Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-12 / 8413. szám

44

leményt és megingassa a kormány működése iránti bizalmat. Ha az a törvény hatályosul, hogy nem szabad a hatóság működése iránti bizalmat megingatni - egyszerűbben kifejezve, nem szabad bírálni a kormányt - akkor Magyarországon nincs demokrácia. Ez a tétje ennek a pernek. Eddig ezt a paragrafust nem verte elő senki, az én esetemben használják először. Közelednek a választások, a kormány egyre jobban érzi, hogy csökken a támogatottsága. 'Nein tudhatjuk, a jövőben hányszor fogják elővenni ezt a paragrafust Azt hiszem, ez olyan tét, amelyért egy ellenzéki képviselőnek érdemes harcolnia.

MN.: A védekezés szerint szabad bírálni a kormányt, de nem hazugságokkal, olyan kijelentésekkel, amelyek nem fedik a valóságot.

EM: A kérdés nem az, hogy mi az igaz, és mi nem, hanem az, hogy ki dönti el valamiről, hogy igaz, vagy nem igaz. Adott esetben, pédául ha az SZDSZ-ffakció azt mondja, a kormánynak nincs programja, a bíróság fogja tényszerűleg elbírálni, hogy a kormánynak volt-e programja vagy nem volt? Amikor azt mondja, mondjuk Orbán Viktor, a taxisblokádkor, hogy a kormány hazudott, a bíróság vizsgálni fogja, hogy a kormány hazudott, vagy nem hazudott? Ki vizsgálja? Hol húzódik meg a határ az igazság és a hazugság között? A köznapi nyelvben persze ez egyszerű dolog, de amikor ítéletet kell hozni igazság vagy hazugság között, néha kétségek merülnek föl, hogy megalapozott döntések születhetnek. Mert ne felejtsük el, ebben a kérdésben a bíróság csak másodsorban dönt, először a kormány tesz feljelentést. A kormány minősíti először, hogy az őt ért bírálat hazugság-e vagy igazság, hogy perbe fogja-e az ellenzéki képviselőt vagy újságírót, aki ezt kijelentette. ■

Én soha nem mondtam azt, hogy Horváth Balázs lövetni akart. Ez. fontos körülmény. Ha ezt mondtam volna, akkor Horváth Balázs becsűletsértési, rágalmazási pert indíthatott volna velem szemben, amit meg is nyer.

De én nem azt mondtam, hogy lövetni akart, hanem hogy fontolgatta a lóvetést. És ezt tudom igazolni. Azért az is fontos, hogy történt-e becsületsértés vagy sem. Ez a kijelentés egy politikai vitaműsor keretében hangzott el, amely nem arról szólt, hogy a kormány mit csinált a taxisblokád idején, hanem arról, hogy Göncz Árpád elkövetett-e alkotmánysértést—^^hogy azt Debreczeni József a musoTbsn-^llitotta - vagy nem. Debreczeni Jó^’“'"' zsef állítása szerint Göncz Árpád nem volt jogosult arra, hogy a honvédség figyelmét fölhívja, ne avatkozzon bele az eseményekbe. Ezzel szemben én arról beszéltem, hogy Magyarországon olyan belpolitikai feszültség volt, amelyben nem lehetett kizárni, adott esetben szükség lehet-e a katonaság bevetésére. Göncz Árpád tehát helyesen járt el a társadalmi béke megőrzése érdekében - ami alkotmányos feladata -, amikor a katonaságot arra kérte, ne avatkozzon be, a kormányt pedig arra, hogy tárgyaljon a blokád képviselőivel. Ennek a politikai helyzetnek a leírására használtam azt a kifejezést, hogy „Horváth Balázs azt fontolgatta: a tömegbe lövet", lehet hogy ez. nem volt helyes kifejezés, mert sértő lehetett Horváth Balázsra nézve, de a helyzet leírására alkalmas volt. Mert valóban olyan volt Magyarországon a politikai helyzet, amelyben a kormány fontolgathatta, sőt fontolgatnia kellett ezt. Azok a bizonyítékok, amiket én eddig nyilvánosságra hoztam, ezt százszorosán alátámasztották. Egy párat hadd mondjak: Horváth Balázs nyilvánosan jelentette ki, hogy 1918 óta, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása óta a magyar társadalmat akkora megrázkódtatás nem érte, mint a taxisblokád. Tessék végiggondolni, hogy ez mit jelent Ebben benne van T9, ez súlyosabb, mint a 133 nap, súlyosabb, mint ’47, mint ’49, mint '56. Azt mondta Horváth Balázs, 1956-ban pontosan tudni lehetett, hol az ellenség, kire kell lőni, ezt a szót ő is használta. Azt is mondta, hogy a taxisok tele vannak III/Ill-as elbocsátott SZT-tisztekkel, és hozzátette, a szakemberek megállapították, és ő ezzel egyetért, hatf,' a taxisblokád ^«^ervezett puccs.

Ezen azt kell érteni, hogy a taxisblokád tétje nem a benzinár volt, hanem a hatalom megszerzése. Ha Horváth Balázsnak igaza lett volna, és valóban volt SZT-tisztek, pufajkások törekedtek volna a hatalom megszerzésére egy puccs keretén belül, akkor megkövetelem, hogy lövessen. Ez a bizonyíték nem azt bizonyítja, hogy Horváth Balázs lövetni akart, hanem azt, hogy a kormány megítélése szerint a belpolitikai helyzet olyan volt, hogy bármi elképzelhető lett volna, szerintem a tömegbe lövetés is. De nem ez a lényeg, még egyszer mondom. A bíróság mondja ki, hogy Horváth Balázs nem akart a tömegbe

Az viszöíit igen, hogy ha én egy politikai vitaműsorban teszek egy kijelentést, amelyet á ható..á'tőrmány magára nézve

fertőnek talál, azért perelhető vagyok-e vagy sem. Szerintem nem.

MN: Horváth Balázs, illetve a kormány tisztában van a per valódi tétjével, vagy megragadt a személyesség szintjén?

EM: Nem szívesen spekulálok azon, hogy a kormány mit gondol valamilyen kérdésről. Három éve egészen mást gondolt a szabadságról, a demokráciáról, a többpártrendszerről, mint most Azt mindenesetre tudom, hogy a parlament előtt fekszik a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán egy képviselői indítvány, amely ezt az alkotmányellenes paragrafust javasolja hatályon kívül helyezni. Tudomásom szerint a kormány ezt nem támogatja, ellenkezőleg, az eredeti büntetési tétel felemelését javasolja. Ez magáért beszél, és mutatja a kormány demokrácia iránti elkötelezettségének mértékét. Azt hiszem, annak, aki hatalmon van, sokkal több kritikát kell tudnia elviselni, mint annak, aki nincs