Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-09 / 8411. szám

Népszabadság, 1993.febr.4 18 Nehezebb lesz a bevándorlás hazánkba 1994-ben négyezer új rendőr felvételére kér lehetőséget a parlamenttől, s 1995-re szeretné elérni, hogy legalább négyszáz­ra emelkedjen a rendőrkapi­tányságok és -őrsök száma - je­lentette ki szerdán megtartott szokásos negyedévi sajtótájé­koztatóján Boross Péter belügy­miniszter. ' Még az idén módosítani kell a választójogi törvényt. Erről szólva leszögezte: külön jogsza­bályok szólnának a népszava­zás, az önkormányzati és a par­lamenti képviselői választások szabályairól, s külön törvény­ben rögzítenék e három jogsza­bályhoz kapcsolódó eljárási sza­bályokat. A miniszter az útlevél illeté­kének emeléséről szóló híreszte­lésekről szólva bejelentette: az útiokmány a tervek szerint öt helyett tíz évig lesz majd érvé­nyes, és változik adattartalma is. Boross nem bocsátkozott ta­lálgatásokba, hogy mindezért mennyivel fizetünk majd többet. Ismét terítékre kerül az úgy­nevezett III/III-as törvény. A tervezet szerint bírói testület döntene: egyértelműen bebizo­nyítható-e a vizsgált személyről, hogy tagja volt a belső elhárító szervezetnek, illetve ha tagja is volt, önként avagy kényszer ha­tására, és ártott-e másoknak te­vékenységével, vagy sem. A mi­niszter úgy vélte, ez a megoldás garanciát nyújt arra is, hogy a vizsgálathoz szükséges informá­ciók ne juthassanak illetéktelen kezekbe. A február közepén benyújtan­dó idegenrendészeti törvényről szólva Boross hangsúlyozta: a betelepülés és a bemenekülés között különbséget kell tenni. Miután Európa mind szigorúb­ban korlátozza a bevándorlók számát, hazánk nem engedheti meg, hogy híre menjen, „itt bol­dog-boldogtalan maradhat, amíg kedve tartja". A nem ma­gyar nemzetiségű külföldieknek - a tervek szerint - nyolc évig kell folyamatosan Magyar­­országon tartózkodniuk ahhoz, hogy állampolgárságot szerez­hessenek - jelentette be Boross. (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Kérdésekre válaszolva Bo­ross Péter azt mondta: hozzá nem értésről tesz tanúbizony­ságot, aki azt javasolja, hogy a határör-akeiószázadokat he­lyezzék át a honvédséghez. Bo­ross emlékeztetett arra, hogy a fegyveres erőknek például nincs joguk igazoltatni, miköz­ben a karhatalmi feladatokra is bevethető akciószázadoknak ilyen feladataik is lehetnek. A felbukkanó neonácikról szólva Boross tagadta, hogy a korábbiakhoz képest határo­zottabban határolódott volna el a Király B. Izabella képvisel­te nézetektől; mint mondotta, nézeteit nem kellett megváltoz­tatnia, a horogkeresztet viselő­ket korábban is elítélte. Kifej­tette: Magyarországon egyetlen jogszabály sem tiltja a fasiszta jelképek nyilvános használatát. - Én vállaltam a politikai fele­lősséget, hogy a rendőrök en­nek ellenére lépjenek fel e jel­képek viselőivel szemben - mondta a miniszter aki sze­rint Király B. Izabellának ab­ban igaza lehet, hogy könnyeb­ben terjednek a szélsőséges né­­-zetek olyan környezetben, ahol a nemzeti szellemű nevelés ke­vésbé érvényesülhetett. Boross ugyanakkor leszögezte: nem helyesli, hogy egyesek kellően át nem gondolt, meg nem érlelt beszédeikkel feleslegesen fel­zaklatják a köznyugalmat. F. Gy. A.

Next

/
Thumbnails
Contents