Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-09 / 8411. szám

Népszabadság, iy93.febr.4.

tényleges privatizáció lassulásának okait mind a privatizációs kereslet, mind a kinálati oldal elégtelenségeiben megtaláljuk. Az előbbit illetően a külföldi tőke érdeklődésének csökkenése említhető. Ez részben a szabad külföldi tőkék elégtelen mennyiségével, részben a térségben eddig élvezett relatív előnyünk megszűnésével, részben azzal magyarázható, hogy elfogyott a „hab" a hazai kínálat tortájáról. A kínálati oldal legfontosabb jellemzője, hogy annak összetétele folyamatosan romlik, párhuzamosan a gazdaság leépülésével. Magyarázatot igényel a privatizációs bevételek viszonylag kedvező alakulása.

Az 1992. évi privatizációs bevételek felfutásának magyarázata valószínűleg a privatizálás és a bevétel realizálódásának időbeli eltolódásában van. A

szabályozási könnyítések miatt 1991-ben bekövetkezett külföldi vásárlási boom elhúzódó hatásával és az előprivatizáció felfutásával van itt dolgunk.

Azt, hogy ebből a helyzetből merre lesz elmozdulás, a következő hetek, hónapok mutatják meg. Kézzelfogható jelei vannak az eddig folytatott gazdaságpolitika - külföldről is sugaÜt - pályamódosításának. Ennek és az 1994-es választásokra való készülődésként értékelhetők a privatizációs játékszabályok tervezett módosításai is. A mostani elképzelések ismeretében egyáltalán nem zárhatók ki olyan fejlemények, amelyek a koalíció hatalmának megszilárdítása érdekében űjabb, a jövőt terhelő megoldásokat hoznak.

Vigvári András

közgazdász

■---------—------------— ■ ■ ................. 1 ...... ■ ...... i

SZABÓ TAMÁS: „MINDENKINEK VAN EGY KEDVENC TÉMÁJA”

Az idén kerülnek sorra a nagy falatok

A privatizáció túl van a tanulás szakaszán, létrejöttek a törvényi és az intézményi keretei, s tavaly felgyorsult üteme az idén sem lassul - állapította meg tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Tamás miniszter, aki egy kérdésre válaszolva az SZDSZ 15 pontból álló ajánlását a privatizáció tekintetében úgy minősítette, mint ami a stabilizálódó viszonyok között zavart lüván kelteni.

A törvényi keretekről szólva a miniszter a három alapvető jogszabály tpellett - amelyeket a parlament tavaly együtt fogadott el - kiemelte a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvényt, mint a csoportos dolgozói tulajdonszerzés eszközét és mint a privatizációs lehetőségek bővítését. Az intézményi kereteket illetően kijelentette, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. létrehozásával világossá vált, ami 1990-ben még kérdéses volt: hogy az állam a gazdaságnak csak az energetikai és a stratégiai fontosságú ágazatait kívánja részben vagy egészében a maga tulajdonában tartani. Hozzátette, hogy emellett az .Állami Vagyonügynökség szervezetét fejlesztették, létszámát bővítették. 1992-ben jobb feltételek közé került a privatizáció annyiban is, amennyiben kedvezőbbé váltak az E-hitel kondíciói. Noha mindennek a hatássá inkább csak az idén lesznek érezhetőek, a miniszter 1992-t a fordulat évének nevezte a privatizációban.

Majd kijelentette: nem igaz a privatizáció fékeződéséről szóló mese, hiszen 1992-ben több mint kétszer annyi tranzakció történt, mint a megelőző két esztendőben együttvéve. A hazai tulajdonszerzés aránya az

1991. évi nem egészen 20 százalékról 40 százalékra nőtt, miközben Magyarország megtartotta a térségbeli vezető szerepét a külföldi tőke vonzásában is. Az utóbbit bizonyítja, hogy a vegyes tulajdonú gazdasági társaságok részesedése mind a foglalkoztatásból, mind a nemzetijövedelem-termelésből, mind pedig az exportból a kelet-európai országok közül hazánkban a legmagasabb.

Az idén várható eseményekről szólva leszögezte: változatlan a kormány elkötelezettsége a privatizáció folytatása mellett. A kormány emellett egyre versenyszerűbbé és nyitottabbá kívánja tenni a folyamatokat. Az E-hitel kamatának csökkentésével, a befektetők jobb tájékoztatásával, új privatizációs technikák (közöttük a lízing, valamint a kidolgozás alatt lévő részletfizetéses konstrukció) bevezetésével javulnak a hazai tulajdonszerzés

feltételei. Részletesen ismertette a miniszter az új információs szolgáltatásokat. Üdvözölte azokat a lapokat, amelyek rendszeresen hírt adnak a privatizáció eseményeiről és lehetőségeiről. Közölte: megegyeztek több kamarával, hogy azok helyi szervezetei hozzájutnak a helyi privatizációs kínálattal kapcsolatos információkhoz. Az új privatizációs technikákat ismeretterjesztő füzetekben adják közre, emellett ezentúl módszertani füzeteket is rendszeresen megjelentetnek.

Végül bejelentette, hogy hét olyan vállalatot, amelyet másképpen nem tudtak eladni, kísérleti jelleggel lízingbe ajánlottak fel. Ezzel olyan befektetői réteget céloztak - és majd céloznak - meg, amelyik nemcsak tulajdonolni, hanem vezetni is kívánja a céget. Az első lízingpályázat győzteseivel még februárban megkötik a szerződéseket, majd az eredmények értékelése után további vállalatokat - főként olyanokat, amelyek az önprivatizá-* ció keretében nem keltek el - ajánlanak fel lízingelésre. A pályázatok benyújtásának határidejét hosszabbra szabják, hogy az érdeklődök megismerkedhessenek a lízingbe kapható vállalatokkal, amelyeket a lízingdíj maradéktalan kifize^ tése után - akár már a futamidő alatt is - birtokukba vehetnek.

A Financial Times tudósítójának kérdésére válaszolva a miniszter úgy nyilatkozott, hogy az idén kerülnek sorra a privatizáció legnagyobb „falatjai”, így a telekommunikációs piac, az elektromosáram-szolgáltatás, a gázszféra, és megkezdődik a bankok privatizációja is. A HVG kérdésére válaszolva nem cáfolta, hogy a gyógyszeripar privatizációja leállt. Az idei vagyonpolitikai irányelvek már bejelentett módosításának okát pedig abban jelölte meg, hogy alkalmazkodni kell a már elfogadott költségvetési törvényhez. A The Wall Street Journal tudósítójának és másoknak a kérdéseire kifejtette, hogy a szabaddemokraták 15 pontos ajánlása „zavart kelt a privatizáció stabilizálódó keretében”, amihez hozzátette, hogy „az SZDSZ új törvényi feltételeket kíván, amivel növelni igyekszik a bizonytalanságot”. A társadalmi felügyelőbizottságok létrehozásáról szóló SZDSZ-es javaslatot politikai jelszónak minősitette. A nemzetközi Kék Szalag Bizottságnak a vagyonkezelést szorgalmazó munkájáról a miniszter egyebek között azt mondta: „mindenkinek van egy kedvenc témája".

Gál Zsuzsa