Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-09 / 8411. szám
Népszabadság, 1993.febr.4. 17 Fegyveres erő helyett rendészeti szerv lehet a határőrség Információnk szerint, ha a kormány mai illésén elfogadja az új honvédelmitörvénv-tervezethez benyújtott egyik alkotmánymódosítási javaslatot - és ezt majd a parlament is jóváhagyja megváltozik a határőrség eddigi meghatározása. Fegyveres erő helyett rendészeti szerv besorolást kapna a szervezet. Ugyanakkor a határőrség határvédelmi egységei rendkívüli állapot kihirdetésekor a fegyveres erőkhöz tartoznának. amelyek vezetése ebben az esetben a honvédség parancsnokának hatáskörébe kerülne. Erdélyi Lajos alezredes, a HM szóvivője nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a fenti hirt. Mint mondotta, mivel a tervezetet a honvédelmi, a belügy- és az igazságügy-miniszter közösen terjeszti elő, erről a módosítási javaslatról nem illetékes nyilatkozni. Ellenben a szóvivő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a törvényjavaslat jelentősen ki bővítené az Országgyűlés jogkörét a hadsereg irányítása tekintetében. Többek között a parlament kompetenciájába tartozna a honvédelmi alapelvek elfogadása, a honvédség részletes létszámának, a magyar honvédelmi tagozódás és a fejlesztés főbb haditechnikai eszközeinek meghatározása. - Úgy Ítéltük meg - folytatta Erdélyi hogy az új honvédelmi törvény megalkotásakor feltétlenül indokolt az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítása. A hatályos alkotmány ugyanis egy totális háborús helyzetre szabályozza a fegyveres erők! alkalmazását. Az Országgyűlés elé beterjesztett honvédelmi alapelvek szerint „ma nincs térségünkben olyan veszély, ami országok közötti háborúval fenyegetné hazánkat, mindemellett számolni kell a háborús küszöb alatti, nem állami szintű erőszak alkalmazásának más formáival - félkatonai szervezetek, fegyveres terroristacsoportok esetleges tevékenységével”. • (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) A délszláv háború tapasztalataira épül az alkotmány egyik javasolt módosítása. Eszerint három, pontosan meghatározott esetben, az ország légterének szándékos megsértésekor, váratlan légitámadáskor, illetve külső fegyveres csoportoknak a Magyar Köztársaság területére történő váratlan betörésekor - a rendelkezésre álló rövid időre tekintettel - a kormány rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetése nélkül is azonnal intézkedni köteles (az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett) a megfelelő ellentevékenység megkezdésére. A honvédelmitörvény-tervezet kimondja, hogy a kormány csak akkor köteles azonnal intézkedni, ha a határőrség erői nem elegendőek. E célra maximum két dandámyi erőt vehet igénybe. (A jelenlegi jogszabályok szerint a parlament dönthet a fegyveres erők alkalmazásáról - A szerk.) Erdélyi azzal indokolta a változtatást, hogy egy, a határtól háromszáz kilométerre észlelt repülőraj körülbelül tíz perc alatt Budapestre ér. A döntési mechanizmust is figyelembe véve, ennyi idő alatt képtelenség parlamenti jóváhagyást elérni az ellenintézkedésre - jelentette ki a szóvivő. (A módosításban vázolt esetekre jelenleg egy miniszteri rendelet biztosítja a kormánynak a jogkört a fegyveres erő korlátozott alkalmazására. A nem törvényi szintű szabályozás alkotmányossága azonban megkérdőjelezhető - A szerk.) Zsoldos Attila
