és parlamenti frakciója is megfogalmazta téziseit a jövő évi választásokig tartó időszak fő tennivalóiról. .Az MDF-kormánynak a szó szoros értelmében meg vannak számlába a napjai. Egv és egynegyed év múlva ... az Antall-kormánv távozik, s a következő kormány végre hozzáláthat ahhoz, hogy kivezesse az országot jelenlegi súlyos helyzetéből. De mi történjen addig?" - szól a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) múlt hét végén kelt tézisgyűjteményének bevezetője. A kormánybukásban biztos januári tézisek" kimondottan is a Magyar Demokrata Fórum (MDF) - a megelőző hét végén tartott országos gyűlésén megfogalmazott - programja által az SZDSZ szerint hagyott űrt kívánja pótolni. Egyebek között éppen azért, mert mindkét állásfoglalás egyértelműen már a választási küzdelem része, nyilvánosságra hozataluk alkalmat kínál arra, hogy összehasonlítsuk, a két .nagypárt” elképzelései szerint melyek a magyar demokrácia és a gazdaság közeljövőjének legégetőbb teendői. Elsősorban is nyilvánvaló - és érthető - kettősség mutatkozik a két szöveggyűjtemény között; az MDF kormányzási, az SZDSZ ellenzéki pozícióból fogalmaz. Ennek következtében az egyébként tetjedelmes MDF-állásfoglalás általánosságban meg van elégedve az eddig történtekkel - erre utalnak ,3 maradéktalanul meg kell valósítani az V. országos gyűlés határozatait” típusú kitételek a részleteket nézve pedig elsősorban törvény-előteijesztőként .viselkedik": három tucatnyi törvény megalkotására, kisebb résziben módosítására tesz javaslatot (ha idevesszük azokat az eseteket is, amikor a dokumentum nem beszél törvényről, de amit szabályozni kíván, ahhoz törvény kell). A hangsúly a törvényalkotói tevékenységen arra utal, hogy az MDF ezzel is választókat szeretne nyerni. Ezzel szemben a 15 pontból álló szabaddemokrata tézisek közül jó néhány a kormány, illetve kormányszervek működésének az eddiginél fokozottabb ellenőrzését követeli (a parlament számoltassa be a pénzügyminisztert a költségvetés időközi teljesítéséről, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét az expo előkészítésének állásáról, az Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagvonúgynökség tevékenységét az állami tulajdonban maradó vállalatoknál a „hamarosan megválasztandó" üzemi tanácsok, egyébként pedig független szakértőbizottságok ellenőrizhessék). A törvénykezés - már csak az összehasonlíthatatlanul kisebb szövegteijedelem miatt is - itt háttérbe szorul. Szükségesnek látja viszont az SZDSZ - ahogy az MDF is -, hogy megszülessen a földtörvény, a különbség: az MDF kimondatná, külföldiek ne juthassanak földhöz, az SZDSZ erről nem tesz említést, viszont megkönnyítené a föld adásvételét. Ugyancsak mindkét pán szeretné már lezárni az igazságtétel, illetve a III/III-as ügynökök kérdését Az SZDSZ az igazságtételhez társadalmi vizsgáló bizottságot hozna létre, az MDF mintha a köztársasági elnök - éppen általuk támadott - javaslatát tette volna magáévá, amikor parlamenti vizsgálóbizottságot állíttatna fel. Egyik pán sem kívánja azzal „áltatni" a közvéleményt, hogy a munkanélküliség megszüntethető (az MDF hozzáteszi: rövid időn belül nem szüntethető meg, de nem mondja meg, mi számít rövid időnek). Nyilván ebbe beletörődve inkább a munkanélküliek helyzetén kívánnának könnyíteni (egyebek között a hátrányos helyzetű régiókkal, a pályakezdőkkel, a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos intézkedésekkel). Bár a két dokumentum terjedelme nem összemérhető, bizonyos eltérések főként abban mutatkoznak, amiről az MDF beszél, az SZDSZ nem, és viszont Az MDF sokszor kitér a magvarságra, nemzetre - a nyelv védelmétől a nemzeti tudat erősítéséig a legkülönfélébb változatokban -, az SZDSZ-dokumentum erről külön nem szól (hacsak nem tekintjük annak ama kitételt hogy az MDF-et „nem érdekli az, ami az ország népét foglalkoztatja”). Az MDF - sikerágazatként - több oldalt szentel a külpolitikának, beleértve a magvar kisebbségek helyzetét is, a szabaddemokraták erről egy szót sem ejtenek. Ugyanakkor az SZDSZ a 15-ből két pontot is áldoz a parlamentre - 250 főre csökkentenék a képviselői létszámot, illetve korlátoznák a kampányköltségeket amellyel az MDF általánosságokon túl nem foglalkozik. Az MDF sajtóelképzeléseivel szemben (lásd erről cikkünket a 72. oldalon) az SZDSZ sajtóügyeket nem vett fel tézisei közé. E vázlatos összefoglalóból is kitűnhet, a két „nagvpárt” főként azt kínálta fel a választási előküzdelemben, amit eddig is nyújtott: kormánypárti, illetve ellenzéki, nemzeti, illetve liberális alapállását. Kérdés, a valódi választási küzdelem idején ettől többre is telik-e majd nekik. •
