Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-09 / 8411. szám
Népszava, 1993.febr.4 03 A magyar küliigy föladta a labdái Hol helsinki a formula, hol ttom Magyarország államközi szerződései As orou-mogyar államközi «triódéi ratifikálását «I« .halasztotta a moszkvai törvényhozás. D« nőm oz az agyatlan gond a készülő államközi szerződéseinkktl. A magyar—ukrán dokumentumtervezetben például, a külügyi bizottság ajánlása ellenére bentmaradt, hogy a főiek örökreszólóan lemondanak a határ megváltoztatásáról, illetve területi igényeikről. Románia élt a „felkínált lehetőséggel", és hasonló megfogalmazást javasol a magyar—román szerződésben. A magyar diplomácia előtt adott a feladat Csak a maguk által okozott nehézségeket kellene megoldaniuk, de úgy, hogy a szerződések is elkészülhessenek. <2» INFORMÁCIÓ Nehezen lehetne azt állítani, • hegy diplomáciai uborkaizesonként köazOntort he az 1993-as esztendő. Elsősorban ’ a délszláv háborúnak köszön, hetően van bőségesen mun-' Icája a külkapcsolatok felelőseinek. Am e világpolitikai jelentőségű válság mellett kelet-ikőzép-európai társé-Künk Is számos megoldásra váró feladat elé állította a diplomatákat. Hihetetlenül nehéz dolga van azoknak, akik munkanapjukat a kijevi, varsói, prágai, pozsonyi, budapesti és bukaresti külügyminisztériumokban kezdik reggelente. Államok szűntek meg, újak születtek, kormányok jönnekmennek, homlokegyenest el; lentétes törekvések kereszte; zik egymást régióink politikai légterében. Magyarországra nézve hízelgőek azok az értékelések, melyek szerint a béke szigete vagyunk a nagy zűrzavar közepette. Ezt a véleményt folyamatosan csak . erősítheti hazánk féltve 6r(Folytatás a S. oldalon) l (Folytató* * a* 1. oldalról) t xött belső stabilitása. Mindez, a kisebb megingásoktól eltekintve,' a hatpárti konszenzussal együtt megnyugtató hátteret jelent a Bem rakpartiaknak. ' ' A magyar külpolitika napi •i feladatai közül kettő kiemelkedő fontossággal bír. Az eu.: rópei út egyengetése mellett f a közvetlen ’'szomszédokhoz fűződő visaenyunk javítása * létkérdés hazánknak. A volt keleti blokk széthullását követően -nagyjából mostanra érett meg a helyzet arra, hogy szerződéses formába öntve, államközi megállapodásokkal v létrejöjjenek a partnari vl- - " sxony kerejei, •. . j Az együttműködés minden ■területét felölelő államközi szerződések előkészítésére , bőségesen volt Ideje a magyar , kormányzatnak. Mégis mint' ha néhány homokszem került : volna a gépezetbe. A Külügy' minisztérium ' vezetésének számtalan zátony között kell 7 hajóznia. Ezek közül néhány a világpolitikai fejlemények miatt okos fejtörést. Vannak viszont, olyan „homokize- • Írnek”, melyek Bem rakparti melléfogások következtében : támasztanak nehézségeket v- Azt, hegy a magyar—orosz : szerződés moszkvai ratifikálását elnapolták, még könynyen az orosz belpolitikai harcok számlájára Írhatjuk. Bár talán érdemes lenne elgondolkodni azon, -hogy 'az ’56-os Intervencióval kapcsolatos bocsánatkérő mondatot felhánytorgatva, miért Jutott eszébe néhány erőse honetyá. nak Budapest második világ-1 háborús „vendégszereplése” a‘ Szovjetunióban. . itt «* A . 'kellemetlen -i moszkvai közjátéknál is kényesebb ügynek tűnik a magyar—uk-, rán alapszerződés tervezete, éa annak hatása Bukarestre és Pozsonyra. Az európai ál-j lamközl szerződések megszövegezésében 1075 óta állandó hivatkozási alapul szolgálnak a helsinki megállapodásban rögzített elvek. Köztudott,! hogy ezektől el lehet térni, da csakis pozitív irányban: többet lehet ígérni, többről lehet megállapodni. Ez . történt az ukrán—magyar alapszerződés előkészítésekor. Az Országgyűlés külügyi' bizottságának ajánlása ellenére a ter-j vezetben benne maradt, hogy a felek örökre szólóan lemondanak a határ megváltoztatásáról, Illetve területi igé-j nyeikről. Ez felkeltette Bukarest és Pozsony érdeklődését, A témáról lapunk szerette volna megszólítani a külügyminisztérium illetékes yezetőit.i Sajnos elhárították kérdéseinket Horn Gyula volt külügyminiszter viszont a Népszava érdeklődésére emlékeztetett ' rá, hogy a külügyi bizottság egyhangú döntéssel adta viszsza a Külügyminisztériumnak .« az ukrán—magyar szerződés : tervezetét az említett kitétel módosítására. • • • ■ „Vagy valamennyi tzomszé. do* országgal kötünk olyan alapszerződést, amely ki' mondja, hogy nemcsak most, hanem a jövőben sem kívánjuk a határokat megváltoztatni, vagy pedig megmaradunk a helsinki formulánál” —' mondta Horn Gyula. — „Nem véletlen, hogy most a románok arra hivatkoznak, "■)miért nem lehet »elük js hasonló szerződést kölni, mint ' az ukránokkalHorn Gyula szerint ebben a kérdésben ' nem lehet különbséget tenni Románia és Ukrajna között. ' A' diplomáciai gyakorlatiban sok minden előfordul. De arra nemigen lehet példát találni, hogy egy magasan feladott labdát ne üssön le az érdekelt állam. Románia is csak ezt teszi: leüti a labdát. Vajon miként reagálnánk mi, magyarok arra, ha mondjuk Csehország váratlanul a többiekénél kedvezőbb csatlakozási feltételeket kapna az Európai Közösségtől? - . Kiss Andrej