Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

V \ • A cseh konkurencia nem jelent veszélyt Idén csökkennek a külföldi beruházások? Magyarország népszerűsége a külföldi befektetők körében stagnál, továbbra is hazánkat jegyzik elsőként — mondta lapunknak Csáki György a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. A külföldi beruházások , csökkenő tendenciája inkább az egész régió iránti érdeklődés apadásának tudható be, amelynek oka a térség politikai és gazdasági helyzetének romlása. A szakértő szerint a cseh komkurencia nem jelent igazán nagy veszélyt, mert az eddigi összes külföldi beruházás Csehországban mint­egy 1,8 milliárd dollár, amely körülbelül a ma­gyarországi egyéves működőtőke-bejövetelnek felel meg. Emellett a cseh statisztikai rendszer nem a legfejlettebb, így a nagy külföldi beruhá­zásokról, amelyek bevétele egyébként is több : évre oszlik el, pontos adatok nem is állnak ren­delkezésre. A külföldi beruházások Csehor­szágban növekvő tendenciát mutatnak, de a jö­vőben igazán jelentős növekedés nem várható, mivel a potenciális német befektetők a növekvő keletnémet munkanélküliség mellett nem való­színű, hogy tömeges mértékben Csehországban fognak új munkahelyeket teremteni. Lengyelország, a régió másik erősebb gaz­dasága iránt alacsony a külföldi beruházók ér­deklődése, ennek oka elsősorban az, hogy a lengyelek külföldi adósságuk átütemezését kérték, így a beruházók bizalma erősen meg­csappant. Ugyanebben a helyzetben van a bol­gár gazdaság is. Magyarországon az intézet számításai sze­rint 1992-ben a működőtőke-bejövetel 1,5 mi­­liárd dollár volt (kormánykörökből származó információnk szerint, MH. febr. 2.: 1,7 mil­liárd), és ez körülbelül megegyezik az előző évivel. Eddig több mint 4 milliárd dollár érték­ben fektettek be külföldiek. A külföldi tőkével működő gazdasági szervezetek száma jelenleg mintegy 16 ezer, tavaly körülbelül 2 ezer új vállalat alakult. A tőkenagyság szempontjából ezek a szervezetek polarizált képet mutatnak. Kevés a középkategóriába tartozó cégek szá­ma, míg a kisméretű befektetéseket főleg a né­met, osztrák és olasz befektetők valósítanak meg, akik jobban ismerik a magyarországi vi­szonyokat. Nagy értékben elsősorban amerikai világcégek fektetnek be, a tavalyi évben példá­ul az amerikai befektetők csupán 160 új beru­házást valósítottak meg, de ez az össztőke-be­jövetel mintegy egyharmadát jelentette. A mű­ködőtőke-bejövetel értékének nemzetek szerint felbontásában is az amerikai befektetők állnak az első helyen, őket követik a németek, az osztrákok, a franciák és az. olaszok. Új jelen­ség 1992-ben a keleti magyar vegyesvállalatok tömeges megjelenése volt, tavaly több száz ilyen cég alakult elsősorban a külkereskedelem területén és főleg a FÁK országaiban. Jellem­ző példa Kárpátalja, ahol az összes vegyesvál­lalat egynegyede magyar beruházás. Magyarországon a külföldi befektetők to­vábbra is elsősorban a szolgáltatási szektorba fektetnek be, az összes beruházás mintegy fele itt valósul meg. A működőtőke-bejövete! ága­zati felbontásában második helyet az. ipar fog­lalja el, ezen belül is népszerű a cukoripar és a söripar. De vannak a gazdaságnak olyan terü­letei, ahol kizárólagos a külföldi tulajdonlás, például a biztosítási piac, ahol a társaságok mindegyikében külföldi tőke is működik. Csáki György a továbbiakban elmondta, hogy a tavalyi év fordulatot jelentett abból a szempontból is, hogy a külföldiek egyre in­kább alapítanak 100 százalékos saját tulajdonú cégeket, leányvállalatokat; eddig elsősorban vegyesvállalatokat hoztak létre, de egyrészt mivel a vegyesvállalatok jelentős adókedvez­ményei megszűntek, másrészt a jóformán tel­jes importliberalizáció következtében kény­szerből már nincs szükség magyar partnerre. Tavaly növekvő mértékben valósítottak meg a „zöld mezős” beruházásokat, amelyek — az intézet munkatársa szerint — nem biztos, hogy a gazdaság szempontjából mindig előnyös, mert a meglévő főleg állami beruházások, épü­letek, infrastruktúra egy része az enyészeté lesz. A külföldi beruházások legfőbb akadálya továbbra is a magyarországi távközlési rend­szer, infrastruktúra fejletlen volta. Az ez évi várható külföldi befektetésekről Csáki György elmondta, hogy előreláthatólag csökkenni fog a működőtőkc-bejövetel, amely­nek több oka van. Egyrészt a világgazdaság­ban egyébként is tőkehiány van, másrészt a külföldi beruházók „kiették már a tortából a mazsolát”, tehát az igazán vonzó területeken már megtörténtek a beruházások. A szakértő szerint még két terület van, ahol — persze a kormányzati döntéstől függően — nagyobb beruházások valósulhatnak meg, ez pedig a banki szféra és a Matáv. A kormányzat e két területről eddig még nem hozott döntést, és ez­zel potenciális befektetőket ijesztett el. A ke­reslet és a kínálat csökkenése miatt az idén kö­rülbelül 1-1,3 milliárd dollár lesz a múködőtő­­kc-bcjövetel, de hogy milyen mértékű lesz a csökkenés az politikai tényezőktől is függ. A tőkebejövetel drasztikus csökkenése nem vár­ható, de ha az előrejelzettnél nagyobb lesz a csökkenés, akkor a kormányzatnak módosíta­nia kell majd monetáris politikáját. • Gulyás Ágnes 4*. Magyar Hírlap, 1993.febr.3.

Next

/
Thumbnails
Contents