Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
tonik és harckocsik Is részt vettek a rajtaütésben. Mindezek miatt 1992. április 8-án Jugoszlávia hivatalos tájékoztatást kért Magyarországtól az április 3-án torjanci (Horvátország) és Epeijespuszta (Magyarország) térségében lezajlott általuk határprovokációnak minősített eseményekről. A magyarázatkérés alapjául az EBEÉ 1990-es bécsi bizalom és blztonságerósitó intézkedésekkel foglalkozó dokumentuma szolgált Ennek egyik előírása lehetővé teszi, hogy valamely állam 48 órán belüli részletes tájékoztatást kérjen egy másik államban folyó szokatlan katonai tévéké nységról. A magyar kormány a Jegyzékre vonatkozó válaszát - a bécsi dokumentum rendelkezéseinek megfelelően - április 9-én küldte meg a bécsi konfllktusmegelózó központnak, amelyben kategorikusán elutasítja azokat a vádakat, miszerint a Magyar Honvédség részt vett volna bármilyen, Jugoszlávia elleni cselekményben. Illetve. hogy horvát erők magyar területről harci cselekményeket folytattak volna A Jugoszláv fél a magyar Jegyzék vételével a választ formailag megadottnak tekintette. A Jegyzékváltást követően Magyarország és Ausztria kormányai április 10- én, az EBEÉ Tanácsának 1991. Június 19-20-1 berlini ülésén elfogadott dokumentuma alapján emlékeztetőben kérték az ún. sürgősségi mechanizmus megindítását. Erre akkor van mód. ha valamely állam a Helsinki Záróokmány, illetve a Párizsi Charta rendelkezéseivel ellentétes cselekményt folytat Jelen esetben a magyar-osztrák közös kérelem alapját az képezte, hogy a Jugoszláv hadsereg fegyveres tevékenységet folytat a független és önálló Bosznia-Hercegovina területén. Ez a tény sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 749. határozatát valamint a Helsinki Záróokmány rendelkezéseit különösen annak azon alapelveit amelyek az erőszaktól, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől történő tartózkodásra. a határok sérthetetlenségére. az államok területi épségére és a viták békés rendezésére vonatkoznak. A közös emlékeztetőben a két kormány sürgeti, hogy Jugoszlávia haladéktalanul szüntessen be minden fegyveres tevékenységet Bosznia-Hercegovina területén. Illetve sürgetik, hogy a Horvátország területén állomásozó Jugoszláv csapatok az ENSZ békefenntartó terveinek megfelelően haladéktalanul hagyják el az ország területét • . Végül a magyar és az osztrák kormány - a berlini dokumentum alapján - kéri annak tisztázását hogy a Jugoszláv hadsereg milyen szerepet Játszik Bosznia-Hercegovinában és Belgrádban milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy megszűnjön a hadsereg beavatkozása Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban. _ • • / A magyar és az osztrák kormány körös emlékeztetőjére április 12-én válaszolt a jugoszláv kormány. A válaszdokumentumban gyakorlatilag korábbi álláspontját fenntartva utalt arra. hogy hadserege csak a helyi szerb kisebbségek védelmében bocsátkozott harcokba mindenkor nagy önmérsék- letet tanúsítva. Tagadták a magyarosztrák közös dokumentum azon állítását miszerint a hadsereg egységei lőtték volna Szarajevó óvárosát A dokumentum megismétli azokat a vádakat hogy a jugoszláv hadsereg ellen magyar területről indítottak támadást A magyar diplomácia további lépések megtételére tett kezdeményezést a helsinki utótalálkozón. Ennek szellemében konzultáció folyt az osztrák és a horvát féllel, valamint az ún. EK- hármassal (Portugália. Hollandia. Nagy-Britannia). A magyar fél a Bosznia-Hercegovinában kialakult válságos helyzet enyhítésére célszerűnek tartotta az EK megfigyelői tevékenységének aktivizálását az EBEÉ-vel való szorosabb együttműködést a megfigyelők tevékenységének magyarországi területekre történő kiterjesztését. (Elkerülendő, hogy a megalapozatlan szerb vádaskodások bármelyikének is hitelt adjanak az EK-országokban.) A magyar diplomácia tényfcltáró-flgyelemfelhivó cselekedetei közül igen fontosak azok a levelek, amelyeKet Barcs bombázása után George Bushhoz. Francois Mitterand-hoz, Helmut Kohl-hoz, Giulio Andreotti-hoz valamint Perez de Quellar-hoz küldött - rámutatva a helyzet veszélyességére. A légtérsértések alkalmával a Honvédelmi Minisztérium minden esetben bekérette a budapesti Jugoszláv katonai attasét és szóban kért magyarázatot a történtekről. A Külügyminisztérium képviselői a budapesti Jugoszláv nagykövettel folytatott valamennyi beszélgetésük alkalmával szóbeli magyarázatot kértek a jugoszláv hadsereg akcióira, elsősorban a légtérsértésekre és a határon telepített aknazárakra vonatkozóan. Magyarország a ET-ban és az EBEE-ben a délszláv válság megoldása érdekében Az Európa Tanácsban (ET) tett erőfeszítések: Az 1991. Július 5-én az ET Miniszteri Bizottsága által Jugoszláviáról elfogadott nyilatkozat szövegébe magyar felvetésre került bele az eró alkalmazásától való tartózkodás tétele. Az ET 1991. szeptember 21-1 Paria menti Közgyűlésén - amely a Jugoszláv válsággal foglalkozott - Bratinka József magyar képviselő hozzászólásában kifejtette, hogy hazánk nem kíván belekeveredni a konfliktusba, ám már 25.000 menekült érkezett a délszláv Äa£« ~ tűk '■>£ térségből, s ellátásuk erősen Igénybe veszi a kormány anyagi tartalékait, valamint gazdasági nehézségeket okoz. hogy a szerb fegyveresek elzárták az Adria kőolajvezetéket. * Az ET Miniszteri Bizottsága 1991. október 8-án felfüggesztette az együttműködést Jugoszláviával és a menekültek ügyében készült magyar Ald- Mémoire kapcsán határozatban hívta fel a figyelmet a menekültprobléma humanitárius aspektusaira, a sürgős felhívással fordult a tagországok kormányaihoz. hogy erkölcsi és anyagi szolidaritást vállaljanak. Jeszenszky Géza külügyminiszter 1991. november 26-án az ET Miniszteri Bizottságának 69. ülésén a Jugoszláviával foglalkozó napirendi pont keretében egy felszólalásban elmondta. hogyr Magyarország támogatja minden ország Illetve köztársaság fokozatos bekapcsolását az ET-be, azonban rámutatott a nemzeti kisebbségi Jogok védelmének szükségességére. Ugyancsak a magyar külügyminiszter 1992. május 7-én az ET Miniszteri Bizottságának 90. ülésén felszólalásában felhívta a figyelmet az ET Parlamenti Közgyűlésén már előadott magyar Javaslatra egy nemzeti kisebbségi viselkedési kódex kidolgozásán aúc szükségességéről, valamint figyelmeztetett a délszláv konfliktusnak a szomszédos országokra történó esetleges átteijedésének veszélyére. Ezután külön felszólalásban szólt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége frMDK) autonómia koncepciójáról is. amely általános érvényű Iránymutatásként hasznosítható lenne a térség nemzeti kisebbségi problémáinak kezelésénél. Magyarország tevékenysége az EBEE-ben -A Vezető Tisztségviselők Bizottsága (VTB) ülésén. 1991. augusztus 8-án a magyar felszólaló kijelentette, hogy a különböző nemzetiségeknek azonos elbírálás alá kell esniük, a a magyar kormány támogatja a Jugoszláviában élő valamennyi nemzetiség Jogainak biztosítását. A VTB 1991. szeptember 3-1 ülésén a magyar delegációvezetó szorgalmazta az ún. megelőző megfigyelőmissziók küldését a válság által még nem sújtott, de az eszkalálódás veszélyét magukban hordozó területekre, Így Koszovóba és a Vajdaságba is. Az EBEÉ Moszkvai Emberi Dimenziós Konferenciáján 1991. szeptember 10-1 felszólalásában a magyar külügyminiszter megelőző intézkedéseket - mint például emberi Jogi misszió küldését a konfliktus által még nem érintett területekre - sürgetett a konfliktus továbbterjedésének megakadályozása végett. .1991. október 10-én a VTB ülésén a li- , .
