Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Varga Lajos Márton: ehhez az átmenethez nem kívánok asszisztálni

Magyar Hírlap, 1993.febr.3.

•N

„Csúcs László szerepe csak átmeneti lesz.

Két héttel ezelőtt az Új Folyosóból (a rádió belső újságjából) a közvélemény megismerhetett egy akkor még anonim tervezetet, amely a rádió szervezési és működési szabályzatát és a műsorok strukturális változásait tartalmazta.

A figyelmes olvasó észrevehette, hogy a Mindenest, a rádió irodalmi hetilapját megszűntem kívánják. Akkor megkerestem Varga Lajos Mártont, az irodalmi főszerkesztőség vezetőjét, mondja el véleményét. Elzárkózott a beszélgetés elől.

Azóta eltelt közel két hét. A Gombár Csabát búcsúztató ünnepségen találkoztunk újra, ekkor már nem tért ki a beszélgetés elől.

— Mi változott önben, és mi történt a rádióban az elmúlt két hétben?

— Mindenekelőtt nyilvánvalóvá vált számomra is, hogy ami -kkor ideiglenes tervezetnek mutatkozott — és az alelnök úr ígérete szerint még vitákon át érlelődött volna —, az voltaképpen végleges tervezet. Vagyis szembe kellett nézni azzal, hogy olyan dokumentumokkal s a bennük alakot öltő erőszakos természetű törekvésekkel van dolgunk, amelyek semmissé teszik mindazt, amit két és fél esztendő alatt megkíséreltünk fölépíteni.

— Egyesek szerint ez a szerezeti és működési szabályzat az ötvenes évek cenzúráját állítaná vissza. így van-e?

— Mindenekelőtt arról a szervezeti és működési szabályzatról van szó, amit az alelnök úr különböző fórumokon áterőszakolva holnap a kormány elé terjeszt. Amennyiben a kormány ezt jóváhagyja, az alelnök úr azonnal hozzáfog a szervezeti rend átalakításához, ami együtt jár a rádió jelenlegi vezetőinek pozícióvesztésével, és a lehető legrövidebb időn belül átalakítja a műsorstruktúrát. Aki csak egyszer is elolvasta a szervezeti és működési szabályzat tervezetét, láthatja, hogy az nem szolgálja a Magyar Rádió alapfunkcióit. Azt is mondhatom, egyáltalán nem a műsorkészítés sajátosságainak figyelembevételével alakítja a szervezetet. Kulcspozícióban kizárólag az általános alelnök van. Nagyobb funkciókörrel rendelkezik, mint a rádió egyelőre még ismeretlen elnöke. Funkcióinak egy részét — mint műsonmegrendelóre — a leendő műsorigazgatóságra ruházza át. A szervezeti és működési szabályzat egész pontosan azt mondja a 23. pontjában, hogy a szakfőszerkesztőségek önálló szervezeti egységek, feladatuk a Kossuth, a Petőfi és a Bartók adó műsormegrendeléseinek teljesítése. Munkájukat a műsorokért felelős műsorigazgató vezetésével végzik. Vagyis itt pusztán azoknak az igényeknek a kielégítéséről van szó, amelyeket a műsorigazgatóság, fölötte az alelnök és alatta a három adó főszerkesztője támaszt. Lehetséges, hogy később különféle alkufolyamatok, kompromisszumok során a műsorszerkesztő kezdeményezései is alakot öltenek.

— A Gombár-korszakban ez hogyan történt?

— A műsor felől szerveződött a rádió. Pontosan mutathatja ezt, hogy hányféle döntési szint ragadható meg a jelenleg működő rádióban, és hányféle a Csúcs László által tervezettben. Ha a legegyszerűbb kapcsolódási pontokat nézem, akkor a jelenlegi rádióban három döntési szint van. Ez azt is jelenti, hogy a szakmai vezetők közvetlenül az elnökség tagjaként minden műsorral kapcsolatos problémát azonnal a legfelső szinten vitathatnak meg, ha az előző döntési szinten, mondjuk a rádióigazgatóságok szintjén nem tudtak dűlőre jutni. A Csúcsféle tervezetben legegyszerűbben számolva is hét döntési szint van, s ezek cenzurális ponttá alakulnak át, tehát a műsor ellenőrzését fogják szolgálni. A Gombár Csaba vezette rádióban az informálás, a szellemi élet mozgásainak teljes képe a szerkesztők felől alakult ki. A többféle elfogultsággal megvert vagy megáidon szerkesztők ráhordják a mikrofonra mindazt, amit belülről és elkötelezetten ráhordani képesek. A különféle elfogultságokból, tájékozódási körökből, elkötelezettségekből azonban hitelesen és szakmaién nagyon jó minőséggel rajzolódhat ki a teljes kép.

— Ha már elfogultságról beszélünk, ez önnel kapcsolatban is felvethető, hiszen Gombár Csaba legközelebbi köréhez tartozott.

— Olyan rádiót reméltem mindig, amely a szerkesztő szabadságát szervezetileg is szavatolja. Elvi okokból nem lehetek patrónusa olyan rádiónak, amely éppen fordítva, szervezetileg korlátozza a izerkesztőt munkájában, és kiazolgáltatja bármely kormány

bármilyen érdekének, illetve bármilyen politikai erőcsoport nyomásának. Belülről ennek semmiféle gátja nincs. De beszéljünk az irodalomról. Miért seperte ki a tervezet a Kossuth középhullámú rádió minden irodalmi műsorát?

— Érvelt-e az alelnök úr a hallgatottsági mutatókkal?

— Nem mondhatnám. Alapos a gyanúm, hogy ami történik, az sérelmi logikájú, olykor gyűlölettel támogatott, kizárólag személyekre tekintő döntéssorozat, amely kipróbált, hasznosan működő, az irodalom és a hallgató érdekeit egyaránt szolgáló műsorokat takarít el egy tollvonással. Képtelenségnek tartom, hogy az alelnök úr szüntelenül meg nem nevezett szakértőkre hivatkozik döntései igazolásául. így nem lehet személyre szóló vitát folytatni senkivel, arctalanná, megfélemlítővé válik döntés.

— Volt-e valami konkrétum az elmúlt héten, ami megerősítette félelmeit?

— Igen. Elnökségi ülést tartott az alelnök úr, hogy szembesítse az elnökséget ezekkel a doku-