Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
Konrád György Mi a Demokratikus Charta? Magyar Hírlap, 1993.febr.8. 21 „Mi ebben a hazafias, urak? Mi ebben a nemzeti? Egy húsz százalékot képviselő politikai csoport rá akarja erőltetni a nézeteit a társadalom négyötödére, amely nem ért vele egyet. A miniszterelnök megvalósítja egy olyan politikus szándékait, aki egyébként az országos népszerűségi lista legalján van. A rendszerváltás beteljesítése, íme, ennyit jelent: a cenzúra visszaállítását, részben azok közreműködésével, akik az előző rezsimben is szolgálták.” Polgárok önvédelmi társulása, független kezdeményezése, a közélet egyik színpada. Harminc-egynéhányezer ember, akik aláírtak tizenhét pontot, amelyek így kezdődnek: Demokrácia akkor lesz, ha... És következik a feltételek sorolása, az a bizonyos közös nevező, ha tetszik, demokratikus minimum, amelyben eltérő pártállásúak is megállapodnak, és meg tudnának állapodni, ha akarnának. Mi a célja? Hogy a kommunizmus után demokrácia jöjjön, és ne demokratúra. valami korcs fejlemény, amelyben a két elem küszködik egymással, és vagy a demokrácia, vagy a diktatúra lesz a meghatározó. Mondják, hogy szilárd demokráciához kellene egy erőteljes piacgazdaság és középosztály, és kell az egyéni felelősségvállalás szelleme. Kellenek hozzá demokraták, akik nem félnek. Aki azt mondja, hogy mindez van, túloz. Aki azt mondja, hogy mindez nincs, az is túloz. Még semmi sem dőlt el, de a dilemma kirajzolódott. Útkereszteződésnél az számít, hogy mi magunk mit akarunk. Akarunk-e részeivé lenni a nyugati érték- és érdekközösségnek, amelyen belül lenni nem olyan nagyon jó, de kimaradni belőle elég rossz. Vagy inkább akarunk-e belesüllyedni a körkörös belső és szomszédsági gyűlölködés, a küszöbönálló államcsínyek és polgárháborús erőszakosságok mocsarába? A Balkán és a Kaukázusontúl két negatív intelem, az európai libanonizáció példái: mindenki harcol mindenki ellen, lerongyolódott népek fojtogatják egymást, s a harci trombitát harmadrendű értelmiségiek fújják, amilyenből mindenhol van elég. A nemzetieket lehazaárulózzák a még nemzetibbek. Aki nem áll be a jobboldali radikális mozgalomba, a nacionalista forradalomba. azt valamilyen bérencnek mondják, és többnyire a rágcsálókhoz hasonlítják, esetleg fé* reghez, olyan lényekhez, amelyeket irtani szokás. A legzordabb nemzeti harcosok a nagy lepusztulásban meg is gazdagodhatnak. Ezt tudják a kapzsi gyávák, és ők is zord képet öltenek. Hatóságok és az alvilág összeszövódését a periférián nem tanácsos átlátni és kifecsegni, ha nem szeretnéd, hogy perforáljanak. Ez egy kicsit odébb van, néhány száz kilométerre, abban a Kelet- Európában. amelyet már szinte benyelt magába a harmadik világ. Lengyelek, csehek, magyarok, szlovének, mi még úgy-ahogy tartjuk magunkat, de már elég iszapo- I sak vagyunk. , Harmadik világ: nacionalista forradalmak, militarizáció, sok egyenruha, huszonnegyedik órák, amelyekben végre cselekedni, ütnilőni kell, hatalmak törvénytelen összefonódása, lappangó államcsínyek, a tömegtájékoztatási eszközök cenzúrája, kis példányszámú A szerző író. a Nemzetközi PEN Klub elnöke, írását tegnap a Charta nagygyűlésén olvasta fel sajtószabadság, egyik vezér maga■ sabbra emeli az állát, mint a másik, ábrándos, irigy középszerűek a fenekük alatt a széket istenadta küldetésnek érzik. Ha a társadalom beszédét, a sajtót megfélemlítették és központi irányítás alá rekesztették, akkor már mindenkivel mindent meg lehet csinálni. Az embert akár el is lehet vinni reggel, ha a sajtó ezt nyomban nem jelentheti. Itt és most ez nincsen így. Magyarország még megkapaszkodhat, mielőtt belecsúszna abba a mocsárba, amit a demokratúra szó jelöl. Demokrácia akkor lesz, ha például a szó munkásainak önállóságát törvény biztosítja, amelyet az Országgyűlés kétharmada megszavazott. Mostanában sokat hallunk arTÓl, hogy a rendszerváltás még nem történt meg igazán, és most egy második nagy fordulattal azt be kell teljesíteni. Megkaphatnánk, ha kérjük, a fordulat évét. 1948 táján a szocialista forradalomnak kellett kiteljesednie, ezért lett ellenség az ellenzék, és ezért akarta meghatározni az uralkodó párt, hogy ki jöhet be a parlament- i be. Osztályidegeneknek kint tágasabb. | Most a nacionalista forradalom| nak kellene kiteljesednie, s ezért lett ellenség az ellenzék, és azért akarja meghatározni az uralkodó pán radikális irányzata, hogy ki jöhet be a parlamentbe. Nemzetidegennek kint tágasabb. Ami a rádiónál készül, az valóban fordulat. Itt már világosan sejthető, hogy hová vezet a rendszerváltás kiteljesedése, egyelőre még ildomosra nyírva. A rádiós nem nyúlhat egy témához saját felelősségére, ahhoz nyúl, amire felsőbb utasítást vagy engedélyt kap. anélkül hogy a döntéshozóval találkozhatna. Lehet, hogy a döntéshozó a rá■ diózás ügyeiben annyira illetékes, mint ez a mostani alelnök, aki valóban illetékszakértő. S körülötte a belső emberek, akiknek nem is csekély része az előző rezsimben is törleszkedő és túlbuzgó volt, és most is azok. mert ezt már tudják. Kinek olyan sürgős ez az átalakítás? Ki rendelte meg ezt az átalakítást? Ki tette oda ezt az embert? Ki az, aki makacs kicsinyességgel munkálkodott azon. hogy neki alárendelt politikai tisztek által kézbe vegye a sugárzott sajtót? A mérséklet és a centrum embere? Aki sztaniolpapírként egyéb-
