Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-09 / 8411. szám

Népszava, 1993.febr.4

04

MAGYARNAK LENNI - A SZOMSZÉDBAN

Beszélgetés Enta Crf>3« óllamtitharraj

A határon túli magyarság háromnegyed résié köivetlen szomszédságunkban — Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Ukrajnában — él — mondja Entz Géza államtitkár. A Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan érzi magát, milyennek ítéli meg saját helyzetét a határon túli magyarság e része. Elsőként azt kérdeztük, hogy meg tudja-e őrizni nyelvét, kultúráját a Csehországban és Ausztriában élő kis létszámú ás »Iszórtan élő magyar kisebbség?

— Igyekeznek fenntartani identitásukat, és ehhez mindkét állam biztosítja a szükséges feltételeket. Csehországban 25 ezer magyar él a kassai kormányprogram következményeként 1946-ban a szudétanémetek helyére erőszakosan kitelepítettek leszármazottai. A diaszpórahelyzet mindig hátrányokkal jár együtt, és a lélektani nehézségek is érezhetőek. Viszont bizakodásra ad okot, hogy a cseh kormány támogatja az ott élő magyarság kulturális szervezetét. Elmondhatjuk: semmiféle akadálya nincs, hogy kulturális igényeiket kielégítsék.

Ausztriában, a Burgenland tartományban éló őshonos magyarság és a főképpen Becsben élő volt emigráció alkotja a magyar kisebbséget. Az osztrák állam támogatja identitásuk megőrzése érdekében kifejtett tevékenységüket, képviselőik jelen vannak az osztrák kisebbségi tanácsban.

Nagyobb lélekszámban élnek magyarok Szlovéniában, Horvátországban és Ukrajnában. E három országot gyakran emlegetik pozitív példaként, amikor a kisebbségi politika kerül szóba.

— Ez azzal magyarázható, hogy e három ország politl. kai irányvonala és Magyarország törekvései lényegében egybeesnek. Így a kisebbségi ügyekben is sokkal könnyebb kózios -nevezőre jutni, mint ! azokkal az államokkal, ame- j lyekkel más kérdésekben is ‘ eltérő nézeteket vallunk. |

Szlovéniában, Horvátor- | szágban és Ukrajnában is elfogadta a parlament az illető ország kisebbségi törvényét. 1 Ezek a nyelvi jogok széles körét garantálják az ott élő kisebbségek számára. Másrészt mindhárom országgal kormányközi vegyes bizottságot hoztunk létre a kisebbségi kérdések kezelésére. E bizottságok munkájában részt vesznek a kisebbségek demokratikusan megválasztott képviselői is.

közi megállapodás is hozzájárul ahhoz, hogv a Szlovéniában élő magyar kisebbség igényeit a lehető legteljesebb mértékig kielégítsék. Mindez fordítva is igaz, hiszen határaink mentén hasonló lélekszámú szlovén kisebbség él. A szlovén alkotmányos rendszer biztosítja azokat a garanciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ott élő kisebbségek maradéktalanul kielégíthessék igényeiket.

Az ukrán állam megalakulásával egy időben a kisebbségi kérdés súlyának megfelelő helyet kapott az államközi kapcsolatainkban. Kárpátalján becslések szerint 200 ezer magyar él. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy a kisebbségi politikánk alapelveit közös kormányközi nyilatkozatban szögezzük le.

Ukrajnában a kisebbségi jogok azéles körét biztosítják, így többek között a nyilvánosságot és a hatóságok előtti szabad nyelvhasználatot Nemrégiben a magyarlakta települések visszakapták történelmi nevüket, nemcsak magyarul, hanem ukránul is. Ugyanis a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához került területen a régi magyar elnevezéseket fantázianevekkel váltották fel. Ezeket azután a szovjet közigazgatás is átvette. Most viszont újra az eredeti elnevezések kerültek vissza a névtáblákra.

Hogyan jellemezné a magyar—szlovák együttélést?

— Szlovákiában végzett

Amíg a délszláv konfliktust nem sikerül békésen rendezni, a Horvátországban élő magyarságnak is komoly veszélyekkel kell szembenéznie. Egyharmaduk elmenekült, egyharmaduk a szabad Horvátország területén él, egyharmaduk a szerb irreguláris erők megszállta Baranyában Lakik. Mivel e közösség létét fizikai veszély fenyegeti, öszszetartásuk lehetetlen. Hangsúlyozom, hogy minderről nem a horvát politika tehet.

A magyar—szlovén államközvéiemény-kutatási. adatok szerint a két nemzet között nincs feszültség azokon a területeken, ahol a magyarok és a szlovákok régóta együtt élnek. Ez Dél-Szlovákiára jellemző. Nem mondható azonban ez el Észak-Szlovákiában, ahol szintén közvéleménykutatási adatbk szerint nagyon erős a magyajeüenesség. Ott sokan úgy vélik, hogy a kisebbségi kérdés megoldása a magyarok elűzése. Ha ezt a tömegkommunikáció gyűlöletkeltő propagandával támogatja, altkor a helyzet tovább romolhat.

Általában elmondható, hogy a problémák azokon a területeken jelentkeznek, ahol hatalmi okokból mesterségesen megbontották a közösségeket, és a polgári fejlődés szempontjából teljesen megalapozatlanul kényszerítettek össze embereket. A kultúrák összecsiszolódása hosszas folyamat, Svájcban ennek több mint fél évezredes múltja van.

Viszont pozitívum, hogy a szlovákiai magyarság komoly választói támogatást élvező erős pártokkal rendelkezik. Jelen vannak a törvényhozásban, véleményük, állásfoglalásuk nemzetközileg is ismert. Szlovákiának az európai rendszerhez kell kapcsolódnia. Ennek pedig egyik feltétele a kisebbségi kérdés megfelelő rendezése. Az alkotmányos rendben meg keli mutatkoznia annak, hogy itt eltérő közösségek élnek. Biztosítani kell az alkotmányos garanciákat a kisebbségek identitásának fenntartásához szükséges intézmények kiépítéséhez, működtetéséhez.

Szlovák részről többször hangoztatták, hogy biztosítani kívánják a magyar kisebbségnek a nemzetközi szerződésekben előirt jogokat. Am a magyar kormány valamiféle többletjogokat követel.

—A magyar.kormány semmi olyat nem vár el, amit az adott területen élő kisebb-