Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-09 / 8411. szám
iI A NAP INTERJÚJA Botos Károllyal Mennyi lesz a szabályozott agrárpiac ára? \1 agrárpiaci rendtartásról szóló törvény megszületésével elkezdődhet a piacgazdaságokra jellemző gazdálkodás. A törvény nagy szerepet szán a terméktanácsoknak. Az állam nem vonul ki, sőt a törvény által működik. Idén olyan átmeneti ' szabályozás várható, amellyel a meglévő piaci zavarokat kívánják elhárítani — nyilatkozta lapunknak Botos Károly agrárrendtartási főosztályvezető. — Miért oly nagy jelentőségű a február 2-án elfogadott agrárpiaci rendtartásról szóló törvény? — Azért, mert az agrárpiacon a rend kialakítása mindenképpen kívánatos. Bár többen hirdetik, hogy az állam kivonult az agrárgazdaságból, ezzel a törvénnyel is deklarálja a jelenlétét. Végre, március 1- jétől törvényes garanciák lesznek, mivel a mi munkánkat is a törvény határozza meg. Az ágazat sajátosságai miatt az állam jelenléte nélkülözhetetlen. A tőke megtérülése lassú, a jelenlegi pénzpiaci feltételek mellett kedvezőtlen a hozadék, ám ezek ellenére Magyarországnak ebben az ágazatban van keresnivalója. — Hogyan változik meg az állam szerepe? .— A közvetlenül szabályozott körben: a tej, a takarmánykukorica és az étkezési búza esetén garanciális elemeket épít be. Jövőre a sertés- és marhahús is ide tartozik. Az állam garantált árat határoz meg minőségi feltételekkel, s állami garanciát vállal. Mint áralakító közvetlenül felelős. Kulcsszerep jut a terméktanácsoknak. Úgy kell megszerveződniük, hogy a saját határozataiknak érvényt tudjanak szerezni. Nem könnyű, hiszen egyértelmű az érdekellentét az alapanyag-termelő, a feldolgozó és a kereskedő között. Az eddig megalakult tanácsok többsége, azért nem működőképes, mert vagy az egyik, vagy a másik érdekszféra uszályába került. Ez attól függ, kinek van több pénze. Általában a kereskedőnek. A terméktanácsnak konszenzusra kell jutnia egy ágazat szakmai alapkérdéseiben. t— Mind a feladatok, mind a felelősség tekintetében jelentős a szerepük a törvény szerint. Kétségeim vannak a végrehajtásról, hiszen a terméktanácsokban az eddig is monopolhelyzetben lévők diktálnak. — Osztom a véleményét. Az egyesületi törvény alapján működnek, s az államnak nem szabad beleszólni a szerveződésükbe. Meg kell felelniük a feltételeknek ahhoz hogy a miniszter elfogadja őket. Egy működőképes gabona-terméktanácsnak kellett volna megszerveznie a koordinált külpiaci ágazati stratégiát... — Az egész agrárgazdaság, s a fogyasztó fizeti meg a tanulópénzt, ha a terméktanácsok nem úgy működnek, ahogyan a törvény megalkotói szeretnék. — El kell érni, hogy a mezőgazdasági termékek költségeit tükrözze a fogyasztói ár, mert ha nem, akkor bezárhatjuk a boltot. A hiánynál pedig nincs nagyobb inflációgerjesztő. Erről ma nincs szó, még akkor sem, ha ez a mese trt-jed. Visszautasítok minden ilyen híresztelést. A termelőt védeni kell. Eddig is ezt tettük, hiszen a tavalyi 2,5 milliárd dolláros export mellett csupán 0,8 volt az import. — Úgy tűnik, a terméktanácsokban a termelők nem igazán tudják elérni az érdeküknek megfelelő célokat. — Ha a termelő nem termel, akkor nincs miről beszélni. A terméktanácsnak olyan érdekegyeztető fórumnak kell lennie, amely saját szerveződésben szabályozza a termékpályát. Ha olyan piaci zavar keletkezik, amit nem tud megoldani, akkor forduljon a földművelésügyi miniszterhez. — Mennyire felkészült az infrastruktúrájuk? — Egyelőre a múlt szervezeteinek romjain jöttek létre. A törvény lehetőséget teremt a támogatások megadására, s az információs rendszer működéséhez is hozzájárul az agrárpiaci rendtartás forrásaiból. — Mikorra várható a garantált árak meghirdetése? — A törvény szerint a növénytermelésben a szezonév megkezdése előtt 90 nappal kellene, de erre csak a következő gazdasági évben kerülhet sor. A tejnél azonnal életbe kellene léptetni a garantált árat, a kvóta, mint túltermelést korlátozó eszköz ma nem aktuális. A tejtermelés jövedelmezőségének javításával kell megakadályozni az állatlétszám csökkenését. Minden terménynél az extraminőséget ösztönözzük. — Mikor valósítható meg, hogy ne a felvásárló minősítse a terméket. hanem egy független szervezet? A minősítés állami feladat. — A zöldség-gyümölcsnél az EK már kikényszerítette, a hústermelésnél is ki kell jelölni az állami minősítőszervezeteket. — A gabonánál tehát nem várható rövid időn belül a garantált ár meghirdetése. Hogyan szabályozzák az idén a piacot? — Javasoljuk a 100 ezer tonna búzatarlalék piacra dobását, aratásra pedig a „lombard”-hitelt. A termelő ennek segítségével taktikázhat, akkor viheti piacra a terméket, amikor jónak látja, s így nem a kereskedő fog meggazdagodni. A részpiaci szabályozással a kiszámítható, előre tervezhető állami jelenlétet szeretnénk elérni. • Nagy Ildikó CT? Magyar Hírlap, 1993.febr.4.
