Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
Adósságszolgálati járulékot vezetnek be MH-Információ A gazdálkodószervezeteknek is részt kell venniük a már 2100 milliárd forintot meghaladó belföldi államadósság államháztartásra háruló terheinek mérséklésében. Mégpedig azért, mert az államháztartás hiányának csökkentése miatt szükség van olyan lehetőségek feltárására, amelyek révén az állam adósságszolgálati kötelezettsége csökkenthető. Ilyen megoldás lehet: az államadósság egy része, 750 milliárd forint, átkerül az ÁV Rt.-hez és az ÁVÜ-höz. Elképzelhető az is, hogy adósságszolgálati járulékot kell fizetni az állami tulajdont is tartalmazó cégeknek, az ÁVÜ-nek és az ÁV Rt.-nek. Az elmúlt év végéig több mint 2100 milliárd forint belföldi államadósság halmozódott fel, amelyet a gazdaság számára adottságként kell kezelni, s finanszírozását meg kell oldani — vélekednek a pénzügyi tárca szakemberei. így szembehelyezkednek azzal az egyesek által gyakran hangoztatott nézettel, miszerint az államadósság egy részét le kell írni. Az egyszerű technikai leírás ugyanis — állítják a PM-ben — nem járható út, mivel veszélyeztetné a jövedelemtulajdonosok, sőt az MNB biztonságát is, s emellett a pénz stabilitásának és a pénzbe vetett bizalomnak is sokat ártana. A 2100 milliárdos belföldi államadósság közel 80 százaléka az MNB-vel szemben fennálló tartozásokból áll, amelyből 863 milliárd a forint árfolyamváltozása miatt keletkezett. További 816 milliárd forint a költségvetés — 1990 végéig felhalmozott — hiányának finanszírozására és egyéb költségvetési feladatok (vállalati adósságok átvállalása, pénzintézetek alaptőke-juttatása) címén felvett hitelekből keletkezett. Ennek része az Állami Fejlesztési Intézet refinanszírozási hiteleinek átvállalásából keletkezett 250 milliárd forintnyi tartozás is. A 2100 milliárd forintnyi adósságállomány további része az állami értékpapírokban meglévő adósság is, amelynek teljes összege tavaly év végén 463,3 milliárd forint volt. Ebből 300 milliárd forint a költségvetés hiányának finanszírozására szolgált, 150 milliárd forint a lakásfinanszírozással összefüggésben kibocsátott kötvények miatt keletkezett, a többi pedig az MNB- től átvállalt volt rubelkövetelések fedezetére kibocsátott kötvényekből tevődik össze. A jelentős összegre rúgó belföldi államadósságot menedzselni kell — szorgalmazzák a pénzügyi tárca szakemberei. Mindez a költségvetési hiány finanszírozására kibocsátott állami értékpapírok esetén a jövőben azt jelentené, hogy egyrészt olyan kamatkondíciókat alakítanak ki, amelyek révén a piacon vonzóvá és eladhatóvá teszik az állampapírokat, másrészt olyan futamidők megállapítását foglalná magába, amelyek biztosítanák az adósságszolgálati terhek egyenletes elosztását. Az MNB-től felvett hitelek állományát részben az állami költségvetés törlesztései, részben pedig az egzisztenciahitellel finanszírozott privatizációs bevételek csökkentik. A kettő közül csak az utóbbi esetben keletkezik megtakarítás az adósságszolgálati kiadásokban, mégpedig úgy, hogy az E-hitel igénybevétele révén ugyanekkora összeggel csökken a régi államadósság. S mivel a legfontosabb cél az államháztartás hiányának csökkentése, ezért szükség van — a pénzügyi tárca szakemberei szerint — az adósságterheknek az államháztartás és a gazdasági szféra közötti megosztására. Annál is inkább, mivel a jelenlegi államadósság mögött álló hitelek jelentős része a gazdasági szféra szükségleteit elégítette ki. Az elképzelések szerint a gazdasági szférának úgy kellene részt vállalni az adósságszolgálati terhek mérséklésében, hogy az legalább évi nettó 30 milliárd forint adósságszolgálati pozíciójavulást eredményezzen az államháztartásnak. Ennek teljesítését többféle módon is megvalósíthatónak tartják. Elképzelhető az a megoldás, hogy az államháztartás adósságszolgálati terheit csökkentik vagy annak bevételeit növelik, illetve a kétféle variációt kombinálják. Hogyan képzelik a szakemberek a részleteket? Az adósságszolgálati kiadások csökkentése megvalósítható úgy, hogy — a felügyeletük alá tartozó állami vagyonrész arányában — átkerül az AV Rt.-hez és az ÁVÜ- höz 705 milliárd forint, ami az 1991 előtt keletkezett államadósság kihelyezését jelentené. (Az ÁV Rt.-hez kerülne 530 milliárd, az ÁVÜ-höz 175 milliárd forint.) Az átadott adóssággal az ÁVÜ és az ÁV Rt. önállóan gazdálkodna. Ezen összeg idei kamatterhe több mint 50 milliárd forintot tenne ki, amelynek megfizetéséhez állami segítséget is kapnának. Az államháztartási bevételek növelése pedig megvalósítható úgy, hogy egyrészt az állami vagyon után adósságszolgálati járulékot kellene fizetni minden olyan cégnek, ahol állami tulajdonrész van. A járulék alapja a gazdálkodószervezetben lévő állami vagyon nagysága, forrása pedig az adózott eredmény lenne. Másrészt az ÁVÜ és az ÁV Rt. privatizációs bevételeiből adósságszolgálati hozzájárulást fizetne. A vállalatok, valamint az ÁVÜ és az ÁV Rt. által fizetett adósságszolgálati hozzájárulást úgy határoznák meg, hogy az 30 milliárd forintos nettó bevételjavulást biztosítson az államháztartás számára. A kétféle megoldás kombinációja azt jelentené, hogy az ÁV Rt.hez áthelyeznék az államadósság egy részét, s az ÁVÜ adósságszolgálati járulékot fizetne. A tervek szerint az 1991 előtt keletkezett államadósság közvetlenül vállalati fejlesztéseket finanszírozó része kerülne át az ÁV Rt.-hez, mintegy 580 milliárd forint értékben. Ezen adóssággal önállóan gazdálkodna, menedzselné azt. Az adósság megfizetésére „bőséges" fedezetet nyújtana az ÁV Rt. privatizációs bevétele. A részvénytársaság jelenlegi vagyona ugyanis mintegy 1500 milliárd forint, amelynek felét privatizálják, vagyis 750 milliárd forintja lesz az 580 milliárd forint adósság terheinek megfizetésére. Mindez az államháztartásnak az adósságszolgálati kiadásoknál jelentős megtakarítást jelentene, amelyet még kiegészítene az ÁVÜ-re kivetendő adósságszolgálati hozzájárulás, úgyhogy a kettő összege évi 30 milliárd forint nettó megtakarítást eredményezne a államháztartás számára. • Veres Ibolya CO Magyar Hírlap, 1993.febr.8.
