Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
Kapu, 1993/1.sz. január 12 magyar delegáció vezetője elemezte a Horvátországból elűzött magyar és más nemzetiségűek helyzetét, sérelmeit Javasolta az EK megfigyelő misszió tevékenységének a Jugoszláv-magyar határszakaszra való kiterjesztését. Az 1992. február 27-28-ig VTB ülésén a magyar delegáció kérte, hogy a Jugoszláviába küldendő EBEÉ emberi Jogi missziójának feladatkörébe tartozzon bele a vajdasági magyarok helyzetének felmérése Is, valamint az, hogy az ottani magyaroknak akaratuk ellenére részt kell venniük a délszlávok konfliktusában.' A magyar Javaslatot nem fogadták el. Az EBEÉ utótalálkozó április 15-1 plenáris ülésén' a magyar küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy á boszniai agresszió már a harmadik a JH fegyveres beavatkozásainak sorában, s felhívta a figyelmet a vajdasági kisebbségeket a JH visszavonuló csapatai által fenyegető veszélyre. Utalt arra, hogy a vajdasági kisebbségek Jogait ugyanúgy kell védeni, mint ahogyan ezt a Szerbia területén kívül élő szerb kisebbség követeli magának. 1992. április 30-án a VTB a JSZSZK megszűnéséből adódó problémákkal foglalkozott A magyar delegáció véleménye szerint az államutódlást minden érintett fél bevonásával kell rendezni. 1992. május 12-én a magyar delegáció tevékenységének eredményeként a hét napig tartó VTB rendkívüli ülés határozatot hozott a Jugoszláv küldöttségnek az EBEÉ valamennyi, a délszláv válsággal összefüggő döntéséből való Ideiglenes - Június 30-ig történő - kizárásáról. A VTB 1992. Június 8-1 ülésén Gyarmati István a magyar EBEÉ-delegáció vezetője felszólalásában megismételte Jeszenszky Géza Június 5-1 oslói, az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács ülésén felvetett elképzelését állandó EBEÉ megfigyelők Koszovóba, Illetve a Vajdaságba küldéséről. A magyar alapállás és a jövő lehetőségei A válság eszkalációja során a magyar törekvéseket mindig az államközi kapcsolatok európai normálnak érvényesítésére, a kisebbségi sorban éló magyarság érdekeinek védelmére és a polgári demokrácia eszmekörébe tartozó értékek képviseletére Irányuló tevékenységek harmonizálásának szándéka Jellemezte. Határozott törekvése volt Magyarországnak, hogy elkerülje a délszláv konfliktusba való bármilyen belebonyolódásL Ezért gondosan kerülte - még indokoltnak tűnő esetekben Js - a katonai válaszlépések megtételét, a provokációkra való válaszadást A határrend fenntartásához, az ország biztonsága érdekében minimálisan szükséges honvéd és határőr erők állomásoztak csak a térségben. A válság megoldásának eszközeit nem elsősorban katonai, nem Is a bilaterális kapcsolatok, akciók keretei kő-' zött keresi a Magyar Köztársaság, hanem szélesebb nemzetközi kitekintésben. Szomszédaink, az EBEÉ-folyamat és annak Intézményrendszere, az ENSZ. a EK, a Nyugat Európai Unió valamint a NATO-államok együttes erőfeszítései eredményeként véli megoldhatónak a délszláv konfliktust. A megoldás esetleges távlaU verziója mellett eredménynek könyvelhetnénk el a válság eszkalációja veszélyének elhárítását, felszámolását Is. A végsó megoldás, nézetűnk szerint, ’ a szerb nép kezében van. Addig tartós fegyvernyugvás a Balkánon nem képzelhető el, amíg Szerbia belső öntisztulással el nem indul a polgári demokratikus eszmények, társadalom és Államszervezet megvalósításának Irányába.
