Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-12 / 8413. szám

Magyar Hírlap, 1993.febr.8. 28 ként alkotmányellenesnek mondott jogszabályba göngyöli azt, amit fundamentalista ellenlábasa és ri­válisa kevesebb teketóriával hajta­na végre. Ebben a buzgóságban nem lá­tom a nagy különbséget a két ; szárny között. Mintha ugyanazt akarnák, csak az egyik így, a másik úgy. Ez a sietség leleplező. Bennünket tájé­kozódási szabadságunktól egy ! nyisszantással próbálnak megfosz­tani. Ezek a televíziós- és rádiósma­nipulációk mást nem eredményez­hetnek. mint a magyar közélet el­­butulását. nemzetközi leértékelődé­sünket. Mi ebben a hazafias, urak? Mi , ebben a nemzeti? Egy húsz százalékot képviselő j politikai csoport rá akarja erőltetni a nézeteit a társadalom négyötödé­re. amely nem ért vele egyet. A miniszterelnök megvalósítja egy olyan politikus szándékait, aki , egyébként az országos népszerűsé­gi lista legalján van. A rendszerváltás beteljesítése, íme, ennyit jelent: a cenzúra visszaállítását, részben azok közre­működésével, akik az előző re­zsimben is szolgálták. Volt egy fordulat 1989-ben, ha még egyet kierőszakolnának, az visszavezetne messze 1989 mögé. Ez voltaképpen annyit jelentene, hogy a kommunizmust már nem a demokrácia, hanem az a fasiszta­­szagú demokratára váltaná fel, amelyben a szellemi és anyagi el­maradottságunk összegeződnék. A polgári szabadságnak mindig más fenyegetésekkel szemben kell megvédenie magát. A Charta szelleme az elbutítha­­tatlan társadalom tisztánlátása. Optimista szellem, bízik az érte­lemben, a józanságban és a rokon­­szenvben, bízik a szakmai hozzáér­tés és a szabad véleményalkotás méltóságában. Nem forradalmi szellem, helyes­li a kölcsönös kompromisszumo­kat. de ragaszkodik a játékszabá­lyokhoz. a világos beszédhez, és az a célja, hogy minél kevesebb em­ber sérüljön meg. Embervédő szel­lem. A Charta abból indul ki, hogy minden egyes személyben és min­den egyes kisebbségben lakik vala­mi önmagában rejlő értelem, amelynek megfogalmazása gazda­gabbá teszi a közösséget. Amilyen barátsággal akarja megérteni a sze­mélyt. ugyanolyan szigorral utasít­ja el emberek gyűlöletének, meg­alázásának, a testi és szellemi erő­szak alkalmazásának bármely kí­sérletét. Nem tartozik az ember al­kotmányos szabadságjogai közé a meghatározott embercsoportok el­leni uszítás, a személyek elleni erőszakos fellépés bármely ideoló­gia és bármely beszédmód nevé­ben. A kisebbségnek látnia kell, hogy nem fog hangoskodás és hamisko­dás révén a többség fölébe kerülni. Korábbi tapasztalatok alapján megjósolhatom, hogy aki előbb a sugárzott, majd a nyomtatott sajtót meg akarja leckéztetni, azt életé­ben és halálában nem fogja tartós megbecsülés övezni ezen a Duna­­tájon. A Demokratikus Charta nem párt, nem is pártkoalíció, és nem kívánja elvenni a pártok kenyerét. Nincsenek tagjai, csak aláírói, nin­csenek küldöttei, és nem lesznek képviselői, nincs elnöke és hierar­chiája. aki a Charta színpadán szól, äz mind a maga nevében beszél, és amit mond, azt a többiek vagy el­fogadják, vagy nem. Itt sem a képviselet, sem a kine­vezés nem hatalmaz fel senkit sem­mire. Itt mindenki az, amit tudnak róla, az. amit mond. A személye. A civiltársadalom ellenőrző ha­talmára a kormányzattal szemben akkor is szükség lesz, ha később azok a pártok alakítanak kormányt, amelyeknek számos tagja és veze­tője aláírta a Demokratikus Char­tát. Ma még a parlament erejének a javát leköti a törvényalkotás, a teg­napi civiltársadalom legaktívabb emberei ma ott ülnek. Más a dolga és a hangulata a törvényhozó testü­leteknek és a civil-véleményalko­tás fórumainak. A Demokratikus Charta nem kétségbe vonni, hanem óvni és tá­mogatni akarja a magyar parla­mentet, hogy a szabadság légköré­ben dolgozhasson. És ha demokráciaellenes kisebb­ségek a köztéren hangoskodnak, meg tudjuk mutatni, hogy a de­mokratikus játékszabályok megtar­tásának a hívei a maguk erőszak­mentes jelképeivel többen vannak. Bebizonyosodott: tudunk elég nagy számban és olyan módon ta­lálkozni, hogy az a délután ünnepi emlékünk legyen. Őszi ünnep után rendelt ideje van a tavaszinak, s van-e szebb a magyar kalendá­riumban, mint március tizenötödi­ke. a sajtószabadság napja? De mert a Tégy a Gyűlölet El­len! nevű embervédő kezdeménye­zés már javasolt egy gyertyás vo­nulást az előestére, március tizen­negyedikére, és mert nem szeret­nénk keresztezni a március tizen­ötödikéi állami és fővárosi ünnep­ségeket, sőt magunk is szívesen meghallgatnánk a vezető politiku­sokat, kollégáimmal egyetértésben javasolom, hogy csatlakozzunk sok más civilszervezódés mellett a gyűlölet elleni gyerekkórházi kez­deményezéshez, és minden magyar városban, ahol van Petőfi- és Kos­­suth-szobor, vagy Széchenyi- és Deák-szobor, vegyük körül azt so­kan. helyezzünk a talapzatára egy gyertyát, nézzünk körül, és álljunk szóba egymással.

Next

/
Thumbnails
Contents